A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei - cuki történet a karácsonyfa alá

Könyvesbolt, macska, régészlány, agyát könyvhősért szétizguló olvasó, detektív a Scotland Yardról, Livingstone utódok, Alice, Pán Péter, Twist Oliver... író a kék lámpa alatt, aki hétfőtől csütörtökig a berendezés szerves része, és senki sem tudja, mit ír. Ja, és a rejtélyek. Nagy R-rel. Az Európa Kiadó gondozásában megjelent A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei könyvmolyoknak igazi csemegét jelent! Szerzője Mónica Gutiérrez.

Könyvajánló - Mónica Gutiérrez: A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei

A Holdsugár könyvesbolt Edward Livingstone tulajdona, aki bevallottan sokkal jobban kedveli (és nem mellesleg érti) a könyveket, mint az embereket. Vígasztalanul zuhog az eső Londonban, amikor a munkanélküliség elől, egy jobb élet reményében Barcelonából idemenekült Agnes Martít az utolsó londoni múzeumból is elutasítják, nincs szükségük régészre. Kínos, gondolja Agnes, és éppen azon morfondírozik, futja-e bankszámlája romjaiból egy repülő jegyre haza, Barcelonába, amikor benyit a Holdsugár könyvesboltba, és a vitrinben felfedezi az eredeti Livingstone naplót, meg azt, hogy a mogorvának tűnő tulajdonos éppen segédet keres. A többi, ahogy mondani szokták, történelem.

Edward Livingstone azonban nem akárki, a hírneves, hasonló családnevű felfedező távoli rokona, akinek naplóját vitrinben tartva ápolja emlékét. Csodabogár egy ember, aki műveltségét és humanizmusát arra használja, hogy (morogva) jót tegyen az emberekkel. Így lát el kéretlen bébiszitterkedést Twist Oliverrel kapcsolatban, aki minden délutánját nála tölti (a fiú ügyvéd édesanyja áperten kijelentette Livingstone habozó tiltakozására, miszerint ez nem gyerekmegörző, hogy a fiú olvasó, aki nem csinál piszkot, nem zavar senkit és nem harap), vagy biztosít helyet a bennlakó írónak hétfőtől csütörtökig (akiről mellesleg és sajnálatosan senki sem tudja, mit ír annyira buzgón).

A távoli rokon értékes naplója azonban eltűnik egy olyan napon, amikor Agnes éppen egyedül szolgált ki a boltban. A gyanú java őrá terelődik, szegénynek már nem is hiányzik egyéb az őt ért sorozatos kudarcok után, minthogy egy pótolhatatlan történelmi relikvia eltűnése is a nevéhez fűződjön. Nem hivatalos minőségben felkérik John Lockwoodot, a Scotland Yard nyomozóját, hogy segítsen megoldani a rejtélyt. 

A bonyodalom pillanatokon belül előhozza az összes londoni bogaras résztvevőt, így lesz a kötet egyszerre abszurd, humoros, romantikus, tele helyzetkomikummal. Akik jobban jártasabbak az irodalmi elméletben, a műben felfedezhetik Lewis Carroll, Charles Dickens vagy éppen P. G. Wodehouse egy-egy jellegzetesen használt irodalmi eszközét, helyenként már-már paródiába hajolva.

Könyvmolyoknak kötelező olvasmány, mert mi más is szükséges egy jó romantikus, nyomozásos könyvhöz, mint könyvesbolti helyszín, cselekményt aláfestő sorozatos idézetekkel, irodalmi allúziókkal? (Allúzió - latin, utalás - rejtett célzás valamely eseményre, fogalomra, személyre, tárgyra, amelyet az író bizonyos okokból nem nevez meg.) Hiába egy bites néhol a történet, ettől még nagyon is szerethető. A klisék működnek, és persze, hogy sejti az olvasó, mi fog nagyvonalakban történni, akár mellékszereplők (is) elvinnék hátukon a cselekményt - de akkor is jó olvasgatni, és jókat rötyögni (a sok közül) az egyik törzsvevőn, aki szanaszét izgulja magát Zsákos Frodóért, hogy mi lesz vele A Gyűrűk Ura második részében. A folyton morgó, morcos könyvesboltos (aki velőig ható brit humorral fedezi megvetését), a cukker (és nagyon okos) gyerek, a helyenként bátortalan, de mégis talpraesett (és nagyon szerelmes) spanyol régészlány, a sok különc, a bűnügyi szál szép nyugodtan behajózzák a történetet a befejezés öblébe.

A cselekmény helyenként töredezik, de ettől még még minden és mindenki helyére kerül a műben, mert hangulata van, mert közeleg a karácsony, és az a lényeg, hogy legyen kit szerelemmel szeretni, mellette pedig sorakozzon a polcon sok jó könyv, mert ezek nélkül minek is élni? A rejtélyek pedig kiderülnek, hogy nem is akkora rejtélyek - szóval csupán a krimi elvárt izgalma miatt bele ne kezdjen senki sem a történet abszolválásába, mert az amolyan kísérő szál csak.

Igen, egy ember sem magányos kőszikla, és bizony mindig jól tud jönni egy kis segítség a barátoktól, akik már bizonyítottak egymásnak állhatatosságban, becsületben, kitartásban. Kedves, aranyos könyv ez, gyönyörű borítóval, plusz, akinek már megvan a mű: ugye szerinted is álom érzés végig húzni az ujjad a fedlap tetején? Nem tudom, mi a megnevezése ennek a fajta nyomdatechnikai megoldásnak, de valamennyi könyvemen el bírnám viselni.

Összegezve: cuki történet, igazi irodalmi geg a karácsonyfa alá. Nem kell mindig komoly dolgokat olvasni és a világot megváltani, köszöni, úgysem kér belőle.