Meghökkentő tények és meglepő illusztrációk Az ég atlasza című albumban, melyet Edward Brooke-Hitching munkája az univerzum káprázatos térképeiről, mítoszairól és felfedezéseiről, az idők kezdetétől napjainkig. 

A Tejút-rendszer felülnézetből

KÖNYVAJÁNLÓ

AZ ÉG ATLASZA

Szerző: Edward Brooke-Hitching

Fordító: Németh Anikó Annamária

Kiadó: Corvina Kiadó
Kötés: keménytábla, védőborító

Az emberiség hajnala óta mered fajtánk az égre, csodálva, félve, kíváncsi tekintetekkel és elképesztő hiedelmekkel operálva a ránk boruló ég titkaival kapcsolatban. Edward Brooke-Hitching munkája, Az ég atlasza Az univerzum káprázatos térképei, mítoszai és felfedezései alcímet kapta, amely azonnal felfedi, hogy nem mindennapi albumot tart a kezében az érdeklődő. Az ég látványa mindig is csodálatot váltott ki az emberekből, a szerző ezért a legrégebbi ismert legendák, mítoszok nyomába ered, őskori, ókori hiedelmekkel és mondásokkal kezdi a történetet. Például tudtad, hogy a kínaiak már az idők hajnalán leírták, hogy "Csi népe aggódik az ég miatt" (Qi rén you tian), és Platon már i.e. 380 körül leírta, hogy a csillagászat arra készteti a lelket, hogy felfelé nézzen, és kivezet minket ebből a világból egy másikba.

A híres lascaux-i barlangrajzok egyike, ahogy csillagképeket vélnek felfedezni a szakemberek.

Mit tudunk ma és mit tudtak régen a világegyetem eredetéről? Ahogy korszerűsödnek az eszközeink, úgy jut tudomásunkra egyre több és több tény és adat. Például tudtad, hogy 2018-as felfedezés, hogy 8-10 milliárd évvel ezelőtt egy Gaia Enceladusnak nevezett törpegalaxis összeütközött a Tejútrendszerrrel, aztán teljesen eltűnt? Persze, a mi galaxisunk ezzel az ütközéssel csillagokkal, gázokkal, sötét anyaggal gazdagodva átformálódott és kihasasodott. Ugyanakkor el tudom képzelni, hogy micsoda pusztítás kísérhette a két galaxis összeütközését, tehát nem is olyan távoli, és pláne nem figyelmen kívül hagyható Csi népének aggodalma, akik félve tekintettek a fejük felé.

A ma embere bármennyire is hajlamos azt gondolni, hogy már mindent tud a csillagokról, bizony, a táguló ismeretek mindig is adtak egy jelképes pofont az emberiségnek, hogy van tovább is, csak legfeljebb mi nem láthatjuk még. Az égtérképek halhatatlansága biztos pontot jelent a tudáshalmazban, az asztrofotográfiai térképészet korszerűsége és lefektetett tudáshalmaza mindig is iránymutató lesz a következő nemzedékek számára. 

Kepler világegyetem-modellje

Olyan legendásan híres és helyenként akár hírhedt tudáshalmazt foglal össze a könyv, amely páratlan a maga nemében. Szó esik az őskori, ókori mezopotámiai, egyiptomi, hellén égi koncepciókról, Kopernikuszról, aki kiszakította a Földet az Isten teremtette világegyetem központjából és a Napot tette oda helyette. A mai műszeres világunkban is előfordul, hogy a világegyetem megismeréséhez a legfontosabb a végtelen képzelőerő, függetlenül attól, hogy már eszméletlen mennyiségű egyenlet és műhold áll rendelkezésünkre a megismerési folyamatban. Szóval, az álmélkodó szájakat becsukni és irány tanulmányozni ezt az igényesen kialakított albumot! Így október végén kifejezetten értékes ajándék lehet a fa alatt a terület érdeklődői számára.

A könyvet számos korabeli illusztráció gazdagítja, amelyeket értelmezéséhez is jelentős magyarázat áll rendelkezésre, ami szükséges is, mert a laikus ember legtöbbje csak néz(ne) ki a fejéből, hogy jó, jó, de most mit is látok a képeken? A megértés könnyítéséhez a kötet végén Válogatott bibliográfia, valamint Név- és tárgymutató is tartozik.

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

Az ég atlasza kozmikus térképek, történetek, festmények és tárgyak gyűjteménye, amely segít megismernünk az emberiségnek az éggel és a távoli világokkal összefüggő fantáziáit és felfedezéseit. Miközben a szerző meghökkentő tények és meglepő illusztrációk sokaságával tárja elénk az ég katográfiájának kincsestárát, felölelve a legjelentősebb csillagászati felfedezéseket, a legbizarrabb mítoszokat és az emberiség történetének már elfeledett epizódjait, egy egyedülállóan szép, ugyanakkor szórakoztató ismeretterjesztő munkát hozott létre. Arisztotelész világképétől Einsteinen át a legújabb csillagközi felfedezésekig terjedően ez a nagyívű áttekintés kitér ősi ufóészlelésekre, fantáziákra a szárnyas holdlakókról, a felhők felett hullámzó tenger koncepciójára és egy Edward-kori arisztokrata különös történetére is, aki az élet jeleit vélte felfedezni a Marson.

Edward Brooke-Hitching a nagy sikerű The Golden Atlas (2018), The Phantom Atlas (2018) és a Fox Tossing Octopus Wresling and Other Forgotten Sports (2015) című kötetek szerzője, valamint íróként közreműködője  a BBC népszerű QI című tévéműsorának. Tagja a Királyi Geográfiai Társaságnak (Royal Geographical Society), ezenkívül gyógyíthatatlan kartofil, aki poros, régi térképekkel és könyvekkel veszi körül magát londoni lakásában.