Születés, életben maradás, halál, szex - Az élet erőpróbái című kötet ezeket a fogalmakat járja körbe az állatvilág nagy kérdései közül, lezárva a sorozat köteteit (Élet a földön, Az élő bolygó). Csupa dráma és akció, miközben az élőlények küzdenek az életben maradásért, az élelemforrásokért, a szaporodás jogáért és a megszületésért. Az igényesen kialakított mű külcsín és belbecs tekintetében semmi hiányérzetet sem hagy az olvasóban. 

Könyvajánló

David Attenborough

Az élet erőpróbái

David Attenborough nevét olyanok között, akik kedvelik a természetfilmeket, nincs, aki ne ismerné, de neve ezen túl is is sokaknak összeforrott az elkötelezett természetvédő attitűddel. Attenborough évtizedek óta szinte misszióként végzi az ismeretterjesztéssel egybefogott óvó, védő, figyelemfelhívó tevékenységet a természet sérülékenységére és az emberi tevékenység káros következményeire. Sokan úgy tartják, lényegében ő honosította meg a műfajt, számos elismerést besöpörve hivatása gyakorlása közben, rangos angol és nemzetközi díjakat, valamint II. Erzsébet is lovaggá ütötte (1985).

Az állatok viselkedésének természetrajza új, átdolgozott kiadásban kerül az érdeklődő közönség elé. Az eredetileg 1990-ben megjelent BBC filmsorozat alapján kiadott mű óta eltelt pár évtizedben a technika fejlődésével új tények, ismeretek kerültek előtérbe, amelyek alapján érdemes volt a mű tartalmi felülvizsgálata, kiegészítése, pontosítása. A fentiekhez hozzájárult az is, hogy napjainkban szinte nincs is olyan állatfajta, aminek ne lennének terepen dolgozó szakember megfigyelői, fantasztikus technológiai kisegítő eszközökkel ellátva. Amíg Attenborough hetven évvel ezelőtt a maihoz képest kezdetleges filmfelvevőkkel dolgozott, addig a ma szakemberének csak a pénz és a képzelet szabhat határt az érzékeléshez-rögzítéshez szükséges eszközök tárházánál.

Az élet erőpróbái című könyv lezárását jelenti egy trilógiának. Az első rész, Az élet a Földön végigköveti az állati élet kialakulását, több milliárd évet átölelve, a második rész, Az élő bolygó a környezeti hatások állati testre gyakorolt hatását mutatja be, míg a trilógia harmadik része azzal foglalkozik, hogy az állatok miként használják a testüket. A mű az etológia tudományával foglalkozik, gyakorlati szempontok alapján mutatva be az önző gén, a játékelmélet, az altruizmus, a tanulás és az ösztön viszonyát. Végső soron a lényeg: ne haljunk ki, ne egyenek meg mindannyiunkat, tudjunk szaporodni és találjunk elég élelmet (nem véletlenül többes szám első személyben írtam a fenti mondatot: nekünk, embereknek is ezek az alapvető dolgaink, a ne egyenek meg minket halvány kivételével).

Csupa dráma, csupa akció ez az egész, aki nem tud élelemhez jutni, elpusztul, aki nem jut párosodáshoz, a génjei nem élnek tovább, aki képtelen önmagát megvédeni, elpusztul. Az örök körfolyamban számos módszer van jelen, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy ez a körfolyam ne szakadjon meg. Egyes atkák például mesterei lesznek a parazita életmódnak, de olyan kifinomultan teszik, hogy a lepke fülében élők az állatnak szigorúan csak az egyik fülében telepednek meg, mert ha mind a kettőben élnének, a gazdaállat süketsége miatt nem tudná kikerülni a denevéreket, áldozatul esne neki, ez pedig az atkák végét IS jelentené. 

Védekezés az állatoknál az ivadékok száma, ami egyenes összefüggésben van a mennyire tudják megvédeni őket a ragadozóktól és mennyire fejlett, bonyolult a testfelépítésük. Vannak, akik évekig anyjuk gondoskodásához kötöttek (elefánt), de a tengeri malac vagy a gnú például szinte "készen" jön a világra, rövid időn belül (percek) kocogni képesek az anyjuk után. A megszületett kölyköknek életben kell maradniuk felnőttkorig, ez pedig számos metodika kitalálását jelenti, amivel elérhetik ezt: rejtőszínek (vaddisznó), játék, ivaréretlen, de erős fiatalok segítsége a kisebb ivadékok felnevelésekor (selyemmajmok), párzás feladása a hímeknél (floridai bozótszajkó), élelem nagyságához alakított alomszám, ha kevés az élelem, a legelőször kikelt madár eszik, a fiatalabb nem jut élelemhez, elpusztul, azt is felfalja a legidősebb fióka (baglyok). A táplálékkeresés, az üldözés, menekülés, tájékozódás, otthonteremtés, együttélés, harc, barátok és vetélytársak, szót érteni másokkal, udvarlás, a párosodás kockázatainak mérséklése mind-mind finomra hangolt metodikákat feltételez, amelyek alapján csökkenthető az elhullás és a sikertelen akciók száma. Életben maradni, szaporodni, táplálkozni, mind-mind szükséges egy faj sikeréhez, a hogyan pedig ezernyi változóval bír. Miért éppen ott, miért éppen úgy, ahogy - ezekre ad választ a mű.

Szerintem olvassátok! Élvezetes, informatív, számtalan színes képpel illusztrált kötet, amit öröm kézbe venni.

Fülszöveg

Születés, szex és halál - minden, ami az élet szempontjából lényeges.
DAILY TELEGRAPH

David Attenborough nagy sikerű könyv- és filmsorozatának harmadik, átdolgozott zárókötete az állatok viselkedésével, a zoológia egyik legizgalmasabb területével foglalkozik. Az első kötet, az Élet a Földön középpontjában az állatok evolúciója állt, a második, Az élő bolygó pedig azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak az állatok a különböző élőhelyekhez.

Az élet erőpróbái csupa dráma és akció - a ragadozók elleni küzdelem, a táplálékszerzés, a viaskodás a vetélytársakkal, a párválasztás, a párzás megannyi viszontagsága. Miközben minden állat arra törekszik, hogy átörökítse a génjeit a következő nemzedék számára, nehézségek sokaságával szembesül. A kihívásokra adott válaszok változatosak, néha egészen meghökkentőek - és az ember számára meglehetősen ismerősek, hiszen mi magunk is hasonló erőpróbáknak vagyunk kitéve.

"A baglyok fiókái a ragadozó madarak többségéhez hasonlóan nem egyszerre kelnek ki; az első jelentősen erősebb és mohóbb lehet a későbbieknél. Amikor a szülők megérkeznek a táplálékkal a fészekhez, ez a fióka félrelöki a kisebbeket, és elsőként jut az ennivalóhoz. Ha ebben az időszakban bőséges a zsákmány, minden fióka jóllakhat, de mostohább körülmények között a legkisebb éhen marad, és hamarosan elpusztul; csenevész kis testét a többiek azonnal felfalják, így nem vész kárba a hús."

Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). Életpályáját összegző és a Földünk megóvása érdekében halaszthatatlan lépéseket sürgető legutóbbi könyve, az Egy élet a bolygónkon 2020-ban jelent meg magyarul.

Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén. Az Attenborough nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például a Monty Pythonból ismert Michael Palin is, aki szintén készített már ismeretterjesztő sorozatot, Nyolcvan nap alatt a Föld körül címmel.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!