Friss hús

Könyvajánló - Jack Ketchum, Lucky McKee: Friss hús

Éveken át kis csapat vérszomjas kannibál szedte áldozatait Maine állam partvidékén, egészen a kanadai határig. Történetünk a rendőrséggel való összecsapást túlélő egyetlen vadember, a Nő sorsának alakulásáról számol be. Súlyos sebesüléseivel a Nő a tengerparti sziklaszirtek között, egy barlangban keres menedéket.

Christopher Cleek, a dörzsölt, gátlástalan – és labilis – vidéki ügyvéd vadászzsákmányra lesve megpillantja a patakban fürdőző nőt az erdőben. Felajzottan követi búvóhelyéhez. És egy újabb sötét titokkal bővíti amúgy is hosszú bűnlajstromát. Fogságba ejti a Nőt, láncra verve tartja háza pincéjében, azzal az ürüggyel, hogy megszelídítse, civilizálja.

Ehhez elnyomott és megalázott feleségéből, Belle-ből, kamasz gyermekeiből, Brianből és Pegből, de még kislányából, Darlin’-ból is bűntársat csinál. De vajon ki kegyetlenebb? A vadász vagy a prédája?

És végül ki kerekedik felül? Ki bukik el, kiből lesz friss hús?

A Friss hús nem csak egy horror, és nem is csupán az emberi gonoszság története. Ez a könyv egy tükör, amelybe ha belenézünk, nem a szörnyeket látjuk – hanem saját magunkat. A civilizáció határainak kérdése, az erő és hatalom természetrajza, a kegyetlenség szociológiája – mind ott húzódik a történet mélyén, miközben a felszínen egy kíméletlenül nyers, fizikailag és lelkileg is megrázó történet bontakozik ki.

Jack Ketchum már életében a modern horrorirodalom legendája lett – de amit a Friss húsban Lucky McKee-vel közösen alkotott, az túlmutat a zsáner határain. A történet a „vadon” és a „civilizáció” határvonalán játszódik, szó szerint és metaforikusan is: Maine partvidékén, ahol a természet könyörtelensége tükröt tart az emberi lélek kegyetlenségének. A „Nő”, az utolsó túlélő egy erdei, kannibál törzsből, sebesülten és kimerülten bujkál, míg a sors össze nem sodorja Christopher Cleekkel – egy látszólag sikeres, intelligens, kifinomult, ám belül rothadó férfival. Cleek felfedezése egyszerre indítja el benne a birtoklás, a dominancia, az istenkomplexus és a szexuális megszállottság lavináját.

Cleek nem egyszerűen foglyul ejti a nőt, meg akarja szelídíteni. A civilizáció nevében, saját beteg hatalomvágyától hajtva láncra veri, majd kísérletet tesz arra, hogy emberséget neveljen belé – mintha ő maga volna az emberi rend letéteményese. A regény ebben a pillanatban fordul át igazi pszichológiai horrorba: Ketchum és McKee azt kérdezik, ki is a valódi vadállat? Az, aki az erdőben él, ösztönei szerint, vagy az, aki kertvárosi házában, gondosan ápolt gyep mögött, a civilizáció díszletei között cselekszik szörnyűségeket?

A Friss hús legnagyobb erőssége az, ahogyan a hatalmi viszonyokat magyarázza el. A Cleek család minden tagja a terror különböző fokozatait éli meg: a feleség, Belle, aki már régen elveszítette önálló akaratát; a kamasz Peg, aki mindent lát, de képtelen szólni; a fiú, Brian, aki tanulja a kegyetlenséget, és a kislány, akinek sorsa maga a borzalmas öröklődés. Az elnyomás, a hallgatás, az erőszak és a társadalmi szerepek börtönébe zárt család drámája egyszerre intimebb és ijesztőbb, mint a láncra vert vadnő története. Mert Cleek házában mindenki rabszolga – csak más-más módon.

A vér, a fájdalom, a kegyetlenség mind valóság-metaforák: a patriarchális hatalom, a női test feletti uralom, a társadalmi képmutatás és az erőszak körforgásának szimbólumai. A Nő alakja fokozatosan válik többé, mint ember: ő a bosszú, az ösztön, a természet, a szabadság archetípusa. Nemcsak szenved, hanem visszatér – és amikor visszatér, már nem áldozat többé. A könyv végkifejlete katartikus és nyers, mégis mélyen igazságos: a civilizáció álarca lehull, és a természet, a túlélés, az ősi erő diadala következik.

A Friss hús nem való mindenkinek. De aki elolvassa, nem felejti el. A feszültség, a sötét realizmus, a morális kérdések és a női erő szimbolikája miatt a három kannibál–regény közül ez a legösszetettebb és legérettebb. Ketchum és McKee nemcsak horrort írtak – ők az emberi természet sötét anatómiáját boncolták ebben a kötetben. És miközben a történet véres és kegyetlen, a mélyén ott rejtőzik valami elementárisan emberi: a szabadság iránti vágy.

Jack Ketchum, polgári nevén Dallas Mayr (1946–2018), az amerikai horrorirodalom egyik legfontosabb hangja volt. Stephen King egyenesen „Amerika legfélelmetesebb írójának” nevezte. Műveiben a gonosz soha nem természetfeletti – mindig emberi. Legismertebb könyvei  a valóság leple alá rejtett brutalitásról és a morális közönyről szólnak.

Lucky McKee (sz. 1975) filmrendező és író, Ketchum állandó alkotótársa, a May, The Woman és a All Cheerleaders Die rendezője. A Friss hús közös munkájuk csúcspontja: McKee filmes érzékenysége és Ketchum írói kegyetlensége egyensúlyt teremt a brutalitás és az emberi dráma között. Kettejük együttműködése ritka példa arra, amikor a horror eszközein keresztül mély, társadalmi és pszichológiai igazságok szólalnak meg – fájdalmasan, mégis elkerülhetetlenül.

A kötet az Agave Könyvek jóvoltából jelent meg, a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.