Könyvajánló - Dann McDorman: Egy gyilkosság megírásának krónikája
Aki ezt a műfajt tisztességesen műveli, annak követnie kell a szabályokat, hogy az igazságot mindenki számára elérhetővé tegye – akármilyen ügyesen álcázza is hazugság.
Július negyediki hétvége a tiszteletreméltó West Heart vadászklubban. Az első esti koktélozásra még csak néhány vendég jelenik meg: a klub elnöke, a pénztáros a terhes feleségével, a kotnyeles iskolásfiú, a gyászoló apa, a szófukar gondnok, a leendő klubtag, a magánnyomozó…
És lesz majd egy holttest.
Meg egy megoldásra váró csavaros rejtély.
Minden más a szereplőkön múlik.
És, mint meglátod, rád is szerep vár ebben a nyomozásban…
Az Egy gyilkosság megírásának krónikája elképesztően eredeti és fantáziadús detektívregény, amely tiszteletadás a műfaj klasszikusai előtt, valamint ördögien ravasz kirakós, amelyhez hasonlót még sosem olvashattál.
A legtöbb krimi csupán elmesél egy bűntényt, néha társadalmi és emberi problémákat állítva a középpontva, vagy legalábbis az egész ügy hátterébe. Dann McDorman könyve azonban közben arról is mesél, hogyan kellene elmesélni egy bűntényt. Már a mottószerű felütés – hogy aki tisztességesen műveli a műfajt, annak az igazságot mindenki számára elérhetővé kell tennie – világossá teszi: itt nem csupán egy holttest köré szerveződő történetről lesz szó, hanem magáról a detektívregényről mint játékról, szabályrendszerről, intellektuális párbajról is.
A helyszín szinte tankönyvi: július negyedikei hétvége egy patinás, kissé poros eleganciájú vadászklubban, West Heartben. Az első esti koktélozáson még mindenki a szerepét játssza – az elnök méltóságteljes, a pénztáros ideges, a terhes feleség figyelmes, az iskolásfiú túlságosan kíváncsi, a gyászoló apa csendes, a gondnok szófukar, a magánnyomozó pedig figyel. A díszlet ismerős, már-már megnyugtató, olyan, mint egy Christie-féle zártszobás "kamaradráma-szerű" krimi. Tudjuk, hogy ebből a társaságból valaki nem fogja megérni a hétvége végét.
És valóban: lesz egy holttest. Lesz egy csavaros rejtély. De ami igazán izgalmassá teszi a könyvet, az nem maga a gyilkosság, hanem az, ahogyan a szerző folyamatosan emlékeztet bennünket arra, hogy mi is részei vagyunk ennek a történetnek. Nem passzív szemlélők, hanem cinkosok. A regény játszik velünk: hol előreenged egy információt, hol visszatart, hol finoman félrevezet, de mindig betartja azt az alapelvet, amelyet a klasszikus detektívirodalom nagyjai – Christie, Sayers, Carr – is komolyan vettek: a megoldás ott van előttünk. Ha nem vesszük észre, az nem a szerző hibája.
Az Egy gyilkosság megírásának krónikája egyszerre tisztelgés és újragondolás. Ismeri a zárt tér szabályait, a gyanúsítottak gondosan felépített rendszerét, a motivációk rétegzettségét. Ugyanakkor modern is: reflektál a műfaj kliséire, kikacsint az olvasóra, humoros, és időnként szinte meta-szinten beszél arról, mit jelent „igazságot szolgáltatni” egy fikcióban. A cím sem véletlen – itt nemcsak egy gyilkosság történik, hanem annak a megírása is a tét. Hogyan lesz a káoszból történet? Hogyan válik a hazugságból logikus, követhető narratíva?
A regény egyik legnagyobb erőssége a hangulatteremtés. A vadászklub falai között vibrál a feszültség: a társadalmi különbségek, a régi sérelmek, a kimondatlan konfliktusok mind-mind ott lappanganak a koktélospoharak csengése mögött. A szerző türelmesen építkezik, hagy időt arra, hogy megismerjük a szereplőket – majd amikor már majdnem elhinnénk, hogy értjük őket, elmozdít egy apró részletet, és az egész kép új értelmet nyer.
Ez a könyv azoknak szól, akik szeretik, ha a krimi nem pusztán szórakoztat, hanem gondolkodásra késztet. Akik élvezik, ha a szerző partnerként kezeli őket, és nem fél attól, hogy kihívás elé állítsa az olvasót. Itt minden apróságnak jelentősége van: egy félmondatnak, egy mozdulatnak, és a csendnek is. És amikor végül összeáll a kép, nemcsak a rejtély oldódik meg, hanem az is világossá válik, milyen precíz szerkezet tartotta egyben ezt az egész játékot.
A regény szerzője, Dann McDorman amerikai író, aki hosszú ideig a könyvkiadás világában dolgozott, mielőtt maga is a fikció felé fordult volna. 1977-ben született az Egyesült Államokban, és pályája során szerkesztőként és kiadói szakemberként mélyen belelátott abba, hogyan épül fel egy történet, hogyan működik a narratív feszültség, és mitől válik egy krimi igazán működőképessé. Ez a háttértudás érezhető az Egy gyilkosság megírásának krónikája minden apró részletén: McDorman nemcsak szereti a klasszikus detektívregény szabályait, hanem pontosan ismeri is őket – és tudja, mikor kell szigorúan betartani, és mikor érdemes finoman kifordítani őket. Ez az első regénye, amely máris azt mutatja, hogy a műfaj hagyományát tisztelő, mégis játékos és tudatos szerző érkezett a kortárs krimi világába.
A regényt Pék Zoltán fordításában az Agave Könyvek csapata adta ki magyarul, és a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron!
Megjegyzés küldése