A világ csúcsai - Sagarmatha Nemzeti Park

 Nemzeti parkok a világ minden tájáról - Sagarmatha Nemzeti Park, Ázsia, Nepál

A Nepál Khumbu régiójának területén elterülő 1148 négyzetkilométert felölelő nemzeti park magába foglalja a Himalája leggyönyörűbb völgyeit, folyóit és vízgyűjtő területeit és a Föld legmagasabb hegycsúcsát, az Everestet is (a helyiek nyelvén Sagarmatha vagy magyaros átírással Szágarmantha, a Csomolungma tibetiül van, de valójában mindenki vagy Everest, vagy Sagarmatha néven hivatkozik rá.)




A parkot 1976-ban alapították, 1979 óta az UNESCO világörökség része, és az Everest nepáli oldala, a Khumbu gleccser térsége a csúcsig a részét képezi. Magába foglalja a Dudhkoshi és a Bhotehoshi folyókat és azok vízgyűjtő területeit is, de nagyrészt a Himalája ezen térségének egyenetlen, hatalmas csúcsokkal és mély szurdokokkal teli vidéke képezi a részét. Az Everest mellett a Lotshe, Cho Oyu, Thamserku, Nuptse, Ama Dablam, Pumori, és még vagy két tucat 6000 m feletti hegy csúcsai és lejtői, és az általuk közrezárt völgyek a részei. Ezen a területen élnek a serpák is. A park területén több település is található, ahogy több buddhista szentély és templom is, de a leghíresebb buddhista kolostoros, a Tengboche, a Pangboche, a Khumjung és a Thame is itt található. 




A parkot övező hegyeket nagrészt üledékes kőzetek és gránit alkotják, az Eurázsiai hegységrendszer részei, amelyek s kainozoikum, vagyis a ma is tartó újidő, a dinoszauroszok kihalásával 66 millió évvel ezelőtt kezdődő emlősök kora idején két szárazföldi lemez, az indiai és az eurázsiai lemezek ütközésekor jött létre. Ez a gyűrődés a mai napig tart, a Himalája csúcsai folyamatosan nőnek, persze évtizedek alatt centikben mérhető a változás. 




Nyolc nagy gleccser folyik keresztül a területen, ezek a Nangpa, a Bhote Kosi, a Dodh Kosi, a Lhobuje Khola, az Imja, a Khumbu, az Imja Khola, és a leghosszabb, a mintegy 20 km-es Ngozumba-gleccserek. Az elmúlt évtizedekben ezek már visszahúzódtak, és számos gleccsertó alakul, legnagyobb közülük a hetvenes években kialakuló Imja Dzo, amely mára 1200 hektár területű és 45 méter mély. Az itt eredő rengeteg kisebb-nagyobb folyó a Gangesz vizét táplálja.




Növényvilágát leginkább himalájai nyír, fenyő, boróka és rododendron alkotják 5000 méterig, afelett leginkább mohák és zuzmók uralkodnak, de több, mint ezer rövid ideig virágzó virágfajt is feljegyeztek a térségben. Állatvilága ennél színesebb, 208 féle madárfajnak ad otthont, többek között a havasi csókának, többféle keselyűnek, fácánoknak és foglyoknak, fontos madárvédelmi terület. Emlősei között megtalálható a himalájai széró, a himalájai tahr (midkettő párosujjú patás, rokon állatok), a pézsmaszarvas, ragadozói közül pedig a magasabb lejtőkön hópárduc, az alacsonyabban fekvő erdőségekben pedig az indiai leopárd vadászik, de kisszámú medvefaj is él a területen. 




A park látképe a környező magashegyekkel gyönyörű, emiatt is került hamar az UNESCO Világörökség listájára.
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes