A 21. Század Kiadó gondozásában megjelent A kegyelem szigetei című mű központi témája az elfojtás, a másság megélése, a nemi szerepek sztereotipizálása, kitörési lehetőségek keresése és az elfogadottság hiányának megélése, mindez a bő 100 évvel ezelőtti Angliában (1865-ben). Az élet azonban, ahogy ma, a 19. században IS minden kudarc után megy és ment tovább, ezért hőseink is kénytelenek vagy betörni vagy belehalni (képletesen vagy valóban). A szerző, Rose Tremain szenzációsan forgatja a cselekményt, a szereplőit... és a kötet abszolválásakor az olvasót is párszor tengelye körül.
Könyvajánló - Rose Tremain: A kegyelem szigetei
Bájos (vagy baljós?) viktoriánus műnek tetszik a cselekmény, holott neves szerzője, Rose Tremain nagyon is a huszadik században született. Több regénye is bő száz évvel ezelőtti történéseket dolgoz fel, az író tehát szereti a 19. századot. A sok évtizeddel ezelőtt játszódó történetei azonban mindig hordoznak magukban aktualitást napjainkra nézve is. Ebben a könyvben a női szerep, a másság és a környezeti hatásokra való tehetetlenség kerül boncolgatásra, megspékelve kis szenvedéllyel, elfojtással, mindennapi realitással és - igen! - az idő vasfogának múlhatatlan szerepével.
A kegyelem szigetei című alkotásban sok szálon fut a cselekmény, egy teaházban, ahol egy írországi nyomorból érkezett középkorú asszony igyekszik megélni saját esze és szorgalma után (Mrs. Morrissey), egy fürdővárosban, ahol a félénk orvost (Valentine Ross), kikosarazza a főnöke lánya (Jane Adeane), és ezért legszívesebben világgá futna, Borneón egy rádzsa életébe pillanthatunk be (Sir Ralph Savage), aki amellett, hogy emberséges alattvalóihoz, nyomot akar hagyni maga után a világban. Szerepel még benne egy álmodozó rovargyűjtő (Edmund Ross), aki rosszkor és rossz helyen mélázva idő előtt rátalál végzetére, a főnök lányáról (Jane Adeane) sem árt külön értekezni: talpraesett, ügyes kezű fiatal nő, akinek a fürdőhelyen orvosi értelemben aranyat ér a keze, apja háztartásának vezetője, és különös vágyak birtokosa, aki Londonba utazik Ross doki elsietett házassági ajánlatát kiheverni.
Mire való a nő egy háztartásban? A férfiak abban a korban ingóságuknak, díszüknek tekintik a nőket. Természetesen (!) legfontosabb feladatuk, hogy minden flottul menjen otthon: a személyzet időben megkapja a járandóságát és a háztartással kapcsolatos egyértelmű utasításokat, az étel pedig változatos módozatokban, megfelelő periódusonként rendszeresen asztalra kerüljön. Sir William Adeane pontosan ezeket veszíti el, amikor talpraesett lánya, Jane a kikosarazás után Londonba utazik. Innentől datálódnak a cselekményben a bonyodalmak: az apa kénytelen valami élvezhető étel után nézni, mielőtt éhen halna, ezért a teaház tulajdonosához fordul, Mrs. Morrisseyhez, aki aztán... Jane Londonban megpillantja a szabadelvű házaspár nőtagját (Julietta), aki gyönyörű, csábos és Jane képtelen levenni róla a szemét.
A 21. Század Kiadónál a szerző eddig magyarul megjelent művei
Közben Borneón is zajlik az élet, Ross doki testvére nem egészen saját akaratából egy rádzsa (Sir Ralph Savage) udvarába kerül, ahol a rádzsa naivitásában ezenyi bakot lő, pedig csak be szeretné írni a nevét a történelembe, és azt elérni, hogy a benszülötteknek könnyebb legyen az élete. Közben szeretője és egyben inasa folyamatosan keveri a .. azt a bizonyost. A rádzsa - Sir Ralph - tehát a fiúkat szereti, amíg Jane a nőket, csak van közöttük néhány alapvető különbség: 1) a rádzsa férfi, azontúl rádzsa 2) azt csinál amit akar, Borneón élet-halál ura 3) amúgy is Sir, ami az angolok között is érinthetetlenné teszi. Amíg Jane? Jane nő, abban a korban a családján kívül senki és semmi. A társadalom szemében még a betegek körében végzett tevékenysége sem határozza meg vagy adja meg számára a függetlenséget.
Nos, addig, amíg Jane meg nem ismeri Juliettat és vele a szenvedélyt, udvarias érdeklődéssel olvastam a művet, csak utána kezdett csiklandóssá válni a történet (de nem a szexjelenetek miatt). Leszbikus testi-lelki beteljesülés a 19. században? Nocsak, nocsak. Jane szinte elveszti személyiségét a mindent felemésztő erotikában, de gyakorlatias londoni nagynénje rációra inti őt és valami különleges javaslattal áll elő. Sikerül-e neki olyan gyakorlatiasan élni az életét, ahogy a rokon tanácsolja? Mi lesz Ross-szal? És a rádzsával meg világmegváltó gondolataival? Hogyan köt össze két embert, akik nem is ismerik egymást - Janet és a rádzsát - a világ két távoli pontján az élet?
A szerző, Rose Tremain
A szereplők egymás körül keringnek, problémáikat képtelenek helyiértékükön kezelni, a kor erkölcsi elvárásai között botladozva folyamatosan túlreagálják a velük történteket, olyan áldozatokat hoznak, amelyeket senki sem vár el tőlük. Egyszerre mosolyogtam meg és sirattam el szánalmas keringésüket a boldogság irányába, haladva a könyv vége és a gyakorlatilag tragikusan ostoba végkifejlet(ek) felé. Persze, a történetet kontextusba kell helyezni, de mit tegyek, ha folyamatosan morgok magamban, hogy szerencsétlen barmok... Az a rengeteg elsietett vagy lekésett és elbaltázott lehetőség...! Mindezekkel együtt is szerettem a művet. Tökéletesen megírt, lassú folyású, a ma emberének (is) szóló történet, ahol azért sikerült kidomborítani azt is, hogy a társadalom által elfogadott sémákban gondolkodva, sokkal, sőt, nagyságrendekkel egyszerűbbé és hatékonyabbá tud válni az élet (Mrs. Morrissey élete utolsó részének alakulása).
Tényleg? Nekem inkább az volt az érzésem, hogy ennyi balekot egy csomóban... (de akkor is szerettem olvasni a művet.)
Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadó csapatának!
A borítóképre kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron a kiadó honlapján.
Kövess minket Facebookon!
Cím: A kegyelem szigetei
Eredeti cím: Islands of Mercy
Szerző: Rose Tremain
Fordító: Pap Vera Ágnes
Kiadó: 21. Század Kiadó
Megjelenés: 2021. március 17.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786156122780
Megjegyzés küldése