Lily - A bosszú meséje

Könyvajánló - Rose Tremain: Lily - A bosszú meséje

Rose Tremain legújabb könyve egy gyönyörű történelmi fikció a viktoriánus korból, mely megmutatja az élet igazi nehézségeit, a bűn, a bűntudat, a fájdalom, a szerelem és az árulás arcait.

Rose Tremain már meghódította a könyvek szerelmeseit díjnyertes regényeivel és ezúttal is egy csodálatos regénnyel érkezett. Legújabb könyve, a Lily - A bosszú meséje elkalauzol minket a 19. század derekára, ahol megismerünk egy fiatal lányt, akit csecsemőkorában egy parkban hagytak, megjárta az árvaházat, majd vidéki nevelőszülőkhöz került, s végül vissza a lelencek közé. Ma már dolgozik, szobát bérel és senki nem tudja, hogy milyen súlyos titkot cipel magával, ami miatt bitóra kerülhet. Ez egy csodálatos, letehetetlen könyv. Igazi érzelmi hullámvasút, mely még olvasás után is sokáig veled marad.

A regény főszereplőjére, a zsákvászonba pólyált Lilyre egy londoni parkban bukkant rá 1850-ben a fiatal rendőr, Sam Trench, aki a Lelencházba vitte a csecsemőt. Innen került vidékre, a Varjútanyára nevelőszüleihez. Csodás hat évet töltött ott, de senki nem figyelmeztette, hogy ez az állapot csak ideiglenes. Amint betölti a hatot, visszakerül az árvaházba, ahol még meg is verik azért, mert sír a szerető, gondos nevelője, Nellie Buck után. Itt munkáséletre nevelik, hogy később hasznos tagja legyen a társadalomnak.

Szomorú volt olvasni erről az éles váltásról. Megismerjük a csodás tanyát, a Buck családot, a békés, nyugodt életet, amit a kis árva kapott. Ehhez képest jött az árvaház, ahol a szeretetnek még csak nyoma sem látszik. De a törvényt be kell tartani. A törvény elvárja, hogy visszakerüljenek a lelencek és mesterséget tanuljanak, majd munkába álljanak.

Azóta eltelt 17 év. A lány felcseperedett, egy alagsori szobában lakik a Temze mellett és egy parókaszalonban dolgozik Belle-nek. Az élete reménytelen, szürke, csupán egyetlen dolog képes megmozgatni: a vasárnapi templomba járás. Nem a vallás, nem Isten miatt, hanem a templom magas ablakainak színes üvegén beeső fény és az idegen pillantásának ígérete miatt. Utóbbi egy negyven körüli férfi, aki mindig figyeli a lányt. Időnként mintha meg akarná szólítani, de aztán habozik és elfordítja tekintetét.

A regény során ugrálunk Lily életeseményei között. Látjuk a boldog perceket a tanyán, aztán a fájdalmat, amikor visszakerül az árvaházba. Betekintünk a kemény életébe, ahol látjuk a munkával, szigorral, sokszor túl kemény fegyelemmel és brutális bántalmazással, abúzussal (ezeknél a részeknél fogalmunk sem volt még, hogy kit ölt meg a lány, de olyan mérges voltam, hogy szurkoltam, ez a mocskos nővér, a Szörnyeteg, legyen Lily későbbi áldozata, nagyon felhúzott, hogy kiszolgáltatott kislányokat molesztált éveken keresztül) teli mindennapokat, s végül megismerjük a tragikus titkot is, majd azt is látjuk, ahogy megismeri a titokzatos templomi idegent (igen, jól sejtitek és ennyit elárulhatok, hogy ő Sam, aki egykor rátalált a kislányra a parkban, és azóta sem felejtette el). De hogyan lesz vajon a szorgos árvából gyilkos? És mi van, ha épp egykori megmentője, a most főfelügyelőként dolgozó Sam jelentheti élete végét?

"Belle Lilyre néz, és látja, hogy megváltozott az alakja, milyen sápadt az arca. – Ez a hidegtől van – kérdezi –, hogy ennyire lefogytál?
Nem – szeretné mondani Lily –, hanem a gyilkosságtól, amit nemrégen elkövettem. Azt hittem, a bűn, amely megszabadította a világot egy gonosz embertől, aki nem érdemli meg, hogy éljen, majd meghozza a szabadulást mindattól, ami egész életemben kísértett. Ehelyett a félelem attól, ami rám vár, elvette az étvágyamat.”

Lily magányos élete megváltozhat egyetlen pillanat alatt. Belle lehetőséget kínál neki egy jobb életre és még Sam is a megmentésére ajánlkozik. Közben azonban gyötri a bűntudat. Szeretné kiönteni magából a fájdalmát, színt vallani, könnyíteni a lelkén. De kinek, hogyan és vajon mi lesz az ára, ha napvilágra kerül súlyos bűne?

Rose Tremain parádés abban, hogy olyan narrátort válasszon, aki a társadalom peremén lavírozik. Tökéletesen mutatja be az egykori Londont, a kis lelencet, aki nagyon szimpatikus, szerethető karakter. Keresi az örömöket az életben, közben küzd a múltjával, a félelmeivel, a bűntudatával és idővel keresni kezdi szülőanyját. Kapunk egy szeletet a kor szegénységéből és gazdagságából egyaránt, és az árvaházak rettenetes világából.

Engem beszippantott a regény, egyetlen nap alatt végig is olvastam. Együtt szomorkodtam, féltem, dühöngtem Lilyvel és szurkoltam neki, hogy az élete jóra forduljon. Igazi érzelmi hullámvasút. Lily titkát már az első oldalakon megismerjük, de a szerző sokáig várat minket a körülmények megismertetésével. És persze, mind tisztában vagyunk vele, hogy egy gyilkosság nem lehet megoldás, de mégsem voltam képes elítélni Lilyt a tettéért. Nem Lily választotta ezt az életet, mégis lehetőségeihez mérten próbálta kihozni magából a maximumot. Az árvaházból kikerülve a legtöbb kölyök bűnözőnek, prostituáltnak áll. Ehhez képes ez a fiatal lány egy reménytelibb úton járt. Ismét beszippantott Rose Tremain a történetével, és már most kíváncsian várom hova kalauzol el minket legközelebbi regényében.

3184566.jpgA kötet napokon belül érkezik magyar nyelven a 21. Század Kiadó jóvoltából, de addig is kedvezményes áron rendelhetitek elő a borítóképre kattintva.

Köszönjük, 21. Század Kiadó!

Kövess minket Facebookon!

Erőteljes történet két fiú bonyolult barátságról a háború idején

A kegyelem szigetei

Hová tartozunk valójában?

Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes