A tengeren egy hajó hánykolódik, a fedélzetén egy gyilkossal. Dr. Szabó Ágota (Gota) Álomutazáson vesz részt ezen a hajón, és ... unatkozik - ezért inkább nyomoz. 

KÖNYVAJÁNLÓ

HAJÓNAPLÓ

Szerző: Mészöly Ágnes

Kiadó: General Press Kiadó

A mi Gotánk (dr. Szabó Ágota) éppen úton van egy tengerjáró, hatalmas hajón, ahová jószerencséje, na meg legjobb barátnője, Zsófi váratlan meghívása juttatta. Legutóbbi kalandjai után nem csoda, ha nem mondott nemet egy ilyen lehetőségre (Végzetes ütem, csak nézz bele, ha eddig még nem tetted). Nagyon élvezi, hogy nyomozói vénájának ilyen Álomutazásra Való Laza Rejtély körébe tartozó kérdésen kell agyalnia, miszerint Kit Láthatott Meg Gabriella a múlt esti vacsoránál, ami miatt olyan hirtelen szem elöl tűnt. Aztán ki az a magyar alkalmazott, aki nem hordott névtáblát magán, holott ez kötelező. Nem elfelejteni az infarktus kapott vendéget, majd nyoma vész egy magyar utasnak is. Két kikötő között hulla, meg egy gyilkos is a fedélzeten, miközben a hajóorvos magyarul ad választ egy jelentéktelen kérdésre, ami azért nem szokványos. Hiszen a nem magyar hangzású nevet viselő férfi egy külföldi tulajdonban lévő, nemzetközi vizeken közlekedő, óriási tengerjáró egészségügyi alkalmazottja.

Hogy ki tűnt el a fedélzetről? Gabriella, az az Ms. Balogh, aki egyben Gota Álomutazásra Való Laza Rejtélyének főhőse, egy este köddé válik az ötös szint Firezóne részében, és senki sem találja. A biztonsági tiszt szerint mi sem egyértelműbb, az asszony öngyilkos lett, a tengerbe vetette magát, sőt, búcsúüzenetet is küldött. Dr. Balogh Gabriella, nyíradonyi körorvosnő fia szerint azonban ez az egész bullshit, az anyja ilyet sosem tenne, és amúgy is nyelvtannáci volt, egyszerűen képtelenség tőle a helyesírási hibáktól hemzsegő iromány. Gota szagot fog, bevonja a nyomozóiroda Patakiját is, hogy vakargassa meg a dolgokat, amiket otthonról egyszerűbb, mint neki a hajó fedélzetén.

Nagyszerű, izgalmas krimi, amit nagy érdeklődéssel vártam. Mészöly Ágnest követem a közösségi médiában, ahol tavaly egy hajóútról értesülhettek követői: északra utazott, ahogy a Hajónapló hősei is tették (naná, helyszíni szemle a krimihez!). Nemrégen tettem le a Végzetes ütem című könyvét is, friss az élmény - de az biztos, hogy a lazán egymáshoz kapcsolódó művek önmagukban is élvezhetők, akkor is, ha utalásokat talál az olvasó régebbi részekhez is (Szabó Ágota esetei-sorozat). Gota karaktere a középkorú, bűnügyek nyomozása terén bulldogtermészetű, volt államügyész, jelenleg egy magánnyomozóiroda oszlopos tagja, aki régebben megélt traumáiból kíván felépülni, miközben terelgeti a kamaszkorból éppen csak kikerült, okos, de néha fárasztó fiatal felnőtt lányát. Határozottan ígéretes, saját életét egyre jobban uraló ember, aki kellően pimasz, rámenős, tapasztalt és logikus gondolkodású, az élet dolgait kellő humorral kezelő karakter. Úgy tartja, ha valaminek két nagy füle van és répát eszik, akkor az nyúl, akkor is, ha a fene fenét eszik is.

A szerző remek dramaturgiával idézi elő a körömrágásra hajlamos olvasók szarulemezeinek rövidítését, és a helyzetek indukálta izgalmak és fordulatok kemény találgatásokba kergetik a történetet abszolválókat. Vannak, akik Miss Marple alakjához hasonlítják Gotát, ami az írónak biztosan olyan, mintha hájjal kenegetnék. Jómagam el sem tudom viselni Agatha Christie műveit, ami azonban semmit sem von le Mészöly Ágnes krimijeinek élvezetéből. Hogy ez a magyaros temperamentumnak, a javarészt ismert magyar körülményeknek, közéletnek, a krimijeiben fellelhető ismerős környezetnek tudható-e be, nem tudom rá a választ és nem is érdekel. A Hajónapló helyszínét illetően ugyan kitekint hazánkból, ugyanakkor a jelentőséggel bíró karakterek magyarok, az eltűnt személy magyar, annak hozzátartozója, a hajóorvos és több más személy is. Feltételezhetően nem volt véletlen a szerző tavalyi, fagyos vidékekre tett hajóútja sem, viszont nagyon jó ösztönnel, a helyszínen túl nem erőltette az írói zónáján túli stílusvonalakat, éppen ezért respect! Nem kell neki skandináv krimibe vágni a fejszéjét, csak azért, mert a helyszín a fagyos észak. Gota kicsit lazább is, mint a régebbi részekben, végül is: mégiscsak nyaral, nemdebár? Amúgy meg szellemileg nem elégíti ki a kisvárosnyi lakót hordozó, tengerjáró kínálta élmények - unatkozik, na! - és inkább nyomoz. Jómagam pedig szájtátva követtem a sorokat ebben az augusztusi hőségtől sújtott időjárkálásban, nagy nyugalommal elbújva a klimatizált hálómban. Ez a mű is polcon marad, mint Mészöly Ágnes régebbi krimijei egytől egyig.

Szerintem olvassátok!

Termékadatok