"Hányatott sorsú család és hányatott sorsú ország – alulnézetből." 

Márky Ildikó svéd–magyar írónő Másik ország a múlt című kötete különleges helyet foglal el az emlékezésirodalomban. Nem hagyományos önéletrajzi regény, hanem személyes emlékekből, benyomásokból és gyermekkori tapasztalatokból felépülő próza, amely az 1940-es és 50-es évek Magyarországára vezet vissza. A könyv egyszerre szól egy család és egy ország sorsáról, mindezt alulnézetből, egy kislány szemén keresztül.

A történet középpontjában Márky Ildikó gyermekkora áll, amelyet nehéz, sokszor kiszámíthatatlan körülmények határoznak meg. A család mindennapjai folyamatos alkalmazkodásról, veszteségekről és túlélésről szólnak, miközben a háttérben ott húzódik egy egész ország történelmi terhe. A könyv nem magyaráz, egyszerűen megmutatja, milyen volt ebben a korban gyereknek lenni.

Az elbeszélés egyik legnagyobb ereje a gyermeki nézőpont. A kislány rendkívüli érzékenységgel figyeli a körülötte zajló világot: a felnőttek viselkedését, a kimondatlan félelmeket, a bizonytalanságot. Ezek az apró megfigyelések sokszor többet mondanak a korról, mint bármilyen történelmi összefoglaló. A múlt itt nem elvont fogalom, hanem megélt tapasztalat.

Nem egy összefüggő történetet kapunk, inkább emléktöredékek, jelenetek és hangulatok sorozata, amelyek hol konkrétak, hol a képzelet által átszínezettek. Ez a forma hűen követi az emlékezés működését: ahogyan egy-egy kép, illat vagy helyszín felidéz egy egész világot. A könyv így válik intim és személyes olvasmánnyá.

Kiemelt szerepet kapnak a helyszínek is: Eger, Budapest és Tiszaszalka. Utóbbi szinte édenként jelenik meg, ahol a kislány a nyarakat tölti, és ahol a világ átmenetileg biztonságosabbnak, szabadabbnak tűnik. Ezek a terek nemcsak földrajzi pontok, hanem érzelmi menedékek, amelyek erős kontrasztot alkotnak a mindennapok nehézségeivel. Egy enyhe spoiler: ez az „éden” is csak az emlékezetben marad érintetlen.

A könyv lassú és elmélyült. Nem kínál fordulatos cselekményt vagy látványos drámát, lírai, a gyermeki perspektíva pedig erős atmoszférát teremt. A kötet leginkább azokhoz szól, akik értékelik a finom árnyalatokat és a kimondatlan jelentéseket.

A Másik ország a múlt azoknak szól, akiket érdekel a 20. századi magyar történelem személyes, hétköznapi nézőpontból elbeszélve. Különösen megszólíthatja azokat, akik szeretik az emlékezésre épülő, gondolkodásra késztető prózát, és nem várják, hogy egy könyv mindent megmagyarázzon. Ez a kötet nem lezár, hanem megnyit: egy múltbeli ország kapuját, amely már csak az emlékezetben létezik.