Könyvajánló - Tuomas Aivelo
Környezetünk változásai mindig is befolyásolták az ember és a paraziták együttélését. Az orvostudomány fejlődésének segítségével néhány kínzónktól már megszabadultunk, de újabb, nagy arányú változások elé nézünk. A klímaváltozás során a korábban leginkább a trópusokon előforduló élősködők világszerte elterjedhetnek, és a dengue-lázhoz hasonló betegségek nemsokára Európát is fenyegethetik. Az erdőirtások miatt az emberek és az állatok egyre inkább közelebb kerülnek egymáshoz, és egyre több vírust adhatnak át egymásnak. Minél többször történik meg ez, annál valószínűbb, hogy valamelyik közülük ránk specializálódik. Ezeket a folyamatokat kizárólag a saját, emberi nézőpontunkból nem érthetjük meg a maguk mélységében. A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
Rengeteg féle parazita, vírus és baktérium él, és rengeteg él velünk, sőt, bennünk. Az ember, ha beteszi a lábát a természetbe, amelynek ő is a része, ott óhatatlan változást okoz. Fákat vág ki, vadászik, mindenre, ami él és mozog, növényeket telepít és irt ki, elszállít onnan dolgokat, beszállít oda más dolgokat, utazik és utaztat. Ez a helyzet pedig rendkívül kedvező a különféle parazitáknak, annan a milliónyi, milliárdnyi fajnak, amelynek egyelőre csak a töredékét ismerjük.
Míg korábban a hobbiállatokra leginkább allergén, azaz allergiát okozó anyagok forrásaként tekintettek, a legutóbbi kutatások arra derítettek fényt, hogy valójában csökkenthetik az allergia kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok a jelentős baktériumforrásnak tekintett kutyákra koncentráltak. A mikrobiom kialakulása szempontjából kiváltképp fontos, ha a gyerek élete első éveiben olyan otthonban nő fel, ahol kutyát tartanak.
Ezek a paraziták pedig velünk együtt költöznek, és bár nagyon sokáig nem okoznak semmiféle gondot - idő kell, több köztes gazdával, amíg az embernek is látható betegséget, problémákat okoznak - idővel nagyon is azzá válnak. A klímaváltozás hatására pedig rengetegféle trópusi betegség üti fel a fejét északabbra is már.
Tuomas Aivelo könyve hasonló témát jár körbe, mint David Quammen: Gazdaváltás c. könyve, mégis egészen más szempontból, más nézőpontból indul: a különféle paraziták nézőpontjából, nem csupán az egyes betegségeket, járványokat és egyebeket sorolja fel, amit okoztak, és nem mint nyomozó járja körbe ezeket, hanem a külnöféle paraziták és vírusok szempontjából mesél, bemutatva az evolúciós változásaikat, hogy mi változik, a két állapot között, amikor még nem, és amikor már igen, veszélyt jelentenek egy emberre, hogyan megy végbe ez a folyamat, és ha úgy tetszik, mégis mi a céljuk. Már amennyire egy valódi tudattal nem rendelkező, sok esetben (lásd vírusok) nem is élőlénynek tekintett dolgok esetén lehet célról beszélni.
A kontaktus útján történő fertőzés különösen a mai világban jelent hatékony terjedési módot, mivel az emberek folyamatosan ugyanazokat a vécékilincseket, bankautomata-billentyűket és autóbusz-jelzőgombokat tapogatják.
A kötet nem csak a nézőpontja miatt újszerű, hanem a mondanivalója miatt is: beszél a túlzottan steril környezetről és a higiénia hiányáról egyaránt, az antibiotikumok hasznos és veszélyes oldaláról, arról a kényes egyensúlyról, amit mi, emberek borítunk fel a tevékenységünkkel. Parazitákra, vírusokra, baktériumokra szükség van, de ha nem figyelünk oda, komoly betegségeket és járványokat okozhatnak, ha állandóan beleszólunk és felborítjuk a természet rendjét a biodiverzitás rovására.
Tuomas Aivelo 1984-ben született Poriban, Finnországban. A szerves- és evolucióbiológiai kutatóprogram egyik kutatója a Helsinki Egyetemen, a vadvilágra specializáldott biolgóus, de ökológiával és evolúcióbiológiával is foglalkozik, így nem csoda, hogy első könyvében az ökológiai szempont is erős hangsúllyal van jelen az evolúcióbiológia mellett. Érdekesen és sok szempontból vizsgálta a kérdést, remélem, nem ez az utolsó könyve a témában. A kötet 2018-ban jelent meg eredetileg, de a COVID idején kapott egy kiegészítést erről is, nálunk már ez, a bővített kiadás jelent meg Bába Laura fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában.
A különféle fajok folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással. Ha az ember salátát eszik, ők ketten ökológiai kölcsönhatásba lépnek, aminek végeredménye előnyös az ember és hátrányos a saláta számára. Ugyanilyen zsákmányszerzés az ember összes többi tápanyagforráshoz jutása is: ha sonkát eszünk, az a sertés számára hátrányos, nekünk előnyös.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése