Mátyás halála után zűrzavaros idők következnek a bártfai füvesasszonyra és környezetére. Újra a pénz körül forog a történet (megtalált, elvesztett és elvett pénzek), gyilkosságok, miközben a Jagelló-kor mindennapjainak gyakorlati szempontból történő bemutatása zajlik. És persze, szerelem, kötelességérzet, igazságszolgáltatás, közösségi élet mozgatórugói reneszánszkori díszletek között. 

KÖNYVAJÁNLÓ

A GYEPFEHÉRÍTŐK TITKA

Szerző: Papp Noémi

Kiadó: Jaffa Kiadó

Kötés: puhatábla, 264 oldal, élfestett

Folytatódik A bártfai füvesasszony-sorozat a második résszel, ami A gyepfehérítők címet kapta. Papp Noémi Mátyás király halála utáni zűrzavaros időkbe vezeti olvasóját, amikor a trónutódlás körüli tisztázatlan körülmények borzolják a lakosok idegeit: Bártfát ugyan védik a különböző óvintézkedések, de a városfalakon túl senki sincs biztonságban. Mátyás híres fekete serege zsoldfizetés hiányában szétszéledt, és gyakorta jelentenek megélhetésük biztosítása érdekében veszélyt: életet, vagyont nem kímélve szerzik meg a betevőt. A kezüktől hal meg közvetlenül és közvetve is a műben szereplő több karakter is. Lassan és keservesen konszolidálódik a helyzet Mátyás halála után, de az első kötetben (Az ezüstpénz átka) szóba került pénzek sorsa tovább gyűrűzik: amíg ott hamispénzek bukkantak fel, addig itt már nagyon is valódiak kerülnek napvilágra innen-onnan. A nagy értékek nemcsak a pórnép figyelmét keltik fel, de az arisztokrácia tagjai is képtelenek ellenállni csábításának, de ez utóbbi királyi kegyvesztéssel és gyakran halállal társul.

Ebben a részben Zsófiáról áttevődik a hangsúly a lassan felnövő és a női kiteljesedés küszöbén álló Ancira. Barátja, Domán, a hóhér fia éppen Nünbergben tanul, nem szeretné az apja hivatását folytatni, építőmesterségre adta a fejét. Nagyon szeretné, ha Anci megvárná, de  a lány még nem tud mit kezdeni a romantikával.

Zsófia, a füvesasszony karaktere nagyon fontos figura a műben. Ő a közösség egyik központi figurája, a közösségi gyógyító, a női tudás őrzőjének egyik jelentős letéteményese. Bölcs, megfontolt, nem fél a konfliktusok felvállalásától, ha a gyenge mellé kell állni. Motivációja a szenvedők meggyógyítása, a tudás átadása és a közösség megtartása. Zsófia testesíti meg a szilárd belső stabilitást, a természettel való kapcsolata a rend, ciklikusság, és a gyógyulás metaforája. Folyamatosan a személyes felelősség és a közösség iránti kötelesség között egyensúlyoz. Ez a kettős szerep - nőként és tudásőrzőként - konfliktusokat hordoz: a szabadság iránti vágya és a rá kirótt társadalmi szerep között feszültség húzódik, egyszerre érzelmi támasz és racionális döntéshozó. És belép az unokája, hasonló kvalitásokkal és meghatározott belső renddel, ami  kicsit még kiforratlan fiatal korát tekintve.

A gyepfehérítők, akikről a mű a címét kapta, tulajdonképpen a len feldolgozásával kapcsolatos tevékenység, hogy mitől lesz egy lenvászon vakítóan fehér. A könyvben közösségi-rituális karakterek, félig-meddig mitikus háttérelemek, szimbolikus erejű alakok, a kollektív félelmek megtestesítői. A regény világának árnyékosabb, rítusokkal terhelt részét képviselik, és a közösség irracionálisabb rétegeit hozzák előtérbe. Ők hordozzák a regényben jelenlévő misztikus feszültséget, amely kívül esik a politikán és a mindennapokon – mintha a természet vagy a múlt sötétebb erői szólalnának meg általuk.

Jó hír: formálódik a harmadik része is a sorozatnak!

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Mátyás király váratlan halála után Magyarország trónjáért többen is harcolnak. A zavaros időkben Bártfát védik a különböző óvintézkedések, ám a városfalon túl senki sincs biztonságban. Márpedig a lenföldeken be kell takarítani a termést, a télen megszőtt vásznakat ki kell fehéríteni, és az erdő-mező adta növényeket is be kell gyűjtenie valakinek. Zsófia, a város füvesasszonya ezért nem adja fel gyógyító munkáját, a veszély ellenére sem.
Amikor kiderül, hogy Zora, a pék erdőbe száműzött özvegye igazat beszélt, és valóban ókori pénzérméket talált, a kincs nyomán újabb nyomozás indul, amelynek során az sem rettenti el az igazságot keresőket, hogy valakit kegyetlenül meggyilkolnak. Az időközben trónra került II. Ulászló is aranyat kerestet, mivel hírét veszi a szászsebesi leletnek, amelyet a Báthori család nem szolgáltatott be a királyi kincstárba.
Miközben Zsófia továbbadja tudását az unokájának, Ancinak, és visszavárja a lübecki kereskedőt, élete új fordulatot vesz. De köthető-e házasság szerelem nélkül? Előbbre való-e az anyagi biztonság a szabadságnál? Család vagy tudás? Maradni vagy menni? Élet vagy halál? A szereplők folyamatosan fontos döntéseket hoznak – és nemcsak a bártfai polgárok, hanem maga a király is.

Jó hír! Papp Noémi február 24-én a Gödöllői Városi Könyvtárban lesz egy másik művével kapcsolatban (Miattad felébrednék), ahol A gyepfehérítők titka c. könyvével kapcsolatban is szívesen válaszol olvasói érdeklődésekre.

Papp Noémi történelmi regénye a Jagelló-korabeli Bártfáról, a reneszánsz Európáról és a szerelem különböző arcairól mesél az olvasóknak, ízelítőt adva a régi korok mindennapjaiból és a gyógynövények erejéből.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.

Kövess minket Facebookon is!