Kicselezni a végzetet, ellopni más sorsát, ehhez azért kell kurázsi. Vagy csak túlélni akarás mindenáron? Shelley Parker-Chan A nappá vált lány című története páratlan szórakozást ígér az alternatív történelmi kalandregények kedvelőinek, akik nem ijednek meg egy kis LMBTQ filozófiától sem. Kína 14. századi valóságát így kevesen építették be a fantasy műfajába, már csak ezért is érdemes belelapozni a kötetbe. 

Könyvajánló

Shelley Parker-Chan

A nappá vált lány

Háború és végzet,  Mulan és Akhilleus dala ötvöződik ebben a regényben, amely egy alternatív Kínában játszódik. A 14. században Kínát mongol megszállás sújtja - ebben az időszakban az ország egyik poros, éhínségtől sújtott falvában két gyerek születik, egy fiú és egy lány, akik két sorsot kapnak. A fiúé a nagyszerűség, a lányé pedig a semmitlét. Ez rendben is lenne így, ha útonállók támadása miatt nem maradna árván a két gyerek. A fiú, Csu Csungpa, akinek annyi nagyszerű dolgot jósoltak, megadja magát a kilátástalan helyzetnek és meghal, míg a lánynak esze ágában sincs elengedni életösztönét, és az előre megjósolt rendelés szerint élni: foggal körömmel életben akar maradni. A bátyja halála után, annak személyazonosságát felhasználva, kivételes állhatatossággal eléri, hogy a kelletlen vallási vezetők kezdeti eltanácsolása ellenére noviciusnak állhasson egy kolostorban. A hely fedelet és ételt jelent számára,  eddig lát el, és nem tovább. Nem számít, mit kell megtennie túlélése érdekében, bármire képes azért, hogy elrejtőzzön a végzete elől - és ez az a vonal, ami érdekessé teszi az olvasók számára a realisztikus kegyetlenséggel leírt tetteket, és elválasztja a lehetséges jót a nem lehetséges rossztól: igen, Csu Csungpa életét és sorsát az első kötet kétharmadáig kizárólag ez vezérli. Túlélni. Alkotni, amit lehet, ahogy lehet, aztán megint csak túlélni. Mások java csak saját boldogulásán keresztül jöhet számításba. Aztán egyre többet tanul, és kinyílik számára a világ.

Csunak meg kell értenie, hogy a puszta akarat nem garantálja a túlélést. Ahhoz bizony érteni kell az embereket és a hatalmat, azt, hogyan működik a világ. A legtöbb élethelyzetben nem az erő, hanem a tudás az, amivel a legbiztosabban túl lehet élni nehéz időket. A kolostor apátja lehetőséget lát benne, meggyőződése,  hogy Csu éleseszű, bölcs, rugalmas, és ezek ötvözete megfelelő alapanyaggá teszi őt arra, hogy a káoszban is megtalálja, helyesen mérje fel, és megragadja a lehetőségeket. A felszentelése előtti éjszakán azt a hírt hozzák, hogy egy gyerekben megtalálták a Fény Atyjának reinkarnációját - az érkezése változást jelent, valami monumentális dolgot, ami átformálja az egész világot. A hódító mongolok finoman szólva is rettegnek tőle, hiszen eddig is folyamatosan fel-fellángoló ellenállással küzdöttek, ami most, a Fény Atyja megjelenésével egyenesen kitör, mint egy vulkán. Igen, valami új kezdődik, a zűrzavar kétségkívül rosszabbra fordul a külvilágban, mielőtt még javulni kezdhetne a helyzet. A káosz azonban nemcsak veszélyeket hoz magával, hanem lehetőségeket is: komoly felkelés érlelődik a mongolok uralma ellen, ami a reinkarnálódott személy jelenléte miatt most először akár eredménnyel is járhat. Csu Csungpanak pedig ezt a káoszt uralnia KELL.

Legfőbb ellenlábasa az eunuch tábornok, Oujang, aki családja kiirtásakor csak a kasztrálást választva maradhatott életben. A férfi rabszolgává, testőrré, majd Jeszün tábornokává és legközelebbi tanácsadójává vált - hasonló elszántsággal haladva életútján, mint Csu Csungpa. Oujang is sajátos morált követve éli napjait, éhesen várva a családját ért tragédia miatti tökéletes bosszúra. Ahogy haladunk a cselekménnyel, világossá válik, hogy amíg Csu rettentő sorssal született, addig Oujang tábornok nem sorsa megpecsételten jött a világra, csak a később neki jutott tragédiát képtelen volt elengedni. 

A regény követi a történelmi eseményeket és több olyan embert is bemutat, akik ebben az időben éltek és alkottak - ettől függetlenül a történet szinte mindenben eltér a valóságtól, alternatív időben, alternatív cselekményekkel operál. Amikor Kubiláj kán leigázta Kínát, fenntartott egy úgynevezett kasztrendszert, amelyben a mongolok, a nem kínaiak és az északi kínaiak tudtak boldogulni, ugyanakkor a legalsó csoportban lévő délkínaiak mindenből ki lettek rekesztve. Egészen egyszerűen számos eszes, becsvágyó fiatal kínainak nem maradt semmilyen más esélye, mint hogy földműves legyen vagy fellázadjon - ezt a vonást megtartotta a szerző az írás során.

Csu Csungpa részéről a regény mindenekfeletti mozgatórugója: előbb csak életben maradni, aztán becsvágy, hogy ne csak túléljen, hanem ki is tűnjön a tömegből. Csu Csungpa tudja, hogy ehhez csodára van szüksége.
Hát csodát tesz.
Az első kötet csak a mű legelején árulja el a lány nevét, hogy aztán soha többé meg sem említse (Csungli), majd a kötet végére leveti a férfivá lett nő a Csu Csungpa nevet is. Nagy célja van: császárrá lenni. E karakter fejlődését kísérheti szemmel az olvasó, vegyítve némi LMBTQ filozófiával, sok intrikával, árulással, csatajelenetekkel, lojalitással, akaraterővel, céltudatossággal és kegyetlenséggel: igazi szürke karakter, nem egyértelműen jó, de egyértelműen rossznak sem lehet mondani. Kegyetlen, gyakran csak a cél lebeg a szeme előtt, kevesekkel igazán kedves, azt az oldalát csak kiválasztottaknak mutatja meg. Ami kell, az kell, kerül, amibe kerül. Az őt követőknek tulajdonképpen két választása van: emelkednek vele, vagy elhagyják. Jobb esetben. Rosszabb esetben meghalnak, akár a lány saját kezétől.

A karakterek mindegyikének jó indítéka van arra, amit tesz, hogy kié a jobb, azt hitelesen senki sem tudja megítélni, gyakran áldozatok valamennyien, akik maguk is feláldozhatónak tartanak bármit és bárkit a nagyobb jó oltárán. Kidomborításra kerülnek a nemmel kapcsolatos útkeresések is, a bizonytalanságtól a bizonyosságig. A műben egymás sarkát tapossák a politikai intrikák és elképesztő taktikázások, nagy csatajelenetek, és az eleve elrendelés feletti torülés.

A könyv terjedelme miatt sokáig olvastam, gyakran alvás, ebédfőzés és egyéb kispolgári csökevények helyett is. Élvezetes órákat töltöttem a mű szereplőivel, helyenként bólogattam, máskor elszörnyedtem, néha elképedtem, hogy mit ki nem talált ez a leányzó, aztán volt, ahol éreztem, hogy MOST lett belőle az a személy, akiből majd császár lesz. Mert az lesz.

Tudomásom szerint a történet duológiára van tervezve, úgyhogy várom a következő részt!

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

A Mulan és az Akhilleusz dala találkozik ebben a költői bemutatkozó regényben, ami háborúról és végzetről szól egy alternatív, lenyűgöző Kínában.

Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét...

1345-ben Kínát kemény kézzel vezetik a mongolok. A Középső Síkság éhező földművesei a nagyszerűséget csupán a mesékből ismerik - amikor azonban a Csu család nyolcadik fiának, Csu Csungpának mégis e sorsot jósolják, senki sem érti, az vajon miként válik majd valóra. A semmilét sorsa azonban, amit a család okos és leleményes másodszülött lánya kap, egyáltalán nem meglepő.

Amikor útonállók támadása miatt árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála elől, a bátyja személyazonosságát használva novíciusnak áll egy kolostorban. Ott a túlélés iránti, égető vágyától ösztökélve megtanulja, nem számít, milyen könyörtelen dologról van szó, bármit képes megtenni azért, hogy elrejtőzzön a végzete elől. Sőt, Csu idővel megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy egy teljesen más jövőt szerezzen meg magának: a bátyja gazdátlanná vált nagyszerűségét.

Shelley Parker-Chan

Az ázsiai-ausztrál származású Shelley Parker-Chan az írás előtt közel egy évtizedig diplomataként dolgozott Délkelet-Ázsia számos országában az alapvető emberi jogok, a nemek közti egyenlőség és az LMBTQ emberek jogegyenlőségének biztosításáért. A keresztnevét Mary Shelley romantikus költő után kapta a szüleitől, akik hatására rengeteget olvasott görög mitológiát, az Artúr-mondakört, valamint kínai meséket szenvedésről és tragikus szerelmekről. A nappá vált lány című első regényét saját elmondása szerint ezen olvasmányai ihlették. A könyv hatalmas nemzetközi sikert aratott, és a British Fantasy-díjátadón elnyerte a legjobb fantasynek és a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Robert Holdstock- és Sydney J. Bounds-díjakat, illetve a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Astounding-díjat. Ezeken kívül Parker-Chant jelölték a Hugóra is, ami ausztrál írónak korábban még nem sikerült.