Humoros novellák az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből, Jaroslav Hasek módra. Korrajz, utazási novellák, nagy zabálások, kisemberek gondjai és nagyszerű tájleírások, és humor, humor, humor. 

KÖNYVAJÁNLÓ

A TÁVCSŐAFFÉR

Szerző: Jaroslav Hasek

Fordító: Száz Pál

Kiadó: Typotex Kiadó

Kötés: puhatáblás, 328 oldal

Bizton állíthatom, hogy léteznek olyan emberek, akik előtt ha hipp-hopp felmagasodik egy hegy, nekik azt meg kell mászniuk. Megmondom őszintén, jómagam utoljára a Tokaji-hegynél éreztem ehhez hasonló késztetést szűk negyven esztendeje, de elégedetten mondhatom, hogy tökéletesen és maradéktalanul kigyógyultam belőle. Azóta is borzadt csodálkozással vegyes enerváltsággal legyintgetek személyes ismerőseimre, akik már ősszel, éppen csak hazaesve az előző tíznapos hegyi túrájukról, máris azt tervezgetik, hogy akkor jövőre - vagy akár már tavasszal - hová is menjenek. És nincs is ezzel semmi baj sem. Jaroslav Hasek hősei nem ilyen fajták, mint ők, nekik bizony muszáj nyüzsögni, jönni-menni, ott lenni, jókat enni, sokat mászni, és egyáltalán.

A ma nemzedékének nem biztos, hogy sokat mond Jaroslav Hasek neve. Kérem szépen, az illető egy kajla cseh - nem mintha a csehek testületileg kajlák lennének, de Hasek feltétlenül az, a huszadik század egyik legtöbbet idézet cseh szatíraírója és humoristája. Nem sok életidőt adott neki a sors, alig negyven évet. Az 1883-ban született férfi 1823. januárjában el is hagyta az élet színpadát. Ezalatt a szűk négy évtized alatt megalkotta fő művét, a Svejk, a derék katonát. A joviálisan nyájas félhülye karakter kifog az egész Kaiser und Kőnig hadseregen, és végigzabálja a háborút, miközben mindenkinek az agyára megy, az olvasók, filmnézők pedig a hasukat fogják a röhögéstől, miközben kalandjait abszolválják.

Novelláskötetet tart a kezében a könyvet kezében tartó ember, olyan tartalommal, amely magyar fordításban most először kerül a közönség elé. A szerző ifjú korában sokat utazott az Osztrák-Magyar Monarchiában, útközben pedig sok olyan élmény érte, amelyeket alaposan kiszínezve tárt az érdeklődők elé. Persze, nem minden kaland vele esett meg, azokat is tollhegyére tűzte, amelyeket csak hallott addig. Szatirikus humora fantasztikus szórakoznivalót jelent a ma olvasóinak is, akik egy évszázad távlatából kaphatnak ízelítőt egy letűnt kor hangulatáról. Nem kímél senkit sem, minket, magyarokat sem. Vitriolos észrevételein mégis csak nevetünk, mert a görbe tükör, amit elénk tár, valahogy igazságmagvakat tartalmaz. Nem lehet elfelejteni, hogy az erősebb nemzetiséggel kapcsolatban a monarchia népeinek nemigen lehetett más választása, mint kesernyés szájízzel tudomásul venni és amennyire csak lehet, leszólni. Hiszen a magyar a szemükben rosszabb hírű volt, mint maga az osztrák...

A novellák egyben korrajzok Hasek hőseinek karaktereiről, akik készséges kisemberként esendőek, humorosak, szókimondók és kivétel nélkül kisemberek, azoknak minden elégedetlenkedésével, öntörvényűségével, kópéságával és apró-cseprő ügyeivel, amelyek azonban ott és akkor a világ legfontosabb dolgainak számítanak. A történésekhez való hozzállás gyakran van átszőve az idős kor megfontolt, de egyedi vonásaival, meghökkentő következtetés levonásokkal. Az etika és hagyomány keveset számít az egyénnek okozott kényelmetlenséggel szemben, a lamentálások olyan vélt vagy valós igazságokat hoznak felszínre, hogy az olvasónak néha tikkeleni kezd a szeme, hogy "mi van" Ezt most hogyan hozta össze az író? Hogy következhet ebből ez? És Hasek egy vidám kacsintással megmagyarázza. És igaza van, tátjuk el a szánkat.

Szerintem olvassátok!