A világ ikonikus helyei – Helmcken Falls, British Columbia, Kanada
Kanadáról sokaknak először a Sziklás-hegység, a Banff Nemzeti Park türkizkék tavai vagy a Niagara-vízesés jut eszébe. Nekem azonban valahogy mindig azok a helyek voltak a legérdekesebbek, amelyek kicsit kiesnek a reflektorfényből. Azok, amelyek nem szerepelnek minden útikönyv címlapján, mégis tökéletesen megmutatják, miért olyan különleges ez az ország. A Helmcken Falls is ilyen.
Amikor először megláttam róla egy fényképet évekkel ezelőtt, azt hittem, valamilyen híres, turisták milliói által látogatott vízesésről van szó. Aztán kiderült, hogy a legtöbb ember még csak nem is hallott róla. Pedig nehéz lenne látványosabb helyszínt elképzelni: egy széles folyó zuhan alá 141 méter magasból egy vulkanikus sziklafal pereméről, körülötte végtelen fenyőerdők húzódnak, télen pedig akkora jégkúp épül a vízesés lábánál, hogy szinte külön hegynek tűnik.
A Helmcken Falls a kanadai vadon egyik legtökéletesebb megtestesülése. Egyszerre hordozza magában a jégkorszakok örökségét, a vulkánok nyomait, az őslakos népek történeteit és azt a nyers, emberléptéken túli erőt, amely Észak-Amerika nagy természeti tájait olyan különlegessé teszi.
A vízesés Kanada nyugati részén, British Columbia tartományban található, a Wells Gray Provincial Park területén. A legközelebbi település Clearwater, amely mintegy negyven kilométerre fekszik innen.
A térség a Columbia-hegység és a Cariboo-hegység között helyezkedik el, távol a nagyvárosoktól és a sűrűn lakott területektől. Bár Vancouver légvonalban nem tűnik elérhetetlenül messzinek, a hely hangulata mégis olyan, mintha az ember a civilizáció szélén járna.
A Wells Gray Park több mint 5400 négyzetkilométeres területe nagyobb számos európai nemzeti parknál. Hatalmas erdőségek, folyóvölgyek, tavak, vízesések és hegyvidéki területek alkotják. A Helmcken Falls ennek a hatalmas vadonnak talán legismertebb látványossága.
A Helmcken Falls története több millió évvel ezelőtt kezdődött.
A Wells Gray térségében a földtörténet során jelentős vulkáni aktivitás zajlott. Hatalmas bazaltláva-folyások borították be a vidéket, amelyek vastag, kemény kőzetrétegeket hoztak létre. Ezek a rétegek ma is jól láthatók a vízesés körüli sziklafalakon.
A későbbi jégkorszakok tovább alakították a tájat. Az óriási gleccserek lecsiszolták a felszínt, mélyítették a völgyeket, majd visszahúzódásuk után a folyók vették át a terepformálás szerepét.
A Murtle-folyó fokozatosan bevágta magát a vulkanikus kőzetekbe, létrehozva azt a szurdokot, amelynek pereméről ma a vízesés alázuhan. A víz 141 méteres esése önmagában is lenyűgöző, de a hely különlegességét a félkör alakú sziklafal adja. A vízesés nem egyszerűen egy szűk hasadékba zuhan, hanem egy hatalmas természetes amfiteátrumba. A vízpermet folyamatosan alakítja a sziklákat, ezért a vízesés lassan, de folyamatosan "hátrál" a folyó irányába. A geológusok szerint a mai formája csupán egy pillanatkép egy több százezer éve tartó folyamatban.
A Wells Gray Park élővilága
A Helmcken Falls környezetében szinte minden megtalálható, amit az ember a kanadai vadontól vár.
A park erdeit elsősorban duglászfenyők, lucfenyők, jegenyefenyők és nyugati vörös cédrusok alkotják. Egyes állományok évszázadok óta érintetlenek.
A terület vadvilága különösen gazdag. Fekete medvék és grizzlyk egyaránt élnek itt, de farkasok, pumák, hiúzok és rozsomákok is előfordulnak. A folyóvölgyekben gyakran láthatók jávorszarvasok és vapitik, magasabb területeken pedig hegyi kecskék mozognak.
A madárvilág szintén rendkívül változatos. A sasok, sólymok és baglyok mellett számos vízimadár is megfigyelhető a folyók és tavak közelében.
A Wells Gray azon ritka helyek közé tartozik, ahol még ma is léteznek olyan területek, amelyeket az ember csak minimálisan alakított át.
A Helmcken Falls felfedezése szorosan összefonódik a Wells Gray Park létrejöttével.
1913-ban Arthur Wellesley Gray földmérő járta be a térséget. Amikor meglátta a vízesést, annyira lenyűgözte, hogy azonnal a terület védelmének szükségességéről kezdett beszélni.
Munkája olyan sikeres volt, hogy még ugyanabban az évben létrehozták a Wells Gray Provincial Parkot.
Ez különösen érdekes történet, mert nem ritka, hogy egyetlen természeti képződmény elegendő indokot ad egy teljes védett terület létrehozására, ez hasonlóan történt a Yellowstone és a Yosemite esetében is. A Helmcken Falls gyakorlatilag a park "születésének oka" lett.
A vízesés nevét John Sebastian Helmcken orvosról és politikusról kapta, aki fontos szerepet játszott British Columbia Kanada részévé válásában.
A folyók szellemei és az őslakos hagyományok
A Wells Gray környékét jóval az európai felfedezők érkezése előtt ismerték az őslakos népek. A Secwépemc közösségek számára a folyók nem akadályokat jelentettek, hanem közlekedési útvonalakat és életforrásokat. A lazacvándorlások, a vadászat és a gyűjtögetés ritmusa szorosan összekapcsolódott a vízzel.
A térség legendáiban gyakran jelennek meg természetfeletti lények, akik folyókban, tavakban vagy ködbe burkolózó sziklák között élnek. A köd különleges szerepet kapott a történetekben: sok hagyomány szerint a szellemek világa és az emberek világa ilyenkor kerül egymáshoz a legközelebb.
A Helmcken Falls körül szinte állandó a vízpermet. Különösen hűvös időben vastag ködfátyol lebeg a szurdok fölött. Nem nehéz elképzelni, hogyan születtek azok a történetek, amelyek szerint bizonyos helyeken a természet és a szellemvilág határa elvékonyodik.
A jéghegy, amely minden télen megszületik
A Helmcken Falls egyik legkülönlegesebb tulajdonsága nem nyáron, hanem télen figyelhető meg. Amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alatt marad, a lezúduló víz által létrehozott permet fokozatosan ráfagy a szurdok aljára. Végül egy hatalmas jégkúp alakul ki, amely kedvező években akár negyven-ötven méter magas is lehet. A világon kevés helyen figyelhető meg ilyen méretű természetes jégképződmény.
A látvány különösen lenyűgöző, mert miközben a jéghegy épül, a vízesés továbbra is teljes erejével működik. A dübörgő víz és a mozdulatlannak tűnő jégtömeg együtt valami egészen különös kontrasztot alkot.
A Helmcken Falls neve a hegymászók és jégmászók körében különösen jól ismert. A vízesés környezetében kialakuló jégfalak a világ legnehezebb és legtechnikásabb jégmászó útvonalai közé tartoznak. Számos új technikát és felszerelést itt próbáltak ki először, és több nemzetközi hírű mászó is a Helmcken Falls környékén írta be magát a sportág történetébe.
A túlnyúló jégformációk és a folyamatosan változó jégszerkezetek miatt a hely sokszor inkább hasonlít egy másik, jeges bolygóra, mint egy klasszikus vízesésre.
A Helmcken Falls ma a Wells Gray Park leglátogatottabb helyszíne, de még így sem beszélhetünk tömegturizmusról.
A kilátópont autóval könnyen megközelíthető, így viszonylag kevés erőfeszítéssel is látható a vízesés. Ugyanakkor a park hatalmas mérete miatt még a főszezonban is könnyebb nyugalmat találni itt, mint a kontinens legismertebb nemzeti parkjaiban.
A legtöbben nyáron érkeznek, de egyre többen keresik fel télen is, amikor a jégkúp és a hóval borított szurdok egészen más arcát mutatja.
A Helmcken Falls azért különleges számomra, mert szinte minden benne van, amit a kanadai/észak-amerikai vadonban szeretek. Vulkanikus múlt, gleccserek formálta táj, végtelen fenyvesek, medvék és farkasok, érdekes őslakos történetek, valamint egy vízesés, amely télen saját jéghegyet épít maga köré.
Kevés helyen találkozik ennyi különböző történet ugyanazon a ponton.
A Helmcken Falls nem a legismertebb vízesés a világon. Talán éppen ez az egyik legnagyobb erőssége. Az ember úgy érezheti, hogy egy olyan helyet fedezett fel, amelyet a természet elsősorban nem a turistáknak, hanem saját magának alkotott meg. És éppen ezek a helyek maradnak meg a legtovább az emlékezetben.
Megjegyzés küldése