Rókabérc

 Könyvajánló - Mészöly Ágnes: Rókabérc

Egy esős őszi délutánon összeszokott baráti társaság érkezik a Zempléni-hegység eldugott völgyében megbúvó vadászházba. A találkozó már több mint húszéves hagyomány, amelyről sosem hiányoznak az egykori gimnáziumi osztálytársak.

Idén azonban az első pillanattól érezni lehet a felszín alatt vibráló feszültséget, amelyet a bőséges pálinkázás sem tud feloldani. Másnap reggel ráadásul mindannyiuk megdöbbenésére a teraszasztalra borulva holtan találják az egyik barátjukat, Zozót. Kamaszkori szerelme, az azóta ügyészként dolgozó Szabó Ágota biztos benne, hogy nem véletlen baleset történt. Mivel a rossz idő teljesen elvágta őket a külvilágtól, Gota elhatározza, hogy a többiek ellenállását legyőzve maga deríti ki az igazságot.

Van valami egészen nyugtalanító abban, amikor egy hagyomány már csak megszokásból létezik. Amikor évről évre ugyanazok az emberek ugyanarra a helyre mennek, ugyanazokat a mondatokat mondják ki, ugyanazokat a szerepeket játsszák el – csak közben már senki nem ugyanaz, aki egykor volt. Rókabérc pontosan ezt a töréspontot ragadja meg, azt a pillanatot, amikor a múlt és a jelen végérvényesen elcsúszik egymás mellett.

Egy eldugott vadászház a Zempléni-hegység mélyén, szakadó eső, több évtizedes barátságok – minden adott egy klasszikus, kicsit nosztalgikus, kicsit fáradt hétvégéhez. Csakhogy itt valami már az első pillanattól félrecsúszik. És aztán jön a halál.

Zozó teste a teraszon nemcsak egy rejtély kezdete, hanem egyfajta katalizátor is: hirtelen minden felszín alatti feszültség láthatóvá válik, és ami addig csak sejtés volt, az gyanú lesz. Ami gyanú, az vád. És ami vád, az előbb-utóbb kimondott vagy kimondatlan igazság.

Ami igazán különlegessé teszi ezt a regényt, az a szerkezete. A tizennégy szereplő, tizennégy nézőpont nem pusztán technikai bravúr, hanem egy tudatos döntés arról, hogy az igazság nem egyetlen történetben létezik, és mindenki elmesélheti a saját történetét. Ugyanaz az esemény másként néz ki attól függően, hogy ki meséli. És minél több hangot hallunk, annál kevésbé leszünk biztosak bármiben.

Ez a fajta narráció furcsa, szinte szorongató élményt ad. Nem azért nehéz eligazodni, mert bonyolult a cselekmény, hanem mert mindenki mást gondol, mást hallgat el, mást torzít el - előttünk és saját maga előtt is. Az olvasó pedig ott áll a mozaikdarabokkal, és egy idő után rájön: lehet, hogy nincs is teljes kép. Vagy ha van, az sem megnyugtató.

A szereplők külön világa külön fejezetekben bontakozik ki, és Mészöly elképesztő pontossággal vált hangot: a cinizmus, a sértettség, a kiábrándultság, az önigazolás mind-mind más nyelven, más hangon szólal meg. És ami talán a legérdekesebb: egy idő után szinte mindenki ellenszenvessé válik. Nem azért, mert „rosszak”, hanem mert túlságosan is ismerősek. Az apró hazugságok, az elhallgatások, a régi sérelmek mind ott vannak bennük – és ettől lesz az egész fájdalmasan hiteles.

Szabó Ágota alakja külön réteget ad a történethez. Egyszerre kívülálló és mélyen érintett. Nem klasszikus nyomozó, nem hős, inkább egy olyan ember, aki kénytelen szembenézni nemcsak egy halálesettel, hanem a saját múltjával is. És ez a kettő nem választható szét. Talán nem is akarja.

A regény atmoszférája folyamatosan szűkül. Az eső nemcsak háttér, hanem aktív szereplő: elzár, elszigetel, bezár. A vadászház falai között egyre kevesebb a levegő, egyre több a gyanakvás. Klasszikus „zárt tér” – de itt nem a gyilkos személye a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy ezek az emberek valójában kik egymás számára. És hogy egyáltalán miért vannak még együtt.

Mert ez a történet nem csak egy halálesetről szól. Hanem arról, hogy mit kezdünk a múltunkkal. Hogy meddig lehet fenntartani egy kapcsolatot pusztán a közös emlékek erejéből. És hogy mi történik, amikor ezek az emlékek már inkább terhet jelentenek, mint kapaszkodót.

A Rókabérc ezért több, mint krimi. Inkább egyfajta tükör. Nem feltétlenül azt mutatja meg, hogy ki a bűnös – hanem azt, hogy mennyire könnyű elveszni egymás történeteiben. És hogy néha a legnagyobb rejtély nem az, hogy mi történt, hanem az, hogy hogyan jutottunk idáig.

A kötet a General Press Kiadó jóvoltából jelent meg, elérhető kedvezményes áron a borítóra kattintva!