Könyvajánló - Joanna Quinn: A bálnacsont színház
„Nagyszabású történet, érzékeny stílusban elmesélve.” – Guardian
A 21. Század Kiadó KULT sorozatában jobbnál jobb kötetek érkeznek, ráadásul gyönyörű, különleges borítókkal, amitől csak még klasszabb egy ilyen tartalmas gyűjtemény. Egyik legújabb darabja Joanna Quinn debütáló regénye, A bálnacsont színház. Nemcsak a különleges borító, hanem a cím is rögtön megragadja az ember figyelmét és annyit elárulok rögtön, hogy nem valami különleges metafora bújik meg a cím mögött, hanem bizony a kötetben tényleg van egy hatalmas csontváz, amely díszletekkel kiegészítve egy különleges színházzá válik Dorset partjainál.
A regény elrepít minket az első világháború utáni negyed évszázadba, ahol három gyerek sorsát követhetjük végig. Egyikük Cristabel, egy kíváncsi, kreatív, nyitott karakter, aki amolyan vezetőként van jelen két testvére, Flossie és Digby életében a kissé viharvert Chilcombe-birtokon. Nem sokat törődnek velük. Lekötik őket a vendégek és a partik.
A történet 1919-ben indul, amikor betekinthetünk a kissé szeszélyes, de nyugodt, boldog háború utáni békeidőkbe. Bár a gyerekek élete nem volt idilli, kreativitásuknak hála mindig feltalálták magukat. Főleg, amikor az általuk elcsent könyvek egészen új világokat nyitottak meg előttük. De az igazi kaland akkor kezdődött, amikor Cristabel a tengerparton rábukkant a bálna csontvázára, amelyben igazi kis amatőr színházat hoztak létre, amiben nagy segítséget nyújtott nekik a birtokra látogatóba érkező művész, Taras, aki elvállalta, hogy segít a díszletek megalkotásában.
Tetszettek ezek a részek, főleg, hogy szinte mindenkit bevontak a dologba a gyerekek, családot, alkalmazottakat, vendégeket. Igazán különlegeset alkottak a saját szabadtéri színházukkal. A színházi évek pedig aztán óhatatlanul elviszik az olvasót a légkörben hatalmas változást hozó második világháború érkezésével. A gyerekek felnőttek, Cristabel és Digby titkos ügynökként segíti az ellenállást a megszállt Franiciaországban, a színház pedig a háború színházává válik. Flossie pedig a Dorseten áthaladó csapatoknak nyújt szállást és szórakozást.
"Próbáltam szavainak megfelelően élni egy darabig. Megkíséreltem jól megtervezni a távozásomat, összehangolni a mozgásomat a férfiak lehetséges érdeklődésével. De most már nincs erre időm. A világnak sincs erre ideje. A háború összenyomott minket – és mi meggyulladunk."
Mementó a hanyatló arisztokráciáról, élet a háború sötét, feszült éveiben és egy különleges színház a háború idején. Mindehhez pedig parádés helyleírások, rengeteg érdekes életúttal bíró szereplő egy szép, lassú folyású történetben. Bár sok szempontból érzem valódinak az eseményeket és a szereplőket egyaránt, minden kicsit talán túl szép is, hogy igaz legyen. De a maga apró tökéletlenségei ellenére is könnyedén beszippantja az olvasót a kíválói írói stílus, a szerethető karakterek és a negyedévszázadnyi utazás a múltban. Igazi érzelmi hullámvasút, ami néha nevetésre bír, olykor pedig összetöri a szíved, de a végén mosolyogva, szép emlékekkel csúsztatod a polcra.
A kiváló fordítás Katona Ágnes munkája.
A képre kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése