Az öregedés és az örök élet nyomán - ezt az alcímet viseli a Miért halunk meg című kötet, amely annak nyomába ered, hogy tényleg - miért is halunk meg és mit tehetünk, hogy ezt az időpontot minél távolabbi időpontra toljuk ki.
KÖNYVAJÁNLÓMIÉRT HALUNK MEG
Szerző: Venki RamakrishnanFordító: Németh Anikó AnnamáriaKiadó: Corvina KiadóKötés: puhatáblás, 352 oldal
A kérdésre, miért halunk meg, számomra a maga természetességében adódik a válasz: azért, mert ez az élet rendje, születtünk, élünk, meghalunk. Pont. Sok vesézgetni-valót nem találok rajta. Nem így az indiai származású, Nobel-díjas szerző, Venki Ramakrishnan, aki az öregedés kémiai folyamataiba ásta be magát, olyan kérdéseket boncolgatva, hogy miért is halunk meg, mik az öregedést kiváltó folyamatok, és lehetséges-e sokkal jobban kitolni az ember életkorát a mai átlagos hosszúságtól is többre? Miközben a kötet egy kirándulás a modern molekuláris biológia területére, ahol érthetővé válik, miért öregszünk és halunk meg, tárgyilagosan megvizsgálja az élettartam hosszabbítását célzó kutatásokat. Tabukat dönt le (valóban idős korban végezzük el legjobban a munkáinkat?), alapvető etikai problémákat fejteget (valóban muszáj megtenni valamit csak azért, mert megtehetjük?).
Napjainkban egy ember átlagosan ötször annyit él, mint amennyit élhetne egy kutatási táblázat szerint, szögezi le a szerző, egyszerűen szembesítve az olvasót a valósággal. Az öregedés azonban nem azonos az életkorral egyre valószínűbbé váló halandósággal. Az író érthetően és világosan levezeti a fenti jó hírt jelentő törvényszerűséget, de az az igazság, hogy amíg olvasom, értem, aztán ahogy visszaidézném, mit miért írt és mi annak az valóságmagva, belezavarodok a megkísérelt visszaidézésben, így hát úgy teszek, mint anno gyűlölt matematika óráimon: mindent és bármit készséggel elhiszek, csak haladjunk.
Meddig élhet az ember? Ez az időtartam állandónak tekinthető-e vagy megváltoztatható? Ezen azt érti a szerző, hogy a nem is olyan távoli múltban az emberek várható életkora 30 év volt. Kimondani is szörnyű mai ismereteink fényében ezt a számot. Venki Ramakrishnan sorra veszi, hogy milyen felfedezések jelentették ennek az időtartamnak a kitolását: például a műtrágya kifejlesztése, amivel sokkal nagyobb terméshozamokat lehetett elérni, ezzel több jószágot etetni, a növényi és állati alapanyagforrásokkal pedig sokkal több embert lehetett élelmezni. Milyen furcsa, hogy egy ilyen lépés exponenciálisan megnövelte az emberek számát, akik innetől jóllakhattak? A jóllakott ember elégedettebb, hatékonyabban dolgozik és tovább él - már ha nem viszi túlzásba az evést, mert akkor jönnek a civilizációs betegségek.
Sok élvezetes témát érint a Miért halunk meg című kötet az élettel és halállal kapcsolatban. Értekezik az élj gyorsan, halj meg fiatalon problémaköréről, szót ejt a fővezérlő megsemmisítéséről, a végek problémájáról, a biológiai óra visszaállításáról, a hulladék újrahasznosításáról, a kevesebb több metodikájáról, a bennünk élő potyautasokról, és hogy jó lenne-e örökké élni. Szóval, miért is halunk meg? Mert nem élünk tovább, de ezt olyan lenyűgöző szerteágazottsággal bontja ki, hogy a lábamat rázva lapozgattam, miközben felgyűrődött homlokkal igyekeztem követni ezt a kémiai Nobel-díjast, hogy mikor, mit, miért úgy írt le, fogalmazott meg, ahogy. Az általa tárgyalt összefüggések birtokában borzadva nézek a vasárnapi szokásos pezsgőmre, amit az ebédhez szoktam szertartásosan elfogyasztani, és odajutottam, hogy na jó, ma még azért csak megiszom a kacsasültemhez, amit viszont kifejezetten gyümölcskörettel készítek el, a szokásos petrezselymes krumpli-lilakáposzta kombó helyett...
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
A tudat, hogy egyszer mindannyian – a szeretteinket is beleértve – megöregszünk és meghalunk, olyannyira ijesztő, hogy életünk jelentős részét a halhatatlanság ábrándjának hiábavaló kergetésével töltjük. Ugyanakkor az öregedés kutatásának tudománya napjainkra a biológia egyik legfontosabb területévé fejlődött.
Vajon miért öregszünk meg, és mi az oka, hogy egyes fajok tovább élnek, mint mások? Lehetséges, hogy az ember átlagos élettartama a jövőben akár 120 évre is növelhető? Mit jelent majd az emberiség számára, ha az egyedei a mostaninál jóval tovább élnek? Vajon milyen társadalmi és etikai következményekkel járna, ha örökké élhetnénk?
A Nobel-díjas tudós izgalmas, szórakoztató könyve nem mellesleg megtanít a legfontosabbra: mit tegyünk, hogy hosszú, teljes, egészséges életet élhessünk.
a Corvina Kiadó (Líra Kiadói Csoport) oldalán.
Megjegyzés küldése