Emberarcú tudomány – Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában
Szerk.: Bárdos Dániel és Tuboly Ádám Tamás
Jelenkorunk jellemző válságtünete, hogy egyre gyarapodó tömegek fordulnak el a tudomány útmutatásaitól, kérdőjelezik meg hitelességét, sőt tekintenek ellenséges gyanakvással mindarra, ami a számukra véleménydiktatúrának vagy egyenesen a megtévesztésükre szőtt összeesküvésnek tűnik. Talán még soha nem volt ilyen színes és átfogó az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok palettája, soha nem volt ekkora a gyakran bizonyíthatóan ártalmas eszmék támogatottsága. A kötet szerzői – maguk is a tudomány különféle területein működő szakemberek – különböző perspektívákból, számos aktuális példa és kapcsolódó témakör tárgyalásán keresztül vizsgálják ezt az összetett kérdést. Tanulmányaikat az a meggyőződés fogja össze, hogy a tudomány elválaszthatatlan kísérőjelenségeként felfogott áltudomány elemzése kulcsot adhat a tudomány valódi működésmódjának és emberi tényezőinek felmutatásához.
Ebben a korban, amikor az információ özönében egyre többen fordulnak el a tudománytól, és az alternatív nézetek hangja hatékonyabbnak tűnik, mint a bizonyítékokon alapulóké, egy ilyen kötetre nagyon nagy szükség van. Az Emberarcú tudomány nem valami száraz szaktekintélyi prédikáció; inkább egy kudarcainkat mutató tükör, amelyben megláthatjuk, mi — emberként — hol csúszunk félre, és miért hagyjuk magunkat elcsábítani tévhitekre.
A kötet szerzői – akik között van antropológus, filozófus, pszichológus, kommunikációkutató, tudománytörténész, és más tudományterületek specialistái – mind máshonnan közelítik meg ugyanazt a problémát: miért lesz népszerűbb a mellébeszélés, mint a tény? A témák köre elképesztően gazdag: oltásellenességtől az ősmagyar világfa mítoszáig, álhírek propagálásától a csillagászat-peremvidéki elméletekig. Mindezt színesen és izgalmasan tárja elénk, a kötet eleje kifejezetten érdekfeszítő és üdítő, nagyon jó cikkeket és tanulmányokat válogattak be, a végére egy kissé ellaposodik a hangvétel, de a fontossága megmarad.
Minden fejezet egy-egy külön világ, de a hátterében ott van ez az emberi hajlam – a ragaszkodás a kényelmes elképzeléshez, a félelem a komplex, bizonytalan tudástól, és az egyszerű válaszok csábítása. A konteók magukkal ragadják az emberi képzeletet, mindig is nagy történetmesélők voltunk, gondoljunk csak a több ezer éve fennmaradó mítoszokra vagy akár a regényekre. Amikor ezek a fikciók már valós hatással vannak az életünkre és veszélyeztetik azt, vagy éppen másokét, akkor lépni kell valahogyan. Szerintem a valóságnál varázslatosabb, mágikusabb dolog nincs, ha ténylegesen meg akarjuk ismerni. Ehhez viszont kellenek olyan szaktekintélyek is, akik képesek népszerűsíteni a tudományt, elmagyarázni a laikusok számára, és érzékletes, érdekes példákkal bemutatni. De a tudomány mindig hátrányban lesz a kóklerekkel, áltudományokkal szemben: utóbbinak csak a hangzatos frázisokra kell odafigyelni, nem szükséges bizonyítani semmit.
Bárdos Dániel a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a BME Filozófiai és Tudománytörténeti Tanszék munkatársa: filozófia és tudománytörténet az ő szakterülete. Szerkesztett számos tanulmánykötetet, kutatási területe az áltudomány és tudomány elhatárolódásának filozófiai kérdései.
Tuboly Ádám Tamás az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport vezetője, a Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének munkatársa, valamint a PTE ÁOK posztdoktori kutatója. Érdeklődése a logika, modalitások és kritikai gondolkodás felé mutat: 2019-es Advocatus Diaboli című kötete Quine és a modális logika modern értelmezését tárgyalja, kvázi ízelítőként abban a gondolkodásban, amit itt is folytatni lehet.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Megjegyzés küldése