Történelmi nyomozás egy lány után, akit kitöröltek a családi albumból

Könyvajánló - Bart van Es: Hiányos ​fénykép

"Lien kilencéves, amikor szülei egy idegen család gondjaira bízzák: 1942-ben járunk, Hollandia náci megszállás alatt áll, a szülők remélik, hogy legalább a lányuk túlélheti a háborút. Negyven évvel később végleg megszakad a kapcsolat Lien és az őt befogadó család között. Mi okozhat akkora törést? Mi lehet képes arra, hogy elszakítson egy ennyire erős köteléket?"

lien.jpg

Bart van Es Hollandiában született, Angliában él és az Oxfordi Egyetemen angol irodalmat tanít. A Hiányos fénykép című regényével 2018-ban elnyerte a Costa-díjat. A szerző leginkább tudományos könyveket és tanulmányokat ír Shakespeare-ről és reneszánsz költészetről, ám ezúttal a szíve egy személyes visszaemlékezéshez húzta.

A szerző nagyszülei a holokauszt idején segítették a zsidókat, főként gyerekeket mentettek. 1941 tavaszán sorra születtek a zsidókat korlátozó törvények. Hollandiába is elért a nácik keze és rengeteg szülő igyekezett legalább gyerekeit menteni a haláltáborok elől.

Egy ilyen mentés során került hozzájuk a kilenc éves Lien. A kötetben felváltva ismerjük meg a múltat és a jelent. Látjuk a kis Lient, amint megéli, hogy kitör a háború, ahogy családja összecsomagolja a cuccait, elbúcsúztatják majd egy idegennel útnak indul egy hosszú kalandra, melynek ki tudja hol lesz a vége. A másik síkon pedig a jelenben láthatjuk, ahogy Bart van Es beutazza Hollandiát, hogy megismerje a lány történetét, akit kitöröltek a család történelméből.

Hágában 1940-ben 18 ezer zsidó élt, köztük Lien és családja. Az üldöztetés végére csupán kétezren maradtak. Végignézzük, hogy apránként ez a kislány megérti, hogy mi is történik körülötte. Láthatjuk a hatalmas áldozatot, amit a szülei hoztak, hogy megmentsék őt.

"- El kell árulnom neked egy titkot - szólal meg. - Hamarosan egy darabig máshol fogsz lakni."

Édesanyjának ez a mondata a mai napig elevenen él a zsidó árva emlékeiben, aki ekkor még csupán kilenc éves volt. Ez volt az a pillanat, amikor élete brutális fordulatot vett. Egy kedves hölgy érkezett hozzá, akivel vonatra szálltak és Dordrechtbe vették az irányt. Lien nem volt többé zsidó. Az itt élő családról pedig azt kellett mondani, hogy rokonok, akik befogadták. A rejtegetett gyerekeknek jutott egy szemernyi béke és biztonság, így neki is.

Miközben megismerjük a lány történetét, a nyomozás során megismerjük Hollandia történelmét is. Végignézhetjük a tragédiákat és közben számos olyan emberről olvashatunk, akik saját életüket kockáztatták, hogy ártatlanok életét mentsék. Ilyenek voltak a szerző nagyszülei is, Jans és Henk van Es is. Ők fogadták be a Hágából menekítettek kislányt három saját gyermekük mellé. Iskolába járatták, odafigyeltek rá, ám a háború egyre jobban kezdte utolérni Dordrechtet is és a lánynak tovább kellett menekülnie. Néhány hónapnyi nyugalom jutott csupán, aztán a rendőrség kopogtatott az ajtón és újra menekülnie kellett.

Családról családra vándorolt. Akadt olyan hely, ahol szolgaként bántak vele, ahol szexuálisan kihasználták a csupán tizenkét éves kislányt. Kevesen élték túl a vészkorszakot, de Liennek sikerült. Ám élete végéig hordozza azokat a sebeket, amiket elszenvedett. Sokáig kellett várnunk, hogy megtudjuk mi is vezetett odáig, hogy a van Es család kitaszította magából, ezt nem is szeretném elmesélni. Sokkal érdekesebb együtt nyomozni a szerzővel és a végére járni ennek a szívbemarkoló életútnak.

_102799669_bartlien.jpgLien de Jong és Bart van Es

Bart van Es nyomozása a történelem sötét korszakában megrendítő. Ez a könyv egy szívszorító történetet mesél el egy kislányról, akinek szörnyűségeket kellett megélnie, s akire néha rámosolygott a szerencse, de időnként nagyon rosszul is bántak vele. Emellett Hollandiáról és a szerző családjáról is szól ez a kötet. Kettejük beszélgetésein, Lien visszaemlékezésein keresztül épül fel a történet, amit még közelebb hoznak az olvasóhoz a kötetben fellelhető számos családi fotó, levelek, pillanatképek és számos szomorú életút, olyan családtagot, akik nem érték meg a háború végét.

Sokat megtudunk arról is, hogy milyen hatékonyak voltak a hollandok a zsidók begyűjtésében, deportálásában. Több olyan személy is helyet kapott a kötetben, akik némi pénzért képesek voltak családokat, sokszor gyerekeket begyűjteni.

"Hollandiában a zsidóság 80%-os halálozási aránya a háború alatt több mint kétszerese bármely másik nyugati országénak, jóval magasabb, mint Franciaország, Belgium, Olaszország vagy akár Németország és Ausztria számaránya."

Helyet kaptak azonban olyanok is, akik saját életüket kockáztatva mentettek zsidókat. Számos kicsi történet a nagy egész mögött. Ezek csak érdekesebbé, összetettebbé teszik a kötetet, de egy pillanatra sem engedik elfeledni, hogy a főszerepben Lien áll, aki élete során nem egy, hanem két családot is elveszített. Egyetlen élet, amely segítségével megismerjük egy család traumáját, önfeláldozását.

vanesb_hianyosfenykep_72dpi.jpgKöszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak!

Fordította: Orosz Ildikó

A kötet a borítóképre kattintva elérhető kedvezményes áron a kiadó honlapján.

Kövess minket Facebookon!

Érzelmi pokol: Amikor elhagytak

A természet a házunk ajtajánál kezdődik

Az élet második fele: számvetés és új lehetőségek

Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes