A rettegés volt a kezdet

Könyvajánló - Chris Carter: Félelem

"Hunter nyomozónak törvényszéki bizonyítékok híján kell elkapnia a legfegyelmezettebb gyilkost, akivel valaha találkozott. Valakit, akit az áldozatai rettegése éltet, és halállal ad örök leckét az ellenségeinek."

Ha szereted a hátborzongató krimiket, thrillereket, ahol a feszültség egy pillanatra sem enged, akkor Chris Carter Robert Hunter sorozata neked való. A történetek középpontjában Robert Hunter áll, a Los Angeles-i rendőrség különleges gyilkossági osztályának briliáns, de múltjában sérült nyomozója és kiváló partnere, Carlos Garcia.

A sorozat minden kötetében újabb, rendkívül kegyetlen és kifinomult sorozatgyilkosokkal kerülnek szembe, akik nemcsak szakmai tudásukat, hanem lelki erejüket is próbára teszik. Carter írásmódja feszes, filmszerű és olyan részletességgel mutatja be a nyomozást, hogy az olvasó szinte a helyszínen érzi magát.

A könyvek nem csupán vérfagyasztó bűntényekről szólnak, hanem arról is, hogyan képes egy ember szembenézni a saját démonaival, miközben másokéval kell harcolnia. A sorozat erőssége a pszichológiai mélység, a váratlan fordulatok és az a fajta sötét hangulat, ami egyszerre taszít és vonz. Nem véletlen, hogy a krimirajongók világszerte rajonganak érte. A sorozat minden kötete olyan, amit érdemes este kézbe venni, ha elég bátor vagy hozzá.

Bár sorozat, minden kötetben különböző bűnügy van terítéken, így akár önálló regényként is olvasható mindegyik rész. Egy kis ízelítő az eddig megjelent kötetekről:

A keresztes gyilkos #1

Kivégzés #2

Vadász #3

A halál szobrásza #4

Halállista #5

Egy gonosz elme #6

A nevem: Halál #7

A hívás #8

A holtak csarnoka #9

A ​gonosz nyomában #10

A ​nyomozó (előzménykötet)

Vérrel ​írva #11

Most pedig jöjjön a sorozat legújabb része, a Félelem. A cím tökéletesen írja le, hogy mi is a kötetben felbukkanó szörnyeteg legerősebb fegyvere: a félelem. Brutális. Képzeld el, hogy egy baráti összejövetelről érsz haza kicsit spiccesen, vidáman az üres lakásodba, majd fura sms-eket kezdesz kapni. Először csak arról, hogy a küldő a Mentor, aki tanít neked pár dolgot. Azt hiszed valaki viccelődik veled, majd jönnek a félelmetes üzenetek, hogy "ugye tudod, hogy nem zártad be a bejárati ajtót?". Itt már legtöbben elkezdenénk cidrizni, pláne, amikor ezt még megspékeli a küldő azzal, hogy átdob egy videót arról, ahogy épp belülről bezárja a lakás ajtaját. A félelem maximumon, de persze ezen a ponton már késő, tutira halott vagy.

Hát ez történt az áldozatokkal. Ez már önmagában is erős kezdés, de ráadásként nagyon fájdalmas, nagyon kegyetlen, brutális módon is végez velük a gyilkos. A szerző nem kímélte az áldozatokat és még rátett egy lapáttal, amikor a szeretteiket is terrornak vetette alá. Semmiképp sem javaslom, hogy ezt a könyvet úgy olvassa bárki, hogy egyedül van otthon késő este. Ijesztő. Nagyon!

A nyomozópárosnak pedig ezúttal is rettenetesen nehéz ügyet kell megoldani. A gyilkos precíz, okos, megfékezhetetlennek tűnő szociopata. Sehol egy nyom, amin el lehetne indulni, aztán a harmadik áldozattal pedig végképp minden megváltozik.

Chris Carter ezúttal is parádésat alkotott. Egy újabb ijesztő, kegyetlen szörnyeteg, izgalmas, pörgős, csavaros fejezetek. Olvastatta magát a könyv. Észre sem vettem és a végére is értem. Még sok ilyet kérek. Remélem bőven van még a szerzőben, mert évek múlva is szívesen olvasom majd az újabb és újabb sztorikat tőle.

A kötetet a General Press Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

A kiadó honlapján kedvezményes áron megrendelhető a borítóképre kattintva!

Fordította: Szabó István

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Ki nyeri a multiverzumért indított háborút?

Egy háborút, ami nem nyerhető meg, sőt, világok pusztulását is okozhatja, mindenképpen meg kell akadályozni. Két MI, továbbá egy nyúl és az animája, meg a macskalány és egy szuperkatona megkísérli a lehetetlent. 

KÖNYVAJÁNLÓ

VILÁGOK VISSZHANGJA

Szerző: M. R. Carey

Fordító: Habony Gábor

Kiadó: Fumax Kiadó

M. R. Carey folytatja A végtelenség kapuja című sci-fijét immár a Világok visszhangjában, amely a Pándomínium-sorozat második darabja. Ha emlékszik az olvasó, az erősen függővégben félbevágott első rész azzal ért véget, hogy hőseink (Hadiz Tambuwal, Essien Nkanika, Öt Dombi Topáz Turmalin, röviden Páz, és az ő animája - Cimbi, valamint a macskalány, Moon) behúzott farokkal, éppen csak hogy menteni tudták bőrüket a kialakult krízishelyzetből Hadiz Tambuwal laborjába, ahol a Rupshe nevű mesterséges intelligencia igyekszik ellátni védelmüket, túlélésüket és terveket kovácsol a szintén MI-vé vált Hadizzal együtt.

Ugyanis olyan háború kezdődik két civilizáció között, amely nem nyerhető meg egyik fél által sem: a Pándomínium és a Géphegemónia végzetes lépésekre szánja el magát egymás világának leigázásáért. Mind a kettő erős alakulat, egyszerűen kioltják egymást, és magukkal együtt világok sorát is. A multiverzum mélyén rejtőzködve létezik azonban egy olyan erő, amely képes véget vetni a kialakuló konfliktushelyzetnek, a neve Anyamassza. Amíg az MI (Rupshe és Hadiz Tambuwal) három fronton is küzd, mégpedig: 1) Pándomínium meggyőzése a háború végzetes következményeit illetően 2) mélyfedésben adatokat szerezni a Pándomínium háborús terveivel és kifejlesztett fegyverével kapcsolatban 3) felvenni a kapcsolatot az Anyamasszával. Ez utóbbira kicsi, de különlegesen képzett kis csapatot küld: Essien Nkanika és a macskalány (Moon) a Tsakom nevű börtönbolygón teszi tiszteletét, azért, mert..., míg a nyúllány (Páz) és animája az Anyamassza nyomába erednek. Közben pedig, hogy jól megkeverjük az egészet, és ne értsünk meg mindent azonnal, van egy (plusz vagy mindenekfeletti) mesterséges intelligenciánk (is), ő mesélő, sőt, ő a szike is, aki / ami műtétet próbál végrehajtani a teljes univerzumon - és amikor letesszük a művet, kiderül, hogy ez az ő születéstörténete.

Nagyszerű kötet - bár a második rész első ötödét elengedtem volna, amíg végre jön a kibontakozás és nemcsak mindenféle tudományos leírásokon vérzek el, hogy nemcsak nem értem, hanem nem is érdekel. Erre mondhatja egy vérbeli sci-fi rajongó, hogy de hát ebben van a lényeg! Aláírom, ettől függetlenül a másik négyötöd jobban esett, amikor konkrét tervek végrehajtása került sorra. Sok humor található a folyamatos akciók között, karakterfejlődéseknek leszünk tanúi, ahogy versenyt futnak az idővel a megmaradásért cserébe. A kötet egyes vonásaiban hasonlít Stanislaw Lem Solarisára, Adrian Tchaikovszky agymenéseire, de a szemfüles olvasó némi Alastair Reynolds-cot is felfedez bennük. Ez persze semmit sem von le M. R. Carey művéből, eredeti megoldásokkal operál, kellő mértékben vegyíti a tudományt a sci-fivel és akcióval, nyers humorral lazít és valamiféle reményt ad az olvasónak a jövőt illetően.

A jövőt, amiben esetleg számolni kell az MI-k jogaival, reménykedve abban, hogy jóindulatuk nem múlik az emberiség iránt. Ki tudja...? A kötet végén felszabadult énségek tanulják a póráznélküliséget, mindennemű parancs vagy korlátozás nélkül. Mi a konklúzió? Hogy önmagától senki sem védhető meg. Hogy ebből mi lesz?! Azzal fejezem be, amivel a duológia első részét is zártam: a végtelen csak a kezdet!

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

KI NYERI A MULTIVERZUMÉRT INDÍTOTT HÁBORÚT?

A Pándomínium világainak összessége és a géphegemónia elkerülhetetlenül háborúba sodródik egymással, egy olyan globális háborúba, amelyet lehetetlen megnyerni, és amelynek bolygók ezrei esnek áldozatul. Legalábbis a Rupshe nevű, még a földi emberek által tervezett mesterséges intelligencia számításai ezt vetítik előre.

Ám valahol a multiverzum mélyén rejtőzködik egy erő, az Anyamassza, amely Rupshe szerint pillanatok alatt véget vethetne a háborúnak. A mesterséges intelligencia összeállít egy meglehetősen különös csapatot, hogy felkutassák.

A valószerűtlen hősöket küldetésük a Tsakom nevű börtönbolygótól egészen a posztapokaliptikus Föld mérgezett világáig viszi, amíg végül eljutnak magához az Anyamasszához is. De vajon sikerül-e meggyőzniük az ősidők óta semleges entitást, hogy segítsen nekik? És mi lesz, ha kifutnak az időből? A Pándomínium ugyanis már bevetni készül azt a valóságokat elemésztő fegyvert, amelynek hatását még a megalkotói sem képesek előre látni vagy kordában tartani.

A hazánkban is könyv- és filmsiker Kiéhezettek, a Lucifer, és sok más ismert képregény szerzője, Mike Carey duológiájának befejező kötete végre megérkezett!

A hazánkban is könyv- és filmsiker Kiéhezettek, a Lucifer, és sok más ismert képregény szerzője, Mike Carey új, egészen szokatlan műfajteremtő történetében az emberiség dimenziók millióin át terjeszkedik, amíg a mesterséges intelligencia végzetesen nem keresztezi útját.

Köszönöm a lehetőséget a Fumax Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti képre kattintva,
ahol beleolvasó is található.
Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: Világok visszhangja (Pándomínium 2.)

Eredeti cím: Echo of Worlds, Pandominion 2.

Szerző: M. R. Carey

Fordító: Habony Gábor

Kiadó: Fumax Kiadó

Sorozat: Pándomínium

Oldalak száma: 576

Megjelenés: 2025. június 25.

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789634704621

Méret: 198 mm x 142 mm

A kaméliás hölgy

 Könyvajánló - Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

A kaméliás hölgy (La Dame aux Camélias) ifjabb Alexandre Dumas 1848-ban megjelent regénye, amely egy tragikus szerelmi történetet mesél el, hősei a 19. századi párizsi társasági élet szereplői. A mű középpontjában Marguerite Gautier, a fiatal és gyönyörű kurtizán áll, aki beleszeret a tiszta lelkű Armand Duvalba. Bár Marguerite őszintén szereti Armand-t, a társadalmi elvárások végül elválasztják őket egymástól. A regény Dumas saját élményeiből merít, és valós személy, Marie Duplessis sorsa ihlette. Dumas művében élesen bírálja a korabeli erkölcsöket. A történet világhírűvé vált, amelyből Giuseppe Verdi Traviata című operája született.

Részlet:

"Végre is belefáradtam már abba, hogy az emberek mindig ugyanazt kérik tőlem, megfizetnek, s azzal végeztek velem. Ha azok a nők, akik most kezdik meg szégyenletes mesterségüket gyakorolni, tudnák, hogy mire adják a fejüket, inkább szobalánynak állnának. De nem, a hiúság, hogy hintóink, grandiózus toalettjeink, gyémántjaink legyenek, magával ragad bennünket; hiszünk annak, amit hallunk, mert a prostitúciónak is megvan a maga hite. Közben pedig elhasználjuk szívünket, testünket, szépségünket; félnek tőlünk, mint vadállatoktól, megvetnek bennünket, mindig olyanok vannak körülöttünk, akik többet vesznek el tőlünk, mint amennyit adnak, s egy szép napon elpatkolunk, kutya módjára döglünk meg, miután tönkretettünk másokat és magunkat is."

Ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy c. regénye nem pusztán egy szerelmi regény a 19. századból, hanem örök érvényű vallomás a szerelem erejéről, a társadalom képmutatásáról és arról a fájdalmas igazságról, hogy a szív törékenyebb, mint hinnénk.

Marguerite Gautier története egyszerre meséje és tükörképe egy kornak. A párizsi társasági élet ragyogása mögött ott rejlik az árnyék: a kurtizánok világa, amely fényűzésnek látszik, de valójában kíméletlen önfeláldozás és lassú pusztulás. Marguerite – gyönyörű, ragyogó, mégis sebzett – úgy jelenik meg előttünk, mint egy virág, amely minden nap újra és újra kinyílik, hogy lenyűgözze a világot, miközben belül már szinte érzi a hervadás közeledtét. Amikor pedig találkozik Armand Duvallal, a tiszta, fiatal férfival, hirtelen úgy tűnik, hogy a szerelem képes lehet kiszakítani őt abból az életből, amelybe beleszorult.

De Dumas nem hazudik nekünk: az élet nem egy tündérmese. A társadalom ítélete, a férfiak gyávasága és az elkerülhetetlen sors mind közrejátszik abban, hogy ez a szerelem inkább seb marad, mint gyógyulássá válik. Marguerite és Armand története fájdalmasan szép, mert tudjuk: a szerelem önmagában kevés ahhoz, hogy legyőzze a világot. És talán éppen ezért olyan felejthetetlen – mert magában hordozza a felismerést, hogy a legigazibb érzések is megtörhetnek a kinti világ hideg falain.

Olvasás közben újra és újra elgondolkodtam azon, hogy mennyire ismerős mindez ma is. A formák, a szerepek változnak, de a lényege ugyanaz marad: a társadalom képes elvenni az egyéntől a boldogság jogát, képes bélyeget sütni, ítéletet hozni, miközben sokszor sokkal bűnösebb, mint azok, akiket kirekeszt. Marguerite alakja ezért nemcsak a tragikus szerelem, hanem a szabadság szimbóluma is: valakié, aki vágyott arra, hogy önmaga lehessen, de végül a külvilág térdre kényszerítette.

A kaméliás hölgy ugyanakkor nem csupán a tragédia könyve. Benne van a tiszta, megrendítő szerelem csodája is, amely rövid ideig mégis felemel. Benne van a fiatalság heve, a remény, a vágy fellángolása, hogy valaki többre hivatott, mint amit a körülmények kijelölnek számára. És ott van a kérdés, amely minden olvasóban megmarad: vajon mennyi esélyünk van szembemenni a társadalommal, ha az a szívünk választottját állítja velünk szembe?

Érdemes tudni, hogy a regény mögött valós történet húzódik meg: Dumas saját szerelmi élménye Marie Duplessis-szel, a híres párizsi kurtizánnal, akinek rövid, ám annál fényesebb életét és tragikus halálát a regény örökítette meg. A mű ereje éppen ebből a személyes élményből fakad: nem kitalált hősnő áll előttünk, nem kitalált érzelmekkel, hanem egy valóban létezett nő, akinek fájdalmát és szépségét az író látta és megörökítette az utókornak. Szakításuk után a nő együtt élt egy darabig Liszt Ferenccel is, de végül egy harmadik hódolójához ment hozzá, majd nagyon fiatalon, 1847-ben elhunyt tüdőbajban. 

Nem véletlen, hogy a világirodalom egyik legismertebb történetévé vált. A regényből készült Giuseppe Verdi legendás operája, a Traviata is, amely még inkább örökéletűvé tette Marguerite alakját. De akár regényben, akár színpadon találkozunk vele, a történet ugyanazt az érzést kelti: a meghatódottságot, a fájdalmat, és a csendes dühöt, hogy az emberi boldogság sokszor olyan törékeny, mint egy kamélia szirma.
A történetből több film is született, egyik legismertebb talán az 1936-os Camille c. amerikai változat Greta Garbo főszereplésével, de nem marad el mögötte egy 1984-es változat sem, amelyben Greta Scacchi alakítja a hölgyet, ifjú hódolóját pedig Colin Firth.

Ifjabb Alexandre Dumas – akit sokszor az édesapja, az idősebb Dumas munkássága alapján ítélnek meg – ezzel a regénnyel bizonyította, hogy saját hangja, saját ereje is van. Nem kalandregényt írt, nem hősöket és árulókat vonultatott fel, hanem egy olyan történetet, amely a szív legmélyére hatol. És bár a 19. századi Párizs kulisszái között játszódik, a kérdései, a dilemmái és az érzelmei időtlenek – ahogy maga a szerelem is.

A kötet az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatának darabjaként jelent meg ismét, gyönyörű kiadásban. Köszönöm a lehetőséget a Kiadónak! A könyv a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Egy fiatal író, aki előre látta Hitler rémtetteit

Könyvajánló - Sally Carson: Görbe ​kereszt

Egy regény, amely megjósolta 1934-ben, hogy milyen sötét korszak vár Európára egy beteg elme ideológiája, faji megkülönböztetés miatt.

Elolvastam Sally Carson Görbe kereszt című könyvét majd ültem és néztem magam elé. Mielőtt kezedbe veszed ezt a könyvet tudnod kell, hogy évekkel a második világháború előtt, 1934-ben íródott. És ettől lesz ijesztő. Szinte megjósolta, hogy milyen rémtettek várnak a világra. Akkoriban megoszló volt a vélemény a kötetről. Volt, aki úgy látta, de hogy előrelátó a mű és jogosak a félelmek, amit kelt a történet, de sokan úgy ítélték meg, hogy túlzó és csak arra jó, hogy riogassa az embereket. Valójában annyira jól látta, hogy mi fog történni, hogy biztos vagyok benne, hogy ehhez a fiktív történethez hasonlók sajnos történtek a valóságban.

„Megjósolta a náci fenyegetést.” (Observer, 2025)

„Nem akar befolyásolni – hagyja, hogy a történet magáért beszéljen.” (Observer, 1934)

A kötet feltárja az 1930-as évek Németországának sötét előjeleit. Adott egy középosztálybeli család, Klugerék, ahol a lányuk épp férjhezmenni készül. A jelölt pedig egy fiatal zsidó orvos. Hamar szembetalálják magukat a fokozódó társadalmi feszültséggel, az előítéletekkel, családjuk a náci ideológia árnyékában veszélybe kerül.

A történet 1932-ben karácsonykor indul egy bajor kisvárosban, Kranachban. Adott egy szülőpáros három gyerekkel. Megismerjük Lexát, akit szíve a fiatal orvoshoz, Moritz Weissmannhoz húz, aki ugyan katolikus háttérrel rendelkezik, de családnevéből egyértelmű, hogy zsidó felmenői vannak. Adolf Hitler pár hónappal később kancellárként kerül hatalomra, Lexa testvérei hamar a náci pártban találják magukat, szegény Moritz pedig céltáblájává válik az új hatalomnak.

Először elveszíti állását, sorban jönnek a társadalmi megaláztatások, látjuk, ahogy apránként a kirekesztetté válik. A kötetben jól végigkövethetjük a családon keresztül a nácizmus felemelkedését és annak következményeit. Hogy miért volt vonzó a náci eszme, hogyan voltak képesek manipulálni az embereket, főleg azokat, akik még keresik a céljukat, a helyüket a világban, mint például Lexa testvérei, Helmy és Erich.

Annak tudatában olvasni a leírtakat, hogy akkor ezek még nem történtek kész lidércnyomás. Persze a szerző nem látta előre a jövőt, csupán 34 éves intelligens, tanult nő volt, aki egy nagyon tragikus, erőszakos jövőt jósolt Európának és ki merte mondani, le merte írni a félelmeit.

Évtizeden át kissé feledésbe merült ez a kötet, de én nagyon örülök neki, hogy idén a brit második kiadás megszületett és vele érkezett meg először magyar nyelven a 21. Század Kiadó gondozásában. Cenzúrázatlanul, keménykötéses formában, igényes fordítással Borbély Judit Bernadettnek köszönhetően. Értékes és elgondolkodtató olvasmány.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük 21. Század Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess minket a Facebookon is!

A ​fiú, aki igazságot szolgáltatott

Két ​kislány Auschwitzban

A Glass család története

Remélem, jól vagy

A csípős humor mögött mély érzések: mi történik, ha egy sértett HR-s hozzáfér a munkahelyi teljes levelezéshez és kollégai privát chatjeihez? Nos, elárulom, a kacagtató helyzeteken túl komoly problémák értelmezése eredményez empátiával teli, remek olvasmányt. Ahogy a moly.hu-n fogalmazott valaki: a könyv irodai rabszolgáknak kötelező, másoknak erősen ajánlott. 

KÖNYVAJÁNLÓ

REMÉLEM, JÓL VAGY

Szerző: Natalie Sue

Fordító: Tót Barbara

Kiadó: Magnólia Kiadó

Ma már nem ugyanaz az irodai kultúra, mint akár húsz-harminc évvel ezelőtt volt. Betört ide is az online tér, az írógépeket felváltotta a számítógép használata, és ahová az internet beteszi a lábát, nemcsak hasznos, munkára való dolgok történnek, hanem bizonyos bugok és egyéb informatikai véletlenek, bakik csibészségek elkövetését idézhetik elő, akár finom (vagy durva) visszaéléseket is - ahogyan történik az Natalie Sue a Remélem, jól vagy című regényében.

A kötet fő karaktere, Jolene, egy munkájában alulértékelt HR-asszisztens, aki pont az előbbi miatt folyamatos feszültséget érez, nagyon dühös és frusztrált, pláne, hogy a főnökei elbaszott, flúgos picsának tartják. Ahogy halad előre az időben, Jolene egyre biztosabb abban, hogy annak, aki jól és pontosan akarja végezni ezt a munkát, nem árt szociopatának lenni hozzá. Persze, főnökei,  munkatársai is túllőnek a célon vele kapcsolatban, az egész odáig fajul, hogy főhősünk immár magasról tesz csekedetei következményeire is. Történik ugyanis, hogy a vezetőség rájön arra, hogy egyre frusztráltabb alkalmazottjuk az e-mailek végére mindenkinek odabiggyeszti vitriolos véleményét, csak fehér alapra fehér betűkkel, ergo, aki nem tudja, mit keressen, nem láthatja. Csakhogy lebukik, sérelmei kicsinyes ecsetelése napvilágra kerül. Hogy tanuljon az esetből, érzékenységi tréningen kell részt vennie, és a fókjában is korlátozásokat vezetnek be. Hja, de valami IT baki miatt Jolene véletlenül korlátozások helyett most már az egész részleg levelezéséhez és privát chatjéhez is hozzáfér.

Itt kezdődik az igazi hawai a lány számára, hiszen innentől mindent tud, ami kollégáival kapcsolatos. MINDENT. A mű viccesen és őszintén tárja fel azokat a titkokat, amelyeket a szervezet dolgozói rejtegetnek: mi mindent tesznek meg előrejutásuk érdekében, mennyire kicsinyesek vagy éppen bosszúszomjasak néha említésre sem méltó történések miatt. A mű vicces (igen, tudom, ismétlem magam), szórakoztató, helyenként cinikus, mindenféleképpen szellemes, élcelődő, szórakoztató irodai svindlikkel tele, pici romantikával fűszerezve. A lényeg: mi marad akkor, ha levetkőzzük magunkról a munkahelyi álarcot? A kötet a csípős humor mögött mély érzelmekről tesz tanúságot.

Jolene egyre kíváncsibb lesz kollegái életére, és ahogy mindig mélyebben és mélyebben belát magán- és közéleti problémákba, annál inkább érti meg őket és érez empátiát (is) irányukba. A Remélem, jól vagy című regény szórakoztató és éleslátó történet; olykor ugyan könyörtelenül, mégis értő odafigyeléssel boncolgatja a kiégés kultúráját, a vállalati képmutatást és a láthatatlan munka terheit. Mindezeket az elgondolkodtató vonásokat humorral és élcelődéssel oldja, de a mögöttük húzódó feszültséget senki sem tudja origón kívül hagyni. Az elsőkönyves Natalie Sue alkotása a modern munkahelyi kultúra ábrázolása olyan keretbe ágyazva, ami bizony szavakba csomagolt pofon a cizelláltan hangsúlyozott, de sosem betartott vállalati szlogenekre és lózungokra.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Jolene, ​a Supershops Incorporated adminisztrátora szerint szigorúan elég a hivatalos teendőkre szorítani a munkatársakkal való napi érintkezést. Amit persze az idegesítő, inkompetens kollégái rendre képtelenek felfogni. Jolene megküzdési stratégiája a helyzettel, hogy sérelmeit kicsinyes utóiratokba önti a céges e-mailezésében, majd fehérre állítja a szöveg színét, hogy senki ne lássa azokat.

Aztán egyszer természetesen eljön a pillanat, amikor lelepleződik. Büntetésként érzékenységi tréningre kell mennie, valamint korlátozásokat állítanak be a fiókjában.

Csakhogy valami hiba csúszik ebbe, és Jolene véletlenül korlátozások helyett most már az egész részleg levelezéséhez és privát chatjéhez is hozzáfér. Tisztában van vele, hogy szólnia kellene emiatt, de ki tud ellenállni annak, hogy kilesse, mit beszélnek róla a háta mögött a többiek? Jolene biztosan nem. Ráadásul, amikor tudomására jut, hogy leépítések várhatóak, rádöbben, hogy csak egy módon mentheti meg a pozícióját: be kell vágódnia a főnökénél, és meg kell győznie a HR-est a nélkülözhetetlenségéről.

Ahogy Jolene egyre mélyebben vájkál kollégái személyes világába és titkaiba, egyre többet tud meg róluk, és miközben egyre több hazugságra kényszerül mindenkivel szemben, elkezdi megkedvelni őket. Ez az állapot azonban nem tartható fent sokáig, így idővel döntenie kell, hogy a pozíciója megtartása vagy az őt körülvevő emberek fontosabbak – még úgy is, hogy esetleg tisztáznia kell magát előttük.

A Remélem, jól vagy kedves és vicces regény a magányról és a monitorok mögött felbukkanó szeretetről. Natalie Sue bemutatkozó regénye sírva nevetős párbeszédeivel és szívhez szóló megfigyeléseivel a mindennapi munkahelyi kultúra.

A szerzőről

Natalie Sue kanadai író iráni és brit felmenőkkel. Gyerekkorát Nyugat-Kanadában töltötte, megfűszerezve egy kis Skóciával, ahol felfedezte történetmesélési szenvedélyét mint kapcsolódási lehetőséget, és az olvasást mint vigaszt. Amikor épp nem ír, imád nagyszerű vagy szörnyű sorozatokat nézni, próbálkozik keramikussággal és vigyáz a növényeire. Calgaryban él a férjével és lányával, valamint kutyájukkal.

Köszönöm a lehetőséget a Magnólia Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.
A hivatkozott honlapon beleolvasó is található.

Kövess minket Facebookon is!

Termékadatok

Cím: Remélem, jól vagy

Szerző: Natalie Sue

Fordító: Tót Barbara

Kiadó: Magnólia Kiadó

Oldalak száma: 432

Megjelenés: 2025. június 05.

Kötés: Puhatáblás

ISBN: 9789635983933

Méret: 203 mm x 123 mm x 32 mm