David Attenborough vallomása és látomása a Föld jövőjéről

Könyvajánló - David Attenborough: Egy ​élet a bolygónkon

Az emberiség rettenetes pusztítást végzett, végez a Földön. David Attenborough közelről nézhette ezt végig és legújabb könyvében elmeséli mit látott és mit gondol a mi földi édenkertünk jövőjéről.

Idén ünnepelte 96. születésnapját a népszerű természettudós, David Attenborough. Bejárta a világot és addig szinte érintetlen helyeken készítette dokumentumfilmjeit. Legújabb könyve, az Egy élet a bolygónkon - A szemtanú vallomása - és látomás a Föld jövőjéről című kötetben azt igyekszik bemutatni, hogy milyen pusztítást végzett az emberiség ebben a csodálatos létfenntartó rendszerben.

"Természetes környezetünk egyre rosszabb állapotban van. A bizonyítékok bőségesek. A baj az én életem idején következett be. Szemtanúja voltam. A romlás a pusztulásunkat is jelenti.
De még van idő arra, hogy leállítsuk a reaktort. Van jó alternatíva.
Ez a könyv arról szól, hogy miként követtük el a legnagyobb tévedésünket, és arról, hogy ha most, még időben cselekszünk, hogyan tudjuk jóvátenni ezt a tévedést."

A könyvben végigveszi, hogy évről évre miként pusztítottuk az élővilágot, a természetet, s ezáltal hogyan borítottuk meg a bolygónk stabilitását. A kötet 1937-től indul, amikor a szerző még csupán tizenegy éves volt, amikor elcsatangolt a természetbe és gyönyörködött a különleges fosszíliákban, melyek egy hajdani tenger üledékei voltak. És a természet iránti szenvedélye azóta sem lankadt.

A kötet szép sorban halad egészen napjaink és mutatja meg a légszennyezettséget, a népességnövekedést, ráadásul brutális látni, hogy akkor még a bolygó területeinek 66%-a érintetlen volt. Aztán ahogy haladunk előre a kötetben, az évek száma nő, a népesség és a légszennyezettség nő, de a vadon területe egyre csak csökken.

A kötetben olvashatunk az élet négymilliárd éves történetének öt tömeges kihalásáról és nagy lendülettel száguldunk a hatodik felé, ahol az emberiség lesz a kihalt faj. Mert bár mindenki arról beszél, hogy a klímaváltozástól a bolygót kell megvédeni, valójában minket kell megmenteni. Ha a viszontagságos időjárás, az élelemhiány, stb miatt kipusztulunk, eltűnünk, a bolygó élővilága idővel magához tér, aztán pedig új fajoknak ad otthon. Legjobb példa erre a csernobili katasztrófa helyszíne, ahol az egykori város betonmaradványai között burjánzó erdő és egyre több állat él békességben, visszaszerezve azokat a területeket, melyeket egykor az emberek elvettek tőlük.

Szépen haladunk előre az időben, Attenborough pedig folyamatosan mesél azokról a változásokról, amelyek világkörüli útjai során észlelt. Mesél az első tv-műsorról, amin dolgozott, a számos különleges helyszínről, olyan állatokról, melyeket ők először filmeztek le a vadonban. Mesél arról, hogy a 60-as években, mikor először járt a Serengeti végtelennek tűnő vidékén. Fel sem merült benne akkor, hogy egyetlen faj képes lehet végveszélybe sodorni egy ekkora csodát.

Ahogy haladunk előre a könyvben és telnek az évek, úgy látjuk a pusztításunk eredményét. 1978-ban a Föld népessége már 4,3 milliárd volt, ami majdnem a duplája a 41 évvel korábbinak. Vele együtt a szennyezés is nőtt, az érintetlen területek aránya pedig tovább csökkent, immár 55%-ra. Ekkoriban készült az Élet a Földön sorozat, ami milliókat szegezett a képernyők elé. A sorozat készítői olyan távoli és egzotikus helyekre juttatták el a nézőket, ahova alig pár embernek volt lehetősége eljutni. Ekkor szembesült először igazán az emberi pusztítással, amikor megtudta, hogy az orvvadászat miatt a gorillák száma rohamosan csökkent Ruandában, és ha valaki nem tesz valamit, akkor ez a gyönyörű, intelligens lény már csak a könyvekben fog szerepelni. 

Néhány történeten, érdekességen keresztül eljutunk 2020-ig, amikor már az emberiség tevékenysége a Föld teljes egészére hatással van. A népesség 83 év alatt 2,3 milliárdról 7,8 milliárdra nőtt, az érintetlen területek pedig 66-ról lecsökkentek 35%-ra, a légkör szennyezettsége pedig másfélszeresére emelkedett. Rengeteg állatot sikerült a kipusztulás szélére sodorni, miközben a Földet kizsákmányoljuk. A leghihetetlenebbnek tűnő adat, hogy a bolygón élő emlősállatok szerves össztömegének a 96%-át adja ki a mi testünk, és azoké az állatoké, amiket élelemként tartunk. A vadon élő állatoké csupán a maradék 4%, de ide tartoznak a legkisebb rágcsálóktól az elefántokig és a bálnákig minden.

19372020
A Föld népessége:2,3 milliárd7,8 milliárd
A légkör szén-dioxid-tartalma:280 milliomodrész415 milliomodrész
Érintetlen területek aránya:66%35%

 

A kötet folytatásában azt próbálja bemutatni a szerző, hogy mi vár ránk a következő évtizedekben, ha nem változtatunk a jelenlegi életmódunkon. Felmelegedés, a megmaradt erdők kipusztulása, a sarkok teljes olvadása, tengerszint-emelkedés, nagyvizeink savasodása, aminek következményeként a tengeri ökoszisztémák pusztulása, egyre súlyosabb járványok, a szárazföldi élelmiszer-termelés súlyos válsága, globális humanitárius válság, kényszerű népvándorlás és a többi. Még száz év sem kell hozzá, hogy szinte élhetetlenné váljon a bolygó jelentős része. Attenborough (és a világon élő, dolgozó számos tudós) szerint még mindig nem késő változtatni, az egyensúly még visszahozható, újra el lehet érni a stabilitást:

"A világot vissza kell vadítanunk!"

Ezt pedig követi a látomás, ahol megoldásokat kínál, amivel a folyamat visszafordítható, de ehhez komplett szemléletmódváltásra van szükség. Meg kell állítani az üvegházhatású gázok kibocsátását, véget kell vetni a műtrágya-túlhasználatnak, a művelés alá vont területek egy részét vissza kell adni a természetnek, de további problémák között szerepel még az ózonréteg, az édesvízfelhasználás, a talaj és a levegő elszennyeződése és az óceánok vizének elsavasodása.

Újabb ijesztő adat: az emberiség természetpusztító tevékenysége felerészben (FELERÉSZBEN!!!) a népesség leggazdagabb 16%-ának javát szolgálja. A luxus, amely nem fenntartható, mert a Föld véges erőforrásait egyenlőbben kell elosztani. A legnagyobb hibát ott követtük el, hogy a világgazdaságot a folyamatos növekedésre alapoztuk. De egy véges világban semmi nem növekedhet a végtelenségig. A természetben minden ökoszisztéma növekszik egy pontig és utána következik egy kiegyensúlyozott létezés, amely akár a végtelenségig, ha képesek megfelelően viszonyulni az őket körülvevő környezethez.

A könyvhöz egy film is kapcsolódik - és itt kell megjegyeznem, hogy gyönyörű, de egyben rettentő szomorú film -, melyet a Netlfixen érdemes mindenképpen megnézni. Így lesz kerek a történet. A film magyar felirattal ellátott ajánlója:

Na, nem szaporítom tovább a szót. Mindenképp érdemes elolvasni, mert rengeteg érdekességet tartalmaz múltról, jelenről és lehetséges jövőképről. Legyen az a vesztünkbe menetelés vagy a változás útja. Nekem utóbbi jobban tetszene, de sajnos elnézve, hogy mennyire üres fülekre talál a természet segélykiáltása... Na, de a remény hal meg utoljára.

David Attenborough számos könyvét olvastam már és mindegyik beszippantott. Ez a könyve is nagyon olvasmányos, bár sokszor szívszorítóan sötéten, reálisan mutatja meg a világot, amitől borsódzik az ember háta. Rengeteg fotó és kutatásokon alapuló számadat egészíti ki a szerző tapasztalatait. Ez olyan olvasmány, amit 14-től 100 éves korig kötelező olvasmánnyá tennék mindenkinek. Egy csodálatos létfenntartó rendszer, amely körülvesz minket ezen a gyönyörű bolygón. Vigyázzunk rá és általa magunkra!

attenboroughd_egyeletabolygonkon_72dpi.jpegKöszönöm a lehetőséget a Park Könyvkiadónak!

Fordította: Makovecz Benjamin

A kötet elérhető a borítóra kattintva kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.

Kövess minket Facebookon!

Ismerd meg a földi élet történetét David Attenborough meséivel

Kezedben az Univerzum!

Utazások a világ túlsó felére David Attenborough-val

Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes