Mit tennénk, ha felfedeznénk egy hatszáz kilométer átmérőjű földön kívüli élőlényt? Megpróbálnánk megérteni? Kapcsolatot teremtenénk vele? Vagy egyszerűen kibányásznánk a húsát, kozmetikumot, gyógyszert és luxuscikkeket gyártanánk belőle, majd meggyőznénk magunkat arról, hogy úgysem érez semmit? Markovics Botond Bionauták című regénye ezekből a nyugtalanító kérdésekből épít fel egy grandiózus, lélegzetelállító sci-fi kalandot, ami egy sorozat első darabja. A történet végig megőrzi a sodró lendületű kalandregények legjobb tulajdonságait, olyan könyv, amelynek olvasása közben az ember folyamatosan azt érzi: még soha nem járt ehhez fogható világban.
A Bionauták nehezen szorítható egyetlen kategóriába, ugyanúgy lehet hard science fiction, űropera, biopunk, testhorror elemekkel átszőtt kalandregény, mint első kapcsolat tematika vagy kapitalizmuskritikus társadalmi sci-fi. A regény központi helyszíne a karneusz nevű élőlény belseje, ami önmagában olyan ötlet, amely hosszú időre az olvasó emlékezetébe ég. A szerző nem egyszerűen egy idegen fajt alkotott, hanem egy teljes biológiai univerzumot, amelynek működése alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit az életről, az intelligenciáról és a civilizációról gondolunk.
A történet röviden: a Sirius A csillag körül keringő karneusz első pillantásra aszteroidának tűnik, valójában azonban egy gigantikus élőlény. Az emberiség évtizedek óta bányássza testéből a különleges karneuszhúst, amely rendkívül értékes: fogyasztása jelentősen meghosszabbíthatja az emberi életet, így a kitermelésből egész vállalatbirodalmak és mérhetetlen vagyonok születtek. A fiatal Yis Venter, a karneusz hasznosításából meggazdagodott család örököse, kalandvágytól hajtva érkezik a távoli csillagrendszerbe. Találkozni akar gyermekkora példaképével, a legendás űrfelfedező Julia Pollarddal, és szeretné látni a karneusz belsejét. A dolgok azonban gyorsan kisiklanak a megszokott mederből. Pollardot húscsempészettel vádolják, a vállalat vezetése le akarja váltani, ő azonban menekülni kezd, és magával viszi Yist is. A két főszereplő így egyre mélyebbre merészkedik a karneusz testébe, ahol nemcsak bizarr biológiai jelenségek, hanem az emberiség jövőjét meghatározó titkok várnak rájuk.
És ahogy a hús mélyén feltárulnak az idegen világ rétegei, egyre nyugtalanítóbbá válik a kérdés, miért nem veszi észre a lény, hogy bányásznak benne és kihasználják az erőforrásait - de egyesek sokkal inkább tartanak attól, MI LESZ, ha mégis rájön (vagy már tudja is) az idegen entitás, hogy hello, hello, hello, ti kik vagytok és mi az anyátokat csináltok itt?
A Bionauták egyik legnagyobb erőssége a kiváló dramaturgia. A regény több idősíkon mozog, vissza- és előretekintésekből ismerjük meg Julia Pollard múltját, de sejtetéseket jövőjéről is, korábbi expedícióit és azokat a döntéseket, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek. Ezek az epizódok nem lassítják, hanem gazdagítják a történetet, fokozatosan építve fel a szereplők motivációit. A szerző ügyesen adagolja az információkat. Miközben az olvasó azt hiszi, hogy már érti a karneusz működését, újabb és újabb titkok kerülnek felszínre. A regény folyamatosan tágítja a perspektívát: ami eleinte egy vállalati konfliktusnak tűnik, abból tudományos felfedezés, majd kozmikus léptékű rejtély bontakozik ki. Különösen hatásos, hogy a cselekmény nem a hagyományos értelemben vett akciókra épül. A legizgalmasabb pillanatokat gyakran maga a felfedezés jelenti: egy új szervrendszer, egy különös biológiai folyamat vagy egy olyan felismerés, amely teljesen átírja az addigi világképet.
Julia Pollard a regény egyik legemlékezetesebb alakja. Kilencvenhat éves, de biológiai kora ennek nagyjából a fele, köszönhetően a hosszú hibernációs utazásoknak. Híres űrfelfedező, aki több csillagrendszert járt be, mint szinte bárki más az emberiség történetében. Julia nem a pénzért vagy a hatalomért él. Őt a megismerés hajtja. Az a fajta ember, aki mindig új kérdéseket tesz fel:
Hogyan? Miért? Lehetséges-e? Mi van odakint?
Makacs, szókimondó, időnként kellemetlenül őszinte, de éppen ettől válik hitelessé. A történet során egyre világosabbá válik, hogy számára a karneusz nem üzleti lehetőség, hanem a legnagyobb tudományos felfedezés, amellyel valaha találkozott.
Yis Venter a másik főszereplő klasszikus fejlődésregény-hős. A multimilliárdos Venter-dinasztia örököseként érkezik a Sirius A rendszerbe, de már a történet elején érezhető, hogy nem akar egyszerűen apja nyomdokain járni. Bár eleinte kívülállóként figyeli az eseményeket, fokozatosan egyre mélyebben bevonódik a felfedezésbe. Yis útja valójában identitáskeresés. A karneusz titkai mellett önmagát is próbálja megérteni: ki ő valójában, és milyen életet akar élni a családi vagyon árnyékán túl. Aztán a kényszerek viszik őt előre, akaratától független irányt szabva a sorsának.
Elisha alakja maga a színtiszta rejtély. Ki ő? Honnan származik? Milyen akaratok mentén vannak lehetőségei cselekvésre? Elisha végül arra a konklúzióra jut, hogy annyinak pontosan elégnek kell lennie az identitásához, ahogy ő meghatározza saját magát. Igaza lesz-e?
A világépítés során megjelenített karakterek - ha egyetlen közös jellemzőt kell kiemelni, akkor az nem más, minthogy emberi fogalmak szerint képtelenség róluk gondolkodni. Ez jelentős kihívást jelent a főhősöknek, amikor minden kliséjüket sutba kell dobni az idegen lények megértéséhez.
A regény legfontosabb témái
1) A megismerés vágya
A Bionauták mélyén valójában a felfedezés romantikája húzódik. Azoknak az embereknek a története, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy vannak megválaszolatlan kérdések.
2) A kapitalizmus kritikája
A regény folyamatosan felteszi a kérdést: mit tesz az emberiség azzal, amit nem ért, de hasznot remél belőle? A karneusz testéből iparág épül, miközben senki sem tudja biztosan, mivel is van dolga. Ez a dilemma különösen aktuálisnak hat a mai technológiai és gazdasági folyamatok tükrében.
3) Az idegenség
Markovics Botond nem humanoid idegeneket mutat be. A karneusz valóban idegen, annyira idegen, hogy az emberi gondolkodás nehezen talál kapaszkodót a megértéséhez.
A Bionauták kiváló választás a hard sci-fi kedvelőinek, az űroperák rajongóinak, azoknak, akik szeretik az eredeti világépítést, a filozófiai kérdéseket boncolgató science fiction olvasóinak, valamint mindenkinek, aki úgy érzi, hogy már túl sok ismétlődő ötlettel találkozott a műfajban. Aki pedig szerette a szerző korábbi műveit, különösen a nagy léptékű kozmikus rejtélyeket és az emberiség helyét vizsgáló történeteit, szinte biztosan otthon fogja érezni magát ebben a különös húsuniverzumban.
A mű azon ritka science fiction regények közé tartozik, amelyek nemcsak egy történetet mesélnek el, hanem új nézőpontot adnak az olvasónak. Markovics Botond olyan világot alkotott, amely egyszerre lenyűgöző, nyugtalanító és elképesztően eredeti. Miközben hősei egy idegen lény húsába vájnak egyre mélyebbre, valójában az emberi kíváncsiság, kapzsiság és felfedezővágy határait kutatják. És amikor az utolsó oldal végére érünk, már nem az a kérdés foglalkoztat bennünket, hogy mit találtak a karneusz mélyén, sokkal inkább az, hogy vajon az emberiség készen áll-e szembenézni azzal, amit ott talált és hajlandó-e megfizetni az árát. Ez a felismerés pedig még jóval a könyv becsukása után is velünk marad. A jó hír az, hogy ősszel jön a következő rész ebből a sci-fi őrületből!
Szerintem olvassátok! (Nem tudom, mit szív a csóka, de én is akarok...)
Fülszöveg
A Sirius A csillag körül keringő karneusz nem bolygó és nem aszteroida: egy hatszáz kilométer átmérőjű, kőzetbőrrel védett élőlény, amelynek testéből az emberiség évtizedek óta bányássza a különböző luxusélelmiszerek, kozmetikumok és gyógyszerek alapanyagát. A kitermelésből született meg a Venter-dinasztia multimilliárdos vállalatbirodalma és a Föld kényelmes hazugsága, hogy a karneusz nem érző lény.
Yis Venter, a család ifjú örököse a csillaghoz érkezve egy életre szóló kalandot remél: végre találkozhat a legendás űrfelfedezővel, a húsbányászatot irányító Julia Pollarddal, és bejuthat a karneusz belsejébe, ahová a legtöbb ember sosem merészkedne.
Ám nem tudja, hogy Pollardot csempészettel vádolják meg, és a családja nem látogatóba érkezik, hanem elszámoltatni a nőt. Pollard azonban nem tolvaj, és nem adja meg magát. Felismeri, hogy Yis védelmet jelenthet a számára, ezért menekülése során magával ragadja a fiút.
Miközben Yis és Pollard a karneusz egyre veszélyesebb részeibe sodródik, a húsvilág mélyén, idegen szervek, makrofág ragadozók, eltűnt expedíciók és titkos bázisok mögött felsejlik egy fenyegetés, amelynek árnyékában a Föld hatalmi játszmái jelentéktelenné zsugorodnak.
Markovics Botond új regénye grandiózus sci-fi odisszea a hús univerzumában. Egy sodró tempójú történet a felfedezés megszállottságáról, a személyes áldozatokról és egy idegen entitásról, amely talán egyfajta ítélet az egész emberiség felett.
1975-ben született közgazdász és többszörös Zsoldos Péter-díjas író. Hosszú éveken keresztül Brandon Hackett néven publikált, művei a magyar science fiction meghatározó alkotásai közé tartoznak. Az utóbbi években saját nevén jelenteti meg regényeit. A Bionauták megítélésem szerint pályájának egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely egyszerre mutatja meg a szerző rendkívüli ötletgazdagságát és világépítő tehetségét.
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a fedlapra kattintva
a kiadó oldalán.
Megjegyzés küldése