Kirándulás a szabadban 14. rész
Irány egy vulkán krátere a halápi tanösvényen!
Ezúttal csak egy kisebb kirándulásra invitállak titeket a Balaton tőszomszédságába. A Tapalcai-medence tanúhegyeinek legbányászottabb tagja a Halápi-hegy. Egészen az 1990-es évekig termelték ki a bazaltot, míg végül csupán az eredeti öt százaléka maradt. A bazaltsapka eltűntetésével azonban elérték, hogy mi ma az egykor aktív vulkán kráterében sétálhatunk.
A hegyen kijelöltek egy tanösvényt, ahol tíz pontban mesélnek a hegy élővilágáról, bányászatáról. Zalahalápról egészen a tanösvény kezdetéig fel lehetne menni autóval, ahol egy tágas, több tucat autó számára kialakított ingyenes parkolóban hagyhatjuk a járművek. Innen felfelé indulva a murvás úton már látjuk is az első állomást, a tanösvény üdvözlő tábláját, ahonnan egy három kilométeres körút vár ránk.
A terep nem nehéz, akár sportcipőben is bejárható, de mindig jó választás egy kényelmes túracipő. Az út egy részét árnyéktól mentes ösvényeken tesszük meg, ezért napos időben célszerű egy kalap, baseball sapka, nehogy napszúrást kapjunk. Emelkedők nem nagyon vannak, kisgyerekkel is könnyedén bejárható túra, egyedül a kilátópontnál vár ránk egy kis nehézség, amikor is szembesülünk a több helyen 25-30 centi magas lépcsőfokokkal. De megéri, mert mesés körpanoráma vár ránk odafenn.
A tíz állomás:
1. Indítótábla
2. Zalaháp község és tájhasználat
3. Növényvilág
4. Állatvilág
5. Mikroklíma
6. Bányászat, tájtörténet
7. Geológia, vulkanizmus
8. Bazalt, kőzet, ásványok
9. Bányászat környezeti hatásai
10. Tapolcai-medence és tájkép
Eltévedni szinte lehetetlen, mert sok helyen már messziről látjuk a következő állomás tábláját, ahol pedig nem, ott ilyen helyes kis táblák mutatják, hogy jó ösvényen járunk-e:
A 20. század intenzív bazaltbányászata alatt a hegy jelentős részét elhordták, így amikor a bányaüregben járunk megcsodálhatjuk az oszlopos bazaltot, a táblákból pedig rengeteg érdekességet megtudhatunk a hegyről, bányászatról, geológiáról, vulkanizmusról, valamint arról, hogy a bányászat milyen hatással volt a növény- és állatvilágra.
A kirándulás csúcsa azonban (szerintem legalábbis) mégiscsak a hegytető. Ahol az utolsó lépcsők előtt találunk pados pihenőket és már innen is mesés a kilátás. Mielőtt a kilátóponthoz felmennénk érdemes megnézni a hegy anyagából készült modern szobrokat, bazalt alakokat, melyek izgalmas pluszt adnak a kiránduláshoz. A szobrok Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán művészek alkotásai.
Már csupán néhány fa- és bazaltlépcső és már a csúcsról élvezhetjük a lenyűgöző panorámát. Egy-másfél óra alatt kényelmesen bejárható a túra, de akár órákat is el lehet tölteni itt. Gyönyörködni a kilátásban, kőrakást emelni vagy piknikezni egy jót.
Kövess bennünket Facebookon!
A sorozat előző 13 részét az alábbi linkekre kattintva olvashatjátok:
1. Irány a Gerecse legmagasabb pontja, a Gerecse-tető!
2, Irány a Budai-hegység legnagyobb vízesése!
3. Irány a Velencei-hegység, a Pákozdi ingókövek!
4. Irány a Pilis! Vár rád a Dömörkapu, a Sikárosi-rét és a Lajos-forrás!
5. Irány a Vértes! Vár rád egy gánti körtúra!
6. Irány a Bükk déli része! Vár rád a Kő-völgyi tanösvény, a kaptárkövek és a Felső-szoros!
7. Irány a Vértes! Vár rád egy izgalmas "nyolcas" Várgesztes mesés erdejében!
8. Irány a Nagy Cser! Vár rád a Diósi tanösvény!
9. Irány Hollókő és az Isten tenyere kilátó!
10. Irány a Mária-szakadék vidéke, a Körtvélyesi kilátó és a Vitány vár!
11. Irány a Velencei-hegység, a sukorói körtúra!
12. Irány a Tátika várrom a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban!
Megjegyzés küldése