Kultúrpara

2024. február 29., csütörtök

A ​gonosz nyomában

Könyvajánló - Chris Carter: A ​gonosz nyomában

"Hogyan pusztítasz el valakit, anélkül hogy ténylegesen megölnéd az illetőt? […] Kiüríted a lelkét, aztán megtöltöd fájdalommal… elveszed tőle azt, amit a legjobban szeret."

Chris Carter parádés Robert Hunter sorozatának minden epizódja képes volt beszippantani. Lenyűgöző író, érdekes, izgalmas, feszültséggel teli sztorik, brutális gyilkosok, bűntények, filmszerűen pergő jelenetek. Ez mindegyik részről elmondható, de ezúttal egy kis csavar van a sztoriban. Minden eddigi kötet önálló regényként is olvasható volt, mert leszámítva a nyomozókat és háttérsztorijukat mindegyikben egy ügyet bonyolítottak fel. Ezúttal azonban egy korábbi kötetből megismert kegyetlen gyilkos kerül újra a középpontba. Ha nem ismered a sorozatot, ajánlom figyelmedbe a korábbi ajánlóimat:

A keresztes gyilkos #1

Kivégzés #2

Vadász #3

A halál szobrásza #4

Halállista #5

Egy gonosz elme #6

A nevem: Halál #7

A hívás #8

A holtak csarnoka #9

És ezzel elérkeztünk a 10. kötethez, mely A gonosz nyomában címet viseli. Aki sorban olvassa a könyveket az előző rész utolsó mondatai után tutira kaparta a falat a folytatásért, ugyanis a hatodik kötetben megismert Lucien Folter megszökött a börtönből. Nem volt kérdés, hogy ez a kötet az ő hajtóvadászatáról fog szólni. A kötet elején megtudjuk milyen kemény úton és hány gyilkosságon keresztül vezetett az út a szabadságig, ráadásul hagyott egy üzenetet, így Hunter bármennyire is ódzkodik tőle, nem maradhat ki a hajtóvadászatból.

Három és fél év egy magánzárkában, ahol Lucien minden napja arról szólt, hogy megtervezze, ha egyszer kijut, miként fog szembeszállni legzseniálisabb ellenfelével, Robert Hunterrel. A kapcsolatuk egészen az egyetemig nyúlik vissza, ismerik egymás erősségeit, gyengeségeit. Hunternek az FBI legkeresetebb, legkegyetlenebb és sorozatgyilkost kell levadásznia. Áldozatait száznál is többre becsülik és a vadászat során is szépen növeli ezt a számot.

Láthatjuk, ahogy két zseniális elme egymásnak feszül ebben a macska-egér harcban. A kötet végig tele van feszültséggel, látjuk, ahogy Lucien tényleg maga a megtestesült gonosz, aki mindent pontosan megtervez, de akkor sem esik kétségbe, ha valami nem a tervei szerint alakul és hidegvérrel képes bárkit megölni, aki az útjába kerül. Most pedig csak egy cél lebeg a szeme előtt: bosszút állni régi barátján, ami bizony komoly veszélybe sodorja Robert Huntert.

Imádom, amikor Carter elvisz minket a sötét oldalra, ahol kiráz minket a hideg Lucien kegyetlen brutalitását látva. Kapunk izgalmat, feszültséget, fordulatokat. Az előző kötet végén már tudtuk, hogy Lucien visszatér, ami miatt tudtam, hogy ez a kötet kicsit más lesz. Az első oldaltól kezdve tudjuk ki a célpont, ki az a szörnyeteg, akit vissza kell juttatni a rácsok mögé, de ez egy cseppet sem volt le a könyv érdemeiből. A sorozat rajongói ezúttal sem fognak csalódni és ugyanolyan izgatottan várom a sorozat következő epizódjait, mint eddig.

3823555.jpgA kötetet a General Press Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

A kiadó honlapján kedvezményes áron megrendelhető a borítóképre kattintva!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Főkép: fb.com/generalpress 

2024. február 28., szerda

Az elveszett newporti nyarak

Rejtélyek, titkok, botrányok, újgazdagok és szerelmek, rang vásárlása a vagyonhoz - kellemes olvasmány szürke téli napokhoz, elmerülni egy család dinamikájában, ahol sokan, sokat tudnak a történtekről, de titkaikat mindenáron megőrizni igyekeznek a nyilvánosság elől. 


Könyvajánló
Írók:
Beatriz Williams
Lauren Willig
Karen White

Fordító: Daróczi Péter

Az elveszett newporti nyarak

Helyszín Newport, Rhode Island, egy óriási épületegyüttes, a Sprague-család kastélya, ami több, mint egy évszázada a fenti család birtokában van. A helyen kivétel nélkül gazdag emberek vidéki kúriái vannak felhúzva, annak megfelelő árakkal és lehetőségekkel. Az idők során azonban elapadtak a nagy vagyonok, és ha maradni is tudtak a tulajdonosok a hatalmas kastélyokban, mára igen leleményesnek kell lenni ahhoz, hogy a mindennapokban fenntartsák és megőrizzék az ingatlanokat. Az időben ugráló cselekményű regény rejtélyes titkokat, gyarlóságokat fed fel, körülményeikbe bezárt embereket, akik képtelenek a társadalmi konvenciók szerint élni, de kitörni saját korlátaik alól sehogy sem megy átlagos módszerekkel. Akkor viszont kénytelenek megalkudni azzal, amit a sors, véletlen tálcán kínál lehetőségként, megragadni azokat a boldoguláshoz.

2019

Adott egy 5600 négyzetméteres kastély - érzed a hely nagyságának elképesztő voltát, ugye? -, ahol 2019-ben egy valóságshowt kezdenek forgatni. Andrea Figuero a Kastélyfelújítás című műsor házigazdája, már több évada megy a sorozat, ő pedig igyekszik teljesíteni a producer minden kívánságát, bár úgy érzi, most túllőttek a célon, mert az önbecsülését is alá kéne ásnia a tőle elvártak teljesítéséhez. A műsor egyik alig nélkülözhető főembere alkoholproblémái miatt elérhetetlenné válik a műsorgyártás folyamatában, az ő feladatait is Andreának kell ellátnia - és ha mindez még nem elég, a helyszín lakói is állandóan keresztbe tesznek neki. Például igen szeretne beszélni a kastély harmadik emeletén elzárva élő nagymamával, de a család hallani sem akar róla, mint ahogy arról sem, hogy a csónakházat akár meg is közelítsék.

1899

A kastély és a Sprague-család története ebben az évben kezdődik. Bonyolult családi viszonyok között él egy gyereklányságból éppen kinövő és már felnőtt mostohatestvére ezen a hatalmas helyen. A Sprague-vagyon friss, újgazdagok, de a pénzük nem ad elég befolyást a kékvérűek között, hát vásárolniuk kell egy rangot a családnak, amivel szalonképesek lehetnek a legtöbb nemesi lakosztályban is. Erre a célra van kiszemelve Maybelle, akinek egy olasz herceget kell meghódítania. A lány kissé különc, félénk, de amikor öntudatra ébred, az isten sem fogja meg: a vagyon valódi tulajdonosa ő, nem a basáskodó mostohatestvér. Maybelle zenetanára, Ellen a másik főhős, akinek súlyos gondjai és titkai elkísérik őt a grandiózus helyre, annak kicsinyes, szűklátókörű gazdájához. Ami végül történik, annak egy család kerül hatalma alá, hosszú évtizedekre.

1957

A Sprague-család újabb érdekes epizódja, ahol Lucky birkózik egy folyton részeg, álhatatlan családtaggal. Neki is feltárul a csónakház titka, de hogy mit tud vele kezdeni...

A cselekmény bő negyedénél kiszámíthatóvá válik, de ettől még tartogat meglepetéseket és izgalmakat mindhárom idősíkban az olvasó számára. Szerelmek, árulások, botrányok, lehetőségek vagy hiányuk tobzódnak a műben. A jelen könyörtelensége szépen alátámasztja a múlt következetlenségeit, hogy minden egymásra épül és muszáj kideríteni, megtapasztani az okok valódi magyarázatát. Tiszta vizet önteni a pohárba csak úgy érdemes, ha kimossák a poharat, akkor is, ha a folyamat jelentős kényelmetlenségekkel jár együtt. Leszűrhető az is, hogy nem mindenkinek való bizonyos cselekmények megtétele vagy elvállalása, ha idegrendszere nem megfelelő rá, ha képtelen túllépni a múlt árnyain. A dramaturgia nagyban hagyatkozik a fentiekre, végül is mi lenne a fő konfliktusforrás, ha egy erős asszony a főhős a kezdetek kezdetén, aki egy idő után legfeljebb megvonja a vállát, hogy történt, ami történt, élni kell tovább. Ugye? Hálistennek, a 2019-es főhőst már más fából faragták, bár, hozzá kell tenni, hogy adott kontextusból nem érdemes kiragadni senkit sem és mai erkölcsök és mértékek szerint meg vagy elítélni a 100 évvel ezelőtt élt embert.

A fordítás - az bizony helyenként gyatra, de aki (mint én is) belefeledkezik a történetbe, simán átfut a tökéletlenségeken.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

2019: ​Egy népszerű valóságshow keretei között újítanak fel mutatós régi házakat, a legfrissebb kiszemelt a Rhode Island-i Newportban található Sprague Hall – de a műsor producere aknára fut: jelenleg is a patinás Sprague család leszármazottja, Lucia „Lucky” Sprague lakik a villában, aki csak azzal a feltétellel engedélyezi a forgatást, hogy a romos állapotban levő csónakházhoz nem szabad hozzányúlni.

1899: Énektanárt vesznek fel a Sprague-vagyon naiv, ifjú örökösnője mellé, akit a család egy hozományvadász olasz herceghez szeretne feleségül adni, ezért a fiatal nőnek el kell sajátítania a tökéletes illemet. Az énektanárnak azonban a szolid látszat ellenére megvan a maga pikáns múltja: tulajdonképp búvóhelynek választotta a Sprague Hallt.

1958: Lucia „Lucky” Sprague Mussolini Olaszországából menekült Newportba. Mindig is úgy érezte, nem tartozik a Sprague Hallba, noha a Rhode Island-i közeg apránként befogadta: a nagy múltú dinasztia utolsó sarja lett a férje. De egy sorsszerű éjjelen feltárul a villához tartozó régi csónakház titka, és Luckynak emiatt mindent át kell értékelnie.

A valóságshow kamerái forognak, és a ház lerántja a leplet a titkokról, amelyeket a Sprague család örökre el akart temetni.

Köszönöm a lehetőséget a Next21 Kiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!


Szerző Beatriz Williams - Lauren Willig - Karen White
Eredeti cím The Lost Summers of Newport
Fordító Daróczi Péter
Kiadás éve 2023
Oldalszám 400
Kötés típusa keménytáblás, védőborítóval
Gyártó: Next21 Kiadó
ISBN: 9786156414755

2024. február 27., kedd

Ha beüt a valóság

 Könyvajánló - Dr. Russ Harris: Ha beüt a valóság

Hogyan éljük túl és fordítsuk javunkra az élet ránk mért csapásait?




Ha ​ilyen pillanatokban kézbe vesszük ezt a bölcs könyvet, nemcsak nyugalmat ad, hanem ennél sokkal többet tesz: stabil alapot teremt, vezet és segít a fejlődésben. Segít megérteni az üzenetet, amit a fájdalom közvetít számunkra. A három nagyobb egységből álló könyv az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) szemléletmódján alapul. Segítségével, sokkal hatékonyabban birkózhatunk meg a szerencsétlenségekkel, a veszteségekkel és a válságokkal:
– Az Átcsoportosítás megtanítja, hogyan „szedhetjük össze” magunkat egy tragédia vagy válság után.
– Az Újjáépítés bemutatja, hogyan építsd újjá az életedet, kis lépésekkel, egyik a másik után.
– Az Újratöltés leírja, miként szerezd vissza a lendületedet és az életerődet, és hogyan értékeld, amit az élet még nyújtani tud.
A valóság előbb vagy utóbb mindenkire csapást mér. A veszteség, betegség, árulás vagy más szerencsétlenség váratlanul érkezik, és alapjaiban rengeti meg az életünket. A legtöbben rendkívül rosszul viseljük ezeket a nehézségeket. Eluralkodnak rajtunk a fájdalmas gondolatok, érzések, emlékek és fizikai reakciók. Mindezek a viselkedésformák teljesen normálisak, ám rendszerint tovább nehezítik a helyzetet. Mindannyian tudjuk, hogy nincs ráhatásunk arra, ami a múltban történt, és arra sem, ami a jövőben történni fog. Nem létezik olyan mágikus módszer, amellyel egy csapásra megszüntethetjük a fájdalmas érzéseket vagy gondolatokat. De arra van ráhatásunk, amit teszünk – itt és most. Első lépésként erre kell összpontosítani az energiánkat és a figyelmünket. Ez az első lépés a valóság csapásainak túléléséhez: nyerjük vissza a cselekedeteink feletti ellenőrzést.
Elviselni a fájdalmat nem könnyű – elfogadni sokkal nehezebb. Értékelni és megbecsülni
pedig a legeslegnagyobb kihívás. De lehetséges.

A fülszöveget elolvasva arra számítottam, hogy ez a könyv abban segít és nyújt hatékony módszereket, hogy hogyan építsük ki a rezilienciát életünkben. Ez a legfontosabb ugyanis: hogy jelen tudjunk lenni, ellen tudjunk állni, képesek legyünk alkalmazkodni az adott helyzetekhez, és azok ne verjék szét teljesen az életünket, a belső énünk biztonságát, a változó, egyre nagyobb zavarokkal élő világban is túl tudjunk élni, lehetőségeinkhez mérten épen. Mentálisan is. 

Ezt valóban nyújtja is, elmondja, hogy az érzéseink, legyenek bármilyenek, természetesek, de nem szabad, hogy azok irányítsanak, kell a tudatos kontroll, és kell, hogy elfogadjuk is egyben az érzéseinket. Az életben sajnos veszteségek éppúgy érnek minket, mint jó dolgok, és fontos, hogy ezekből a veszteségekből - legyen magánéletbeli, családi krízis, gyász, baleset vagy természeti katasztrófa, vagy munkahelyi probléma, mindegy - fel tudjunk újra épülni. Nem leszünk ugyanaz az ember utána, mert a tapasztalataink is változtatnak rajtunk, de mégis rajtunk áll, hogy lelkileg hogy küzdünk meg a krízisekkel. Ez pedig tanulható, és ebben a tanulásban segít ez a könyv.

Nem tudok ugyanakkor szó nélkül elmenni Russ Harris autizmusról szóló részei mellett, azt hiszem, hogy az erről írt gondolatai akár bántóak is lehetnek, de mindenesetre szakmaiatlanok, és innentől számomra megkérdőjeleződik a hitelessége. És elég sok benne az üres vagy erősen véleményes közhely, pl. olyan gondolatok, hogy "életünket a tetteinken keresztül hozzuk létre, nem a gondolataink által" - pedig szerintem mindkettő épp egyformán fontos, és a kettőnek a keveréke adja a valódi életet. 

Az ACT terápiáról szóló részei hasznosak, és ez a módszer tényleg sokat segíthet az ellenállóképesség kifejlesztésében, ahogy a kötet ezen részei is jól használhatóak. Alapvetően, noha nem értek egyet minden gondolatával (és nem is kell), egy hasznos és használható könyv ez. Mindenki levonhatja belőle a maga tanulságait és használhatja a módszereket arra, hogy fejlessze önmagát. De mint az összes önsegítő könyv, ez sem mindenható, és nem feltétlen alkalmazható minden mindenkire. 



Dr. Russ Harris orvos és pszichoterapeuta, az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT) egyik vezető szaktekintélye. Számos könyv szerzője, A boldogságcsapda című kötete egymillió példányban fogyott el világszerte.

Köszönöm a lehetőséget a Bioenergetic Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron. 



2024. február 26., hétfő

Ciprus, a szerelem szigete

Könyvajánló - Ciprus (Marco Polo)

A szerelem szigete, Ciprus:
meseszép strandok, kristálytiszta víz,
vadregényes meredek partok,
székesegyházak, mecsetek,
kolostorok és pazar várak. 

A Földközi-tenger keleti részén található ez a mesés sziget, mely egykor Aphrodité otthona volt. És mivel veszi le az embereket a lábukról Ciprus? Hosszú, meseszép strandok, kristálytiszta víz, vadregényes meredek partok és két jellegzetes hegység, kultúráját pedig gótikus székesegyházak, török mecsetek, bizánci kolostorok és középkori kereszteslovag-várak határozzák meg.A Marco Polo sorozat egyik legújabb kiadványa hozza a tőle elvártat: tippek szórakozásra, étkezésre, vásárlásra, spórolásra, sportolásra és a látnivalókat hat régióra bontva igyekszik összeszedni, hogy könnyedén megszervezzünk magunknak egy jó kis nyaralást ezen a mesés szigeten. A kötet végén találunk élménytúrákat, praktikus útitanácsokat, szótármellékletet és egy jópofa kvízt, amelyből kiderül mennyit tudsz erről a kis szigetről. 876.jpgMost pedig kedvcsinálónak érkezzen pár látnivaló, amit nem érdemes kihagyni az utazás során. Elsőként irány Larnaca, ahol mindenki megtalálja a számításait: az óvárosban mesés épületek várják az utazókat, például a Szent Lázár-templom, de érdemes megnézni az ókori Kitiont, a parti sétány nyugati végén található török erődöt vagy a különleges török negyedet a mecsettel. Ha pedig a tengerbe vágyunk, akkor egy széles, homokos strandon élvezhetjük a hűs habokat. Érdemes autóval bejárni a szigetet, hogy minél több szuper helyre eljussunk. Ha Larnacából Nicosia felé vesszük az irányt, menet közben érdemes megállni a fenti képen látható mecsetnél, a Hala Sultan Tekkénél a Sóstó partján.A következő kihagyhatatlan helyszín Nicosia, a kettéosztott város, mely Ciprus legizgalmasabb városa. A várost egy zöld határvonal szeli ketté, ahol ENSZ békefenntartók állomásoznak. Legtöbb látnivalója a középkori fallal körülvett óvárosban található, mint például a gyönyörű tizenharmadik századi Selimiye Mecset, melynek furcsasága, hogy eredetileg katolikus templomnak épület, de a törökök a 16. században átépítették. Ezután érdemes felkeresni a sziget egyik legszebb városát, Kyreniát, ahol kiváló haltavernákban kóstolhatjuk a helyi finomságokat, sétálhatunk a kikötőben, ahol a vár uralja a látványt (lásd a fenti képen).1412863487957_image_galleryimage_d51kwp_the_town_of_varosh.jpgA szigeten járva fel kell keresni az ókori Salamist, ahol megcsodálhatjuk az első látásra talán furcsának tűnő Asinou-templomot, szívhatunk egy kis hegyi levegőt Kakopetriában, de a legkülönösebb és legbizarrabb látnivaló Ciprus szellemvárosa, Famagusta lesz. A török oldalon fekvő város egykor virágzott, ráadásul több száz temploma volt, melyek közül ma csupán egy működik, a Lala Mustafa pasa nevét viselő mecset, az egykori Szent Miklós-katedrális, ami egy megcsonkított épület megtoldva egy minarettel. Emellett bezárt, ablaktalan romos épületek és természetesen elszomorító látvány nyújt a 45 éve lezárt és máig katonákkal őrzött teljesen lakatlan tengerpart, a pusztulóban levő hotelekkel, beomlott háztetőkkel és szögesdróttal.Egy klassz félnapos túrával körbejárhatjuk az Olympust, ha pedig meg akarjuk tapasztalni a hamisítatlan ciprusi falusi légkört, irány Pedoulas. Pár napos kalandnak ajánlom Polist, ahol rengeteg látnivaló és izgalmas programlehetőség van. Strandolhatunk, pihenhetünk, elsétálhatunk a tanösvények mentén Aphrodité fürdőjéhez vagy hajókirándulhatunk egyet Akamas-félszigetére, hogy a fenti képen látható pazar helyen fürdőzhessünk.Tényleg annyi helyre érdemes elmenni, hogy nem könnyű kiválasztani a kötetből pár klassz látnivalót, de aki szívesen merül el a múlt titkaiban, annak kötelező ellátogatnia Pafos nagy kiterjedésű Régészeti Parkjába (lásd a fenti képen), hogy többek között megcsodálja a 3-5. századi mozaikjait, melyek ráadásul az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepelnek. Ciprus legősibb városa kifogyhatatlan régészeti látnivalókkal bír. Ott van a legnépszerűbbek között a Királyok Sírja és a pafoszi erőd.881.jpgA bevezetőben említettem a lovagvárakat, így muszáj egyet kiemelnem a kötetből, irány Kolossi (lásd a fenti képen) izgalmas vára, de szórakozhatunk a hangulatos tavernákban Limassolban, romantikus utcákon sétálhatunk Omodosban és így tovább. Aki Ciprust választja, garantáltan nem fog unatkozni.A Marco Polo kiadványában pedig ezúttal sem kellett csalódnom. Ismert és kevésbé ismert látnivalók, tuti tippek, szállás és gasztronómiai ajánlatok, egy kis történelmi áttekintés, ünnepek, blogok, fontos appok, naprakész információk, praktikus tanácsok, hasznos kifejezések és térképmelléklet. Mindezt pedig praktikus, kis méretű kötetben.

139510735.jpgA könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről?

Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Fedezzük fel a bolgár tengerpartot!

Madeira: a hegyek és a tenger szerelmeseinek paradicsoma

Korzika, a Földközi-tenger mesés ékköve

2024. február 25., vasárnap

Lépj ki vagy állj bele!

Hogyan szállj ki veszteséges folyamatokból, hogyan minimalizáld az erőforrásaidat ért károkat, erről értekezik Annie Duke könyve, a Lépj ki vagy állj bele! című kiadvány. A szerző megmutatja, mi a különbség kudarc és pazarlás - kontra kilépés viszonyában, illetve, hogy az időben történő kilépés miért nem feladás. 

Merre menjek?

Könyvajánló
Író: Annie Duke
Fordító: Németh Anikó Annamária

Lépj ki vagy állj bele!

Muhammad Alit ugyanaz a kitartás vezérelte a csúcsra, mint ami a vesztét is okozta, ugyanis döntéseink egyik fő hibája az, hogy feladásként értelmezzük az időben történő kilépést. Ha érdeklődni kezd az ember különféle marketinges fogások, módszerek iránt, az új vállalkozások indítására, felpörgetésére számtalan videókonferencia, tanulmány és előadás áll rendelkezésre, komplett iparágak telepedtek rá a felmerülő kérdések megválaszolására. De mi a helyzet a vállalkozás befejezésével, amikor a károkat mérséklendő, megfelelő időben fel kell(ene) számolni a céget? Valóban az az igazi kudarc, ha valami nem jön be, vagy inkább az, hogy nem veszed észre, mikor kell kiszállni belőle? Hová lesz a hatékony navigációnk, amivel lezárhatunk egy veszteséges ügyet vagy a csúcson kiszállva előnyt kovácsolhatunk a történésből?

B-terv - mond ez valamit neked? Amikor megy a szekér, de te figyelembe veszed, hogy bármi előfordulhat, és kellenek egyéb verziók is, amelyek rugalmasan alkalmazva életbe léptethetők, ha szükséges. Vigyázni kell, mert a célokra való összpontosítás csőlátást okozhat, ilyenkor rajtad kívül mindenki láthatja az objektív valóságot, csak te nem, mert annyira a célra fókuszálsz, hogy nem veszed észre az orrod előtt zajló folyamatot, és ezért nem is értékelheted helyén őket. Igaz, ami igaz, mindenki utálja a mentális veszteséget, képes úgy érezni, hogy a belefektetett anyagi és szellemi erőfeszítések innentől pazarlás kategóriába esnek, amit szintén kerül a felelősségteljes ember, de a helyzet mégis átértékelést igényel: az igazi pazarlás az, amikor egy reménytelen ügyre további erőforrásokat tékozlunk a megtérülés nulla esélyével.

A szívósság, kitartás jó tulajdonságok egy emberben, csakhogy sok olyasmi is akad, ami nem éri meg az érte való küszködést. A kettő közötti különbség felismerése teszi az ember igazán önreflexív, felelősségteljes felnőttemberré. A célkitűzések eleve két sarkalatos lehetőséget hordoznak magukban, a sikert és a kudarcot - ezért a célokat egy folyamatosan változó világban rugalmasan érdemes kezelni. Ezekre, és sok másra hívja fel a figyelmet Annie Duke könyve, amikor rehabilitálni igyekszik a kilépés módszertanát. Szórakoztató módon tárja az olvasók elé a kudarc és a pazarlás átértékelésének metodikáját, mert valamibe beleállni ugyanolyan fontos, mint időben észrevenni és kilépni a halálraítélt projektekből.

Menetközben értekezik különféle kognitív és identitásvezérelt csapdákról, példaként élvezetes történeteket citálva a leírtak alátámasztására. A témával kapcsolatban kifejt néhány látszólagos ellentmondást, a laikus szemlélő (én) pedig szájtátva lapozok tovább, hogy na ne (de még inkább: mondjad, mester...).

Szóval: szerintem olvassátok! Kiválóan alkalmazható a legkülönfélébb problémák átlátására és megoldására, nemcsak kereskedőként, hanem megoldandó családi, iskolai, munkahelyi konfliktusok esetén is.

Fülszöveg

E könyv elolvasása során az olvasó megtanulja, hogyan válhat az időben történő kilépés, bizonyos dolgok megfelelő pillanatban való feladása igazi erénnyé. Rengeteg olyasmi akad az életünkben, amihez feltétlenül érdemes ragaszkodni, de jócskán vannak olyanok is, amelyek nem érik meg, hogy mindenáron kitartsunk mellettük. A trükk abban rejlik, hogy rájöjjünk, mikor jön el az ideje odébbállnunk. Az ehhez szükséges eszközök kifejlesztésében nyújt segítséget ez a kötet.

„Ez a nagyszerű és szórakoztató könyv az ember cselekedeteinek és döntéseinek egyik fő hibáját: a feladásként értelmezett kilépéssel szembeni előítéletet dokumentálja. Jómagam sokat tanultam a kudarcokról szóló, lenyűgöző történeteiből és megalapozott következtetéseiből.”


Anne Duke (1965) egykori profi pókerjátékos, a viselkedés- és a döntéstudomány jeles képviselője, több kiváló könyv írója. A Lépj ki vagy állj bele! az első kötete magyarul.
Köszönjük, Corvina Kiadó!
A könyv fedlapjára kattintva a mű kedvezményes áron elérhető a Kiadó oldalán.

Kövess bennünket Facebookon!

Termékadatok

Cím: Lépj ki vagy állj bele! - Döntéseink egyik fő hibája: feladásként értelmezni az időben történő kilépést
Szerző: Annie Duke
Fordító: Németh Anikó Annamária
Kiadó: Corvina Kiadó
Oldalak száma: 360
Megjelenés: 2023. szeptember 20.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789631369465
Méret: 197 mm x 138 mm x 30 mm

2024. február 24., szombat

Valamit el akartam mondani

 Könyvajánló - Alice Munro: Valamit el akartam mondani

Remény és szeretet, harag és megbocsátás vibrál a Valamit el akartam mondani történeteiben szereplő nővérekben, anyákban és lányokban, nagynénikben, nagyanyákban és barátnőkben, miközben múltjukkal és jelenükkel, valamint azzal küszködnek, amit a jövőből látnak: az idő múlásával, az öregedéssel. Alice Munro rendkívüli képességgel ragadja meg a szeszélyes emberi ösztönök fogságába esett személyiség lényegét.
Az életmű második kötete őszinte és szép, lenyűgöző utazás a szerelem, a fenyegetés és a meglepetések világában.


Lutfiye Aydogdu Bahar képe

2006-ban ​a Szeret, nem szeret… című kötettel indult el magyarul Alice Munro életművének kiadása. A szerző kötetről kötetre egyre nagyobb rajongótáborra tett szert, majd a 2013-as irodalmi Nobel-díj szélesebb körben is ismertté tette „a kortárs novella nagymesterét”. A Valamit el akartam mondani című novellagyűjtemény az eredeti megjelenési sorrendben a második, a magyar sorozatban viszont a tizenötödik, zárókötet.

„Alice Munro figurái minden lehetséges módon felveszik a harcot. Küzdenek a fojtogató erkölcsi normák, az emberek korlátozó elvárásai, a kényszerű viselkedési szabályok és minden lehetséges fásultság és elfojtás ellen.” – Margaret Atwood

Alice Munro ezen írásai eredetileg 1974-ben jelentek meg, az életmű második köteteként - és a Park Kiadónak hála végre magyarul is olvashatóak, Kada Júlia gyönyörű fordításában. Aki eddig is szerette-ismerte a szerző könyveit, az ebben sem fog csalódni: lányok, nők, nővérek, anyák, nagymamák és nagynénik a főszereplők, az ő életútjuk mögött rejlő elvárások, tragédiák és traumák, valódi érzések, azok a dolgok, amiket a legtöbb ember palástolni, elrejteni próbál. Tizenhárom történet, amelyek mindegyikében megismerünk olyan nőket, akik megfeleltek vagy épp nem feleltek meg az elvárásoknak, olyan nőket többségében, akik hosszú évtizedek óta ismerik egymást, akiket vérségi kötelék vagy csak barátság fűz össze, ennek minden negatív velejárójával, az irigységgel, féltékenységgel, fájdalommal és néhol rosszindulattal, kegyetlenséggel együtt. Noha a történetek a hetvenes éves Kanadájában játszódnak többségében, annyira univerzálisak és emberiek, hogy 2024 Magyarországán is éppúgy érvényesek, átélhetőek és átérezhetőek. 

Ha olyasvalaki lettél volna, akivel aznap találkoztam, vagy életemnek abban a szakaszában, vajon tudtalak volna szeretni? Ennyire nem. Azt hiszem. Azért szerettelek, mert összekötöttél a múltammal, a fiatal énemmel, aki gyerekkocsit tolt a campus útjain, és önhibáján kívül ártatlan volt. Ha képes voltam szerelmet ébreszteni akkor, és elfogadni most, akkor talán kevesebb veszett kárba, mint hittem. Sokkal kevesebb, mint hittem. Az életem nem hullott szét darabokra, nem veszett oda.

Az első történet, a címadó Valamit el akartam mondani egy idősödő testvérpár, két nővér életébe nyújt apró bepillantást, a tehetséges húg féltékenységét láthatjuk a mindig gyönyörű nővére iránt, persze a végére megkérdőjeleződik, hogy vajon ennek a féltékenységnek van-e alapja, oka. Érdekes volt a Hogyan ismerkedtem meg a férjemmel? című írás is, amelyben az elbeszélő egy elképzelt, tökéletesen ideális házasságot ír le, a Nyersanyagban a főszereplő nosztalgiázik, annak minden keserű és édes hozadékával, az egyik legkülönösebb írás viszont a Megbocsátás a családban című elbeszélés volt, ahol a testvéri kapcsolatokat jellemző sokszínűséget ismerhetjük meg. 

Több történet is hosszú évtizedeket sűrít magába, hosszú kihagyásokkal, sokszor meglepő dolgokkal és sokkoló múltbéli traumákkal, amelyek megmagyaráznak néhány dolgot a "jelenben" is. Mindig in medias res kezdünk, bemutatás, leírás nélkül, sokszor egy párbeszéd közepén, szinte random módon, és valójában kevés a történés az elbeszélésekben, mégis annyi érzelem kerül a lapokra, hogy izgalmas, magával ragadó a végeredmény. Mind olyan dolog, ami mindannyiunkat foglalkoztat. 

Dorothy ült az ágyon a hosszú hálóingében, nappal kontyba tűzött, még mindig elég sűrű haja úgy borult a vállára, mint valami szürke, merev söprű. Egy idő után ki tudta venni öreg arcát az üvegen. Holdfény volt. Úgy nézett ki, mint azok a figurák, akikkel a gyerekeket ijesztgetik, mint valami vén északi boszorkány. Ez a látvány elég volt, hogy eldöntse, lemegy, és iszik egy pohár tejet vagy egy csésze teát, hogy megint normális legyen.

A gyönyörű, lírai szöveg egy egészen más világba repít, és ezekben a történetekben a legkevésbé a cselekmény a fontos, az csupán mellékes. A szépen felfestett emberi kapcsolatok, ezeknek a dinamikája az, ami igazán lényeges, legyen szó bármilyen kapcsolatról. Testvérek közötti bonyolult kapcsolatokról, a házastárs iránti szeretetről és tiszteletről vagy épp keserűségről, vagy akár barátokról. Minden egyes történet végén hiányérzetem volt: úgy éreztem, nincs befejezve, nem tudunk még mindent. De éppen ez a lényeg, Alice Munro nem kész történetet tesz elénk, hanem felvázol, elmesél egy helyzetet, aprólékosan mutatja be a szereplőket, sőt, a helyszíneket is: ott vagyunk a kisvárosban, ahol egy tragédia történik az első világháború idején, látjuk a verandáról a naplementét, a szomszéd házat; ott vagyunk a kis lakásban és a szép étteremben; ott vagyunk a nyaralóban, szinte érezzük a faburkolat szagát is, annyira érzékletesen festi fel a tájat. Aztán ahogy haladunk a végkifejlet felé, egyszercsak lesz egy pillanat, ahol megtörténik a felismerés, majd nagyjából lezárás nélkül vége a történetnek.

Mert a lezárás bennünk megy végbe, mi írjuk meg, millió és egy kérdés vetül fel utána, de választ nem kapunk készen. A válaszra nekünk kell rájönni. Talán rá is jövünk. Idővel.

Egyszer aztán rájöttem, hogy vannak nők, akik egész életükben ezt csinálják. Csak várnak és várnak a postaláda mellett egy ilyen vagy olyan levélre. Elképzeltem, hogy megteszem ezt az utat napról napra, évről évre, és lassan megőszül a hajam, és azt gondoltam, hát én nem erre születtem. Így többé nem mentem ki a postáért. Ha vannak olyan nők, akik egy életen át csak várnak, meg olyanok, akik teszik a dolgukat és nem várnak, jól tudtam, melyik legyek. Igaz, lehet sok minden, amit a második fajta elszalaszt és sose ismer meg, mégis ez a jobb választás.



Alice Ann Laidlaw 1931-ben született Winghamben, Kanadában. Apjának egy rókákkal és nyércekkel foglalkozó farmja volt, anyja tanár volt. A Western Egyetemen tanult (korábban University of Western Ontario), majd könyvtárosként kezdett dolgozni. Egyetemi évei alatt találkozott első férjével, James Munroval, akivel először Vancouverbe, majd 1963-ban Victoriába költözött, és ott egy könyvesboltot nyitottak. 19 éves volt, amikor először publikálták egy írását, de a hatvanas évektől az írásnak szentelte magát. Többször elmondta, hogy azért döntött a rövid elbeszélések, novellák mellett, mert két lánya gondozása mellett erre volt leginkább ideje. Három lánya született, de a második egynapos korában elhunyt. Házasságának James Munroval 1972-ben vége lett, ekkor visszaköltözött Ontarioba, ahol a régi egyeteme berkein belül dolgozhatott. 1976-ban ismét férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez, akit szintén az egyetemen ismert meg. A férfi 2013-ban hunyt el, Alice Munro azóta egyedül él. 
2009-ben megkapta a Man Booker-díjat, 2013-ban pedig az irodalmi Nobel-díjat a "kortárs novella mestereként".

Köszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.




Kövess minket Facebookon!

2024. február 23., péntek

Románc ​Párizsban

Könyvajánló - Melanie Hudson: Románc ​Párizsban

Melanie Hudson a második világháborúba repít minket Románc ​Párizsban című történelmi fikciójában, melyben egy véletlen találkozás mindent megváltoztat...

romanc_parizsban_1.jpeg

A regény során megismerjük Sebastian-t, aki még szinte gyerek volt, amikor Németországért harcolt a háborúban. Ez minden tinédzsert kikészített volna, őt is megviselte, annyira, hogy miután elhagyta az országot, fogadalmat tett, hogy soha többé nem fog harcolni. Egy teljesen más utat választott magának, orvos lett. Csendes, nyugodt életet él szeretett virágai között.

A kissé cinikus Sebastian élete akkor vesz érdekes fordulatot, amikor betoppan az életébe Sophie. Sophie Hathaway nagynégyjét látogatja a szigeten, amikor először találkoznak. Sebastian azt gondolta, hogy túl öreg ő már a szerelemhez, de ez a csodálatos nő képes elvarázsolni és levenni a lábáról.

A második világháború a küszöbön, ezért a pár arra kényszerül, hogy elváljanak, Sebastian pedig válaszút elé érkezik. Felépített magának egy jó életet, amikor a német csapatok arra készülnek, hogy megtámadják a szigetet. Mit kéne tennie? Feladja az elveit és harcba álljon vagy induljon útnak, hogy újra ráleljen Sophie-ra?

Hosszú idő telik el, mire újra találkoznak Párizsban és sem a pacifista orvosnak, sem élete szerelmének, a titokzatos Sophie-nak nem sikerült elkerülnie, hogy szerepet vállaljon a háborúban. De vajon mi lesz kettejük szerelmi drámájának a vége?

Ez a regény egy történet a történetben kiszámíthatatlan végkifejlettel, melyben a szerző okosan szövi össze a valóságot a fikcióval. Szép ívű történet titkokkal, romantikával, meglepő végkifejlettel. Aki szereti a romantikus, egyedi történeteket, az megtalálja a számításait ebben a regényben. Szívmelengető és szívszorító is egyben.

3850836.jpgKöszönjük Next21 Kiadó!

A kötet a borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelhető a kiadó honlapján!

Kövess minket Facebookon!

Ha kitör a háború

Holnap ilyenkor

Kalandtúra Wilder-módra

2024. február 22., csütörtök

Nem lesz jobb - személyes kép az Európai Unióról

Mi lesz veled, Európai Unió? Vannak-e hasonlóságok a Habsburg Birodalom és az EU működésében? Mit tanulhatunk a Habsburgoktól? Caroline de Gruyter egyaránt otthon van Bécsben, Brüsszelben, Budapesten, mint a Habsburg bútorraktárakban vagy a Hofburg báltermeiben - ezzel pedig élvezetes kötetet tesz le a fenti kérdésekre adott válaszaiban. Árnyalt adalékok a történelemhez, történelemkönyvekben nem olvasható tényekről, benyomásokról, véleményekről.

Könyvajánló
Író: Caroline de Gruyter
Fordítók: Ács Petra, Bérczes Tibor, Balogh Tamás

Nem lesz jobb

Utazások a Habsburg Birodalomban és az Európai Unióban

Európának újra és újra ki kell találnia önmagát, a nemzetek és az egyének pedig jobban teszik, ha alkalmazkodnak. Caroline de Gruyter Nem lesz jobb című kiadványa A Habsburg Birodalmat és az Európai Uniót hozza párhuzamba a két birodalomban való szellemi utazások során. Már a fedlap is árulkodó a birodalom állapotára nézve: egy kettéhasadt tányér, amit totál ésszerűtlen megoldással, egy rozsdás alkalmatossággal és hat csavarral fogtak össze. Látszik rajta, hogy óriási munkával, amit egyszerűbben, hatékonyabb módszerrel is el lehetett volna érni, de nem is eu-s állampolgárok lennénk, ha úgy is cselekednénk. Vagy talán muszáj, hogy ilyen bonyolultak legyünk, hogy valamennyire élhető is legyen a megoldás és nagyon bele se gázoljon egy nemzetbe sem?

Melyik európai uniós állampolgár ne hallott volna már arról, hogy mennyire megosztott, nehézkes és erőtlen a 27 nemzetállamot tömörítő formáció, amiben mi magyarok is élünk? Hasonlatos a Habsburg Birodalomhoz, amelynek császárai (de inkább politikai tanácsadói) mesterei voltak az időhúzásnak, a konfliktuskerülésnek, a kompromisszumok kidolgozásának és a reformok végnélküli csiszolgatásának. Viszont a birodalom durván hat évszázadig egyben maradt és egyben tartotta a különböző nációkat.

Persze, a kötetnek vannak gyengeségei is - miután a szerző, Caroline de Gruyter, holland újságíró, az egyes nemzetek történelmébe - értelemszerűen - nem bányászta bele magát olyan mélységig, amely megfelelne az objektitvitás tényének. Például azt sejtetni, hogy micsoda dolog az, hogy a mai Magyarországon úgy beszélnek a Habsburgokról, mint megszállókról, finoman szólva is megmosolyogtató eufémizmus. Meg hogy több beleszólási lehetőségünk volt a birodalom életébe, mint bármely nációnak. Ó, igen, de csak 1867 után (akkor is 41 évig), amikorra már 350 éve osztrákilag folyamatosan elkenték a szánkat, valamint Kőniggrätznél (1866) meg az ő szájukat kenték el, ami által elvesztette nagyhatalmi tekintélyét Európában a nagy német egységért folytatott küzdelmében, és muszáj volt lépnie... és még 1867 után is csak módjával beszélhettünk bele igazán fontos és húsba vágó dolgokba. 

Caroline de Gruyter Európa-szakértő újságíró, aki Bécsben, Budapesten, Triesztben, Oslóban, Londonban és Brüsszelben indul a fenti két hatalmi egység működésbeli hasonlóságai és különbözőségei nyomába. Mindenképpen magánreflexióinak gyűjteménye a könyv, a tényeket, adatokat saját szűrőjén átengedve mond véleményt a folyamatokról - ugyanakkor van annyira objektív, hogy a mű számot tarthasson az olvasók érdeklődésére. Térben és időben kalandozik, miközben császári leszármazottakkal ebédel, cseh arisztokratákkal és brüsszeli eurokratákkal kávézik, egyaránt bejáratos a Habsburg bútorraktárakba és a Hofburg báltermeibe. Ezek a lehetőségek biztosítják azokat az ismérveket, amelyek nem kevésbé fontosak talán, de hogy a hivatalos történelemkönyvekből kimaradtak, az egyértelmű.

Miért fontos a mű? Az eltelt évtizedben a politikai súlypontok átrendeződtek, a háborúk, fegyveres konfliktusok egyre közelednek az Európai Unió határához, amik komoly aggodalomra adnak okot. Ahogy megjósolták a Habsburg Birodalom szétesését, úgy jelen politikai-földrajzi tömörülésünket is hasonló veszély fenyegeti? Mostanában egyre-másra követik egymást a válságok, és szinte valamennyire hamar rásütik, hogy egzisztenciális válság. Lehet, hogy az egyik valóban megpecsételi az Európai Unió sorsát? A szerző a kérdésben nem kíván állásfoglalást kidomborítani, se védelmezni. Egyszerűen csak szemlélődik és leírja a benyomásait. A többi az olvasó dolga.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Az ​európaiak egyfolytában arra panaszkodnak, mennyire megosztott, nehézkes és erőtlen az Európai Unió. Ha történelmileg jobban utánanézünk, pont, mint egykoron a Habsburg Birodalom – az időhúzás, a konfliktuskerülés, a reformok véget nem érő csiszolgatása, a rút kompromisszumok elfogadása mind kormányzati stratégiájuk kulcsfontosságú összetevője volt. Ekként sikerült az egymást követő császároknak mintegy hatszáz éven keresztül továbbevickélniük, egy fedél alatt tartva megannyi nemzetet, nyelvcsoportot és kultúrát.
Caroline de Gruyter Európa-szakértő újságíró Bécsben, Budapesten, Triesztben, Oslóban, Londonban és Brüsszelben ered a Habsburg Birodalom és az Európai Unió működésbeli hasonlóságainak és különbözőségeinek nyomába. Császári leszármazottakkal ebédel, elámul egy magyar nagykövet könnyein, egy ukrán hetman-utód szalonjában élvezi egy Brahms-koncert szépségeit, cseh arisztokratákkal és brüsszeli eurokratákkal kávézik, Habsburg bútorraktárakba éppúgy bejáratos, mint a Hofburg barokk báltermeibe, vagy az Unió bürokratikus intézményeibe. Tér- és időbeli kalandozásai révén történelemkönyvekből kimaradt részletekkel és perspektívákkal gazdagítja tudásunkat, hozzásegítve, hogy sokkal árnyaltabban lássuk a ma Európáját, s benne saját magunkat – mindehhez a könyv megjelenését követően kitört orosz-ukrán háború történései adnak vészterhes felhangot.


Caroline de Gruyter (1963) holland újságíró, egyetemi oktató Brüsszelben. Az NRC Handelsblad vezető holland napilap európai ügyekért felelős tudósítója és rovatvezetője, valamint a Foreign Policy, az EUobserver és a De Standaard állandó munkatársa. 2013-ban politikai tudósításaiért megkapta a rangos Anne Vondeling-díjat; 2015-ben a legjobb holland rovatvezetőnek járó Heldring-díjat, 2016-ban elnyerte a tekintélyes Prix du Mérite Européen-, 2017-ben az „EuroNederlander”-díjat.
Köszönjük, Európa Kiadó!
A könyv fedlapjára kattintva a mű kedvezményes áron elérhető a kiadó oldalán.

Kövess bennünket Facebookon!

Termékadatok
Cím: Nem lesz jobb.
Szerző: Caroline de Gruyter
Kiadó: Európai Kiadó
Oldalak száma: 296
Megjelenés: 2023. szeptember 21.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635048120
Méret: 197 mm x 142 mm x 27 mm