Sárga

Könyvkiadás, írók: éhen halni és vállalni az önazonosságot, vagy sikeresnek lenni és kiszolgálni az olvasók-kritikusok és az uralkodó trend igényeit? Hol a határ, van-e határ a fentiekben? A kiadó megélni akar, az író is, ugyanakkor hol marad az értékalapúság? R.F. Kuang szatirikus hangvételű, humoros, de egyben okos könyve éles kritika a kiadók működéséről, ugyanakkor letehetetlen thriller identitásról és a fehérek kiváltságairól. 


Könyvajánló
R.F. Kuang

Sárga

June Hayward fiatal, feltörekvő író, de valahogy nem akar összejönni nemhogy a világsiker, de egy kisebb nemzeti dicsőség sem. Bezzeg Athena Liu mintha szerencsés csillagzat alatt született volna! A főiskola után egy nagy kiadó kapásból több könyvre is szerződést kötött vele, miközben művészeti mesteroklevelet szerzett, az intézmények versengve kínálgatták ösztöndíjakkal, huszonhét éves korára már három megjelent és sikeres könyvet tudott maga mögött. A halálakor már egy Netflix szerződés is a tarsolyában volt.

A fentiekhez képest June Hayward sehol sincs. Pedig együtt indultak, a felsőoktatási intézményben egyszerre lettek gólyák, egy írókurzusra jártak, kezdő íróként ugyanabban az irodalmi folyóiratban közölték novelláikat, a diploma után egy városban éltek - egyértelmű, hogy sokat lógtak együtt, valamiféle barátság is szövődött kettőjük között. Csak hát June debütálása az irodalomban kínos bukások sorozatává vált: csődbe ment a kiadó, amelyik az első könyvét gründolta volna, amikor meg valaki felkarolta, meghúzták a példányszámot 15 ezer darabról 5 ezerre, és a reklámozásra szánt pénzt és időt is jelentősen megcsappantották, így érdeklődés hiányában a várt közönséghatás is elmaradt.

Itt tart a két író közös útja. amikor Athena váratlan elhalálozik egy heveny fuldoklási rohamban, ami egy palacsinta miatt következik be, June a lakásán van vele éppen, ő hívja a 911-et, de minden késő. Athena éppen előtte mutatta meg neki legújabb regénye kéziratát, amelyet még senki sem látott. Minden klappol, a regény, a sárga irigység, a lehetőség: June egyszerűen magához veszi a kéziratot, mert úgy érzi, ez jár neki. Átszerkeszti, álnéven kiadja: bombasiker. Juniper Song név alatt jelenik meg az Athena által írt, Az utolsó front című regény, amely érinti az az első világháborút, a britek által toborzott kínai munkáshadtestet, akkori és ma viszonyokat velük kapcsolatban, ami által sokakat megszólító történet kerekedett belőle -  a fentiek pedig azonnal a bestsellerszerzők közé röpíti June-t. Csak aztán a regény önálló életre kel....

„Nem a műved, hanem te vagy a termék – állapítja meg June –, a kinézeted, a szellemességed, a gúnyos visszavágásaid és az online cicaharcokban elfoglalt álláspontod, amelyek amúgy a való világban senkit nem érdekelnek. És ha a piacnak írsz, akkor nem számít, milyen történetek lángolnak benned. Az számít, amit a közönség látni akar, és egy philadelphiai heteró fehér csaj álmodozásaira magasról szarik mindenki. Újat és egzotikusat akarnak, valami diverzet, és ha továbbra is ezt akarom csinálni, akkor ezt kell megadnom nekik.”

Lehetséges-e íróként másik kultúrkör problémahalmazába, érzéseibe hitelesen belemerülni és arról regényt írni? Vajon dilettantizmus volt olyan írói álnevet választani magának, aminek nincs köze az adott ország ismert névhasználatához? A lényeg, hogy a fényes siker és ünneplés mellett egyre több zavaró hang merül fel a kisregényével kapcsolatban. 

A szerző szatirikus felhanggal közelíti meg a kiadók világát, lehántva róla a romantikus mázat: a könyvkiadók ugyanúgy iparágak, mint a vasgyártás vagy konzervipar: profitot kell termelniük, hiszen emberek megélhetése múlik a működésükön. (Megítélésem szerint ezzel eddig nincs is semmi baj sem.) Kuang éles kritikájában ott kárhoztatja őket, hogy messze nem értékalapú a kiadási mérce, hanem bőven pénzközpontú, ami eltűr az értéken túl egyéb jellemzőket is, ha az pénzt hoz a házhoz.

Az irodalmi díjak egyszerűen nem fedik le azt a valóságot, amit egy-egy író munkássága érdemel, gyakran csak annyit jelent, hogy valami miatt - ami nem feltétlenül a művei után járó érdem - egy elfogult, nem is számottevő közönség kedvence lettél, akik aztán beszavaznak olyan díjakra, amikhez a művednek van a legkevesebb köze. Mint kiderül, a dicsőség fényében sütkérezni valami fantasztikus érzés, de hamar jön az árnyoldal, a két bekezdéssel feljebb ismertetett hangok egyre inkább előtérbe kerülnek különféle internetes oldalakon. Hiába mondja neki az ügynöke, hogy rá se rántson, trollok mindig is voltak, vannak, lesznek, June számára nem ilyen egyszerű a helyzet.

A kiadó viszont úgy gondolja, hogy minden reklám reklám, a negatív is, ha az semmiféle rossz hatással nincs az eladási számokra (sőt!), és a profit szempontjából csak ez számít. Igen, aki eladni akar, és kőkemény üzleti modell szerint jár el, annak a szerző is termék, vagy ő csak igazán a termék - újabb éles kritika a kiadói működés égiszére. A kiadó megfelelni kíván a fogyasztók (olvasók) és a kritikusok mindenféle igényének, és ha ezért azt kell tennie, amit tennie kell, hát pillanatnyi tétovázás nélkül megteszi. Ha kell, kiszemel az írói közül egy győztest, aki kellően sokszínű, megfelelően sziporkázó és kisujjában van a közönséggel való bánás, esetleg már eleve ismert is, és íme a bestsellerszerző! Van-e a folyamatnak vége? Létezik-e határ, aminél nem áldozzák (darálják) be az értéket, a művet, az írót? Önazonosság vagy olvasói-kritikai hangoknak megfelelés? Mi az író valódi feladata? Felrázni az embereket vagy pénzt keresni? Van-e hibás, ha nem megy egyszerre a kettő?

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Két ​írónő, June Hayward és Athena Liu sorsa két sikertörténet lehetett volna: ugyanakkor jártak a Yale-re, és ugyanabban az évben jelent meg mindkettejük első könyve. De míg Athena sikere műfajokon át ívelt, addig June műve az utánnyomásig sem jutott el. June utólag úgy véli, hogy manapság senkit nem érdekelnek a hétköznapi, fehér lányokról szóló történetek.

Amikor June szemtanúja lesz Athena furcsa balesetben bekövetkezett halálának, ösztönösen cselekszik: ellopja barátnője frissen befejezett és nagy titokban tartott kéziratát, egy merész, kísérletező stílusban megírt regényt kínai munkások elfeledett történeteiről, akik az első világháborúban a britek és franciák oldalán szolgáltak.

Mert hát mi rossz történhet, ha June átszerkeszti Athena regényét, és saját alkotásaként küldi el az ügynökének? Mi rossz történhet, ha hagyja, hogy kiadója újrapozicionálja az írói pályáját a Juniper Song álnévvel és olyan szerzői fotókkal, amelyekbe akár még bele is láthatóak nem létező ázsiai gyökerei? Hát nem érdemli meg ez a történet, hogy elmeséljék, bárki is legyen a mesélője? June legalábbis így gondolja, és a New York Times bestsellerlistája, valamint az ezzel járó anyagi siker hamarosan alá is támasztja ebben.

A lopott státusz azonban hamar veszélybe kerül. És miközben June a titkait védelmezi, felfedezi, hogy meddig hajlandó elmenni mindazért, amiért állítólag vért verejtékezve megdolgozott.

A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett R. F. Kuang legújabb regénye időszerű és tűéles képet nyújt a modern könyvkiadás kellemetlen oldaláról. A Sárga a megjelenését követően egyből a sikerlistákon nyitott, és komoly párbeszédeket generált, ismételten jelezve, hogy szerzője a kortárs irodalom egyik legerősebb hangja.


Rebecca F. Kuang kantoni születésű amerikai író, aki elsősorban fantasyregényei révén ismert, többek között nálunk is a Mákháború-trilógiája nyomán lett népszerű. Legutóbbi regénye a Bábel, amely kicsit elüt az eddig szokásos írói vonulatától.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Magnólia Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!

A képek a kiadó oldalairól származnak.
Termékadatok
Cím: Sárga
Szerző: R.F. Kuang
Fordító: Tót Barbara
Kiadó: Magnólia Kiadó
Oldalak száma: 352
Megjelenés: 2023. november 10.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635981991
Méret: 203 mm x 123 mm x 25 mm
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes