Könyvajánló - Chloe Gong: Kegyetlen szívvadász (Kegyetlen Fortuna asszony 2., Titkos Sanghaj 4)
Ha azt hitted, Sanghaj alvilága már nem tud téged meglepni, akkor a Kegyetlen szívvadász megmutatja, hogy volt még pár lapja a pakliban. Ez a könyv nem csak kémkedés és háború, hanem szerelmet, árulást és emberfeletti elszántságot pakol a legkeményebb tét mellé.
Ha a Kegyetlen Fortuna asszony után azt gondoltad, hogy Chloe Gong már mindent elmondott Rosalind Lang történetéről, akkor a Kegyetlen szívvadász gyorsan helyretesz. Ez nem egy kényelmes levezetés, hanem egy feszült, érzelmileg is megdolgoztató folytatás, ahol a személyes döntéseknek már nemcsak következményei vannak, hanem ára is.
A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző kötet elengedte: Rosalind kiléptetése a titkosügynök-létből nem felszabadulás, hanem egy újabb csapda. Az egész világ tudja, ki ő és mire képes, miközben Sanghaj politikai helyzete egyre ingatagabb, a japán invázió árnyéka pedig folyamatosan ott lebeg a háttérben. A nőnek most egyszerre kell arccal, hanggal és döntésekkel vezetnie, miközben minden lépése nyilvános és minden hibája végzetes lehet.
És akkor ott van Orion. Az a bizonyos nem kicsi probléma, hogy él ugyan, de nem emlékszik Rosalindra, és már nem hasonlít arra az emberre, akit korábban megismertünk. A regény egyik legerősebb rétege az, ahogy a szerző ezt a helyzetet kezeli: nem gyors megoldásokkal operál, hanem hagyja, hogy az érzelmi feszültség lassan, kegyetlenül épüljön. A kérdés itt már nem csak az, hogy Rosalind meg tudja-e menteni Oront, hanem hogy meddig lehet harcolni valakiért, aki már nem ugyanaz az ember.
A cselekmény közben természetesen nem lassul: titkos fegyverek, politikai alkuk, árulások és kockázatos szövetségek váltják egymást, miközben a történet egyre nagyobb léptéket vesz. Ez a rész sokkal inkább háborús regény, mint az elődje. Itt már nem apró küldetések vannak, hanem stratégiai döntések, amik egész városok sorsát befolyásolják. A szerző pedig ügyesen egyensúlyoz a személyes dráma és a nagypolitika között, így egyik sem nyomja el a másikat.
A könyv egyik legnagyobb erőssége Rosalind karaktere. Nem idealizált hős, hanem valaki, aki fáradt, dühös, makacs, és néha nagyon rossz döntéseket hoz. Szeretem az ilyet, mert ettől lesz hitelesebb és pont emiatt működik. Ez a történet nem arról szól, hogyan győz a jó, hanem arról, hogyan marad talpon valaki akkor is, amikor minden szétesik körülötte.
Ezt most nem éreztem olyan könnyed hétvégi olvasmánynak. Hosszabb, sűrűbb, érzelmileg megterhelőbb, mint az előző rész, és időnként tényleg megdolgoztatja az olvasót. De ha már végigmentél ezen az úton Rosalinddal és Orionnal, akkor pontosan olyan a lezárás, ami betalál.
A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretik, amikor a romantika nem menekülőút, hanem konfliktusforrás. Azoknak akik nem bánják, ha egy történet fáj egy kicsit és, akik szerint egy jó befejezés nem attól erős, hogy minden rendbe jön, hanem attól, hogy minden a helyére kerül.
A kötetet a Next21 Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!
Érdekelnek a könyvújdonságok?
Kövess bennünket Facebookon!
Megjegyzés küldése