Bíró Zsófia Last Minute című regényénél olyan könnyű lenne leragadni annál, hogy háborús szatíra, miközben valójában sokkal inkább erkölcsi alkalmazkodásról, a közöny természetéről és az emberi túlélőösztönről szól. Az olvasó akarva-akaratlanul tisztelni kezdi a főhőst, Bátorinét, miközben pontosan tudja, milyen rettenetes erkölcsi kompromisszumokat köt a túlélés és a profit érdekében.

KÖNYVAJÁNLÓ

LAST MINUTE

Szerző: Bíró Zsófia

Kiadó: Corvina Kiadó

Kötés: keménytábla, védőborító, 128 oldal

Last Minute – Amikor a túlélésnek nincs erkölcsi ára… vagy mégis?

Bíró Zsófia regénye a háborúról, amelyben a legveszélyesebb fegyver nem a puska, hanem a közöny.

Mit tesz az ember, ha a világ körülötte végleg elveszíti az erkölcsi iránytűjét? Meddig lehet megőrizni az emberséget ott, ahol a túlélés az egyetlen törvény, és minden más luxusnak számít? Bíró Zsófia Last Minute című regénye nem kínál megnyugtató válaszokat, ehelyett belök bennünket egy alternatív, mégis kísértetiesen ismerős háborús világba, ahol a békefenntartók, terroristák, katonák, csempészek és menekültek ugyanannak az üzletnek a szereplői. Ebben a világban a morál nem iránytű, hanem alku tárgya. A szerző fekete humorral, metsző iróniával és meglepő könnyedséggel mesél olyan dolgokról, amelyekről egyébként szinte lehetetlen beszélni. Az olvasó egyszer nevet, a következő oldalon pedig azon kapja magát, hogy zavarban van – mert azon nevetett, amin talán nem volna szabad.

Miről szól a regény?

A történet egy meg nem nevezett észak-afrikai országban játszódik, egy alternatív jelenben vagy nagyon közeli jövőben. A főszereplő, Bátoriné, magyar származású kereskedő, aki lakókocsijából szinte bármit képes beszerezni vagy eladni. Ital, gyógyszer, wifi, fegyver, pornó, gyerekprostituált, drog – nála minden kapható, amire a háború szereplőinek szükségük lehet. A legfontosabb azonban nem az áru, hanem az üzleti érzék, amellyel a nő életben tartja önmagát és három gyermekét. Miközben katonák, békefenntartók, terroristák és menekültek váltják egymást a pultjánál, Bátoriné fejében folyamatosan ugyanaz a kép él: egyszer hazatér Gyömrőre, házakat vásárol, biztonságot teremt a gyerekeinek, és végre maga mögött hagyhatja ezt az őrületet. Ez az álom mozgatja minden döntését, még akkor is, amikor ezek a döntések egyre súlyosabb erkölcsi kompromisszumokat követelnek.

Dramaturgia – amikor a hétköznapokból válik rémálom

Bíró Zsófia nem grandiózus csatajelenetekkel dolgozik, a háború itt háttérzaj. Lövések hallatszanak, robbanások történnek, emberek halnak meg – miközben valaki éppen vitamint vagy drogot vásárol, alkudozik egy láda veszélyes áruról vagy azon vitatkozik, milyen valutát fogadnak el a boltban. Ettől válik a történet különösen nyomasztóvá: a rendkívüli fokozatosan hétköznapivá válik. A szerző kiváló érzékkel váltogatja a humoros jeleneteket a tragikus fordulatokkal. Ahogy már írtam fenn, az olvasó gyakran felszabadultan nevet egy-egy szellemes párbeszéden, majd néhány oldallal később rádöbben, hogy ugyanazon a jeleneten tulajdonképpen sírnia kellene. A feszültség folyamatosan épül, mert a regény igazi kérdése nem az, hogy Bátoriné túléli-e a háborút, sokkal inkább az, hogy megmarad-e valami abból az emberből, aki egykor elindult Gyömrőről. 

Karakterelemzés – Bátoriné, akit lehetetlen egyszerűen megítélni

Kevés olyan főhőssel találkozni a kortárs magyar irodalomban, aki ennyire taszító és ennyire szerethető egyszerre. Bátoriné könyörtelen üzletasszony. Pontosan tudja, kit lehet becsapni, kivel kell keménynek lenni, mikor kell alkudni és mikor kell visszautasítani a legjobb ajánlatot is: úgy mozog a háború káoszában, mintha az lenne a természetes közege. Gyakorlatilag a homokot is eladná a sivatagban, és valószínűleg nyereséggel tenné.

Mégsem lehet egyszerűen elítélni, mert minden cinizmusa mögött ott áll három gyermeke, akikért valóban bármit megtenne. Sajátos erkölcsi rendszere van: mások iránt alig mutat empátiát, de családját fanatikusan védi. Nem hisz Istenben, nem hisz eszmékben, nem hisz a szolidaritásban – kizárólag a túlélésben hisz. Ez teszi egyszerre félelmetessé és tragikussá. A regény egyik legizgalmasabb teljesítménye, hogy az olvasó akarata ellenére is elkezd tisztelni egy olyan nőt, akinek döntéseit normális körülmények között aligha fogadná el. Ahogy egyre jobban megismerjük, világossá válik, hogy nem gonosz. Egyszerűen alkalmazkodott ahhoz a világhoz, amelyben él. És talán ez a felismerés a legijesztőbb.

A mellékszereplők – Kitti, Süti, Alef, a különféle katonák, békefenntartók és hadurak – inkább ennek az erkölcsi laboratóriumnak a részei. Rajtuk keresztül látjuk, hogyan működik egy társadalom, ahol az emberi élet ára folyamatosan változik, az üzlet viszont mindig stabil valuta. 

A háború mint üzleti modell

A regény legfontosabb állítása, hogy a háború nem pusztán fegyveres konfliktus, hanem egyben üzlet is. Ez a gondolat újra és újra visszatér, hol ironikusan, hol egészen kegyetlen nyíltsággal, a katonák ugyanúgy vásárlók, mint bárki más: a fegyverek, az ellátmány, a korrupció, a csempészet mind ugyanannak a gazdasági rendszernek a részei. A frontvonal valójában piac, ahol minden eladó, csak az ár változik. Bíró Zsófia nem moralizál, nem mondja meg, mit kellene gondolnunk. Inkább felmutat egy világot, amely annyira abszurd, hogy végül már ijesztően valóságosnak tűnik.

Humor, amely mögött ott lapul a tragédia

A Last Minute egyik legkülönlegesebb sajátossága a humora. A párbeszédek sziporkázók, Bátoriné szócsatái a katonákkal gyakran fergetegesen viccesek. Az alkudozások, a cinikus megjegyzések, a groteszk helyzetkomikum szinte kabarévá alakítja a háborút - és működik a kifordított pszichológia. A nevetés mögött ugyanis végig ott marad a keserű felismerés, hogy ez a világ valójában emberéleteken termeli a hasznot. A humor nem feloldja a tragédiát, hanem még élesebben világít rá.

Műfaji besorolás

A Last Minute egyszerre háborús szatíra, fekete humorú társadalmi regény, disztópikus parabola és groteszk családtörténet. A történet nyíltan reflektál Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drámájára, ugyanakkor nem egyszerű modern átirat: önálló hangon beszél a 21. század háborúiról, a globális cinizmusról és arról, hogy az üzlet gyakran fontosabbá válik az embernél.

Kiknek ajánlom?

Akik viszont klasszikus háborús regényt vagy egyértelmű hősöket keresnek, valószínűleg meglepődnek majd – ez a történet ugyanis egyikből sem kínál sokat.

Zárszó

A Last Minute rendkívül olvasmány. Bíró Zsófia érintőlegesen beszél a háborúról, sokkal inkább azt veszi górcső alá, hogyan alkalmazkodik az ember a legelviselhetetlenebb körülményekhez, hogyan válik a túlélés fokozatosan fontosabbá minden erkölcsi elvnél, és milyen vékony határ választja el a leleményességet a cinizmustól. Bátoriné nem példakép és nem is antihős a szó hagyományos értelmében, hanem inkább tükör. Egy olyan tükör, amelybe nem szívesen nézünk bele, mert attól tartunk, hogy ugyanabban a helyzetben talán mi sem döntenénk egészen másként. Bíró Zsófia retorikája nem engedi, hogy biztonságos távolságból ítélkezzünk. Mire becsukjuk a könyvet, már nem azt kérdezzük, hogy mit tett volna Bátoriné, hanem azt, hogy mi meddig maradnánk önmagunk egy olyan világban, ahol a túlélés lett az egyetlen erkölcsi parancs.

Szerintem olvassátok!