Hogyan tanult meg az emberiség együttműködni?

Az emberiség közösen elfogadott hiedelmek útján mindig is hajlamos volt az együttműködésre, de ennek ára törvényszerűen kirekesztés lehet: minden „mi” létrehoz egy „ők”-et is. A könyv egyik fontos gondolata, hogy a béke nem az ellenségek eltűnéséből, hanem az együttműködés kiterjesztéséből fakad. 


KÖNYVAJÁNLÓ
ELLENSÉGEKBŐL BARÁTOK

Szerző: Yuval Noah Harari
Fordító: Torma Péter
Kiadó: Lampion Könyvek
Kötés: puhatábla, 152 oldal

Yuval Noah Harari professzor legújabb, magyar nyelven megjelent kötete A világ urai-sorozatba tartozik, amely főleg ifjúsági ismeretterjesztő munkának számít, de a tudós nagy erőssége, hogy írási ebben a kategóriában is kortalan, 99 éveseknek is nagy örömet okoz az olvasása. A témában eddig két könyve jelent meg, a harmadik az Ellenségekből barátok címet viseli. A legelső lapon, ami a szöveget bevezeti, a következő szöveg csinál kedvet az olvasáshoz, és egyben mutat rá az élet folyamatossága fenntartásának törvényszerűségére: "Minden élőlénynek: a már eltűnteknek / a most élőknek és az eljövendőknek. / Őseink formálták olyanná a világot, / amilyennek ma ismerjük. / Mi pedig eldönthetjük, hogy mi legyen belőle."

Az Ellenségekből barátok központi kérdése: hogyan volt képes az emberiség arra, hogy kis létszámú, egymással versengő csoportokból globális együttműködő hálózattá fejlődjön? Harari azt vizsgálja, miként tudtak idegenek – sőt korábbi ellenségek – közös rendszereket, társadalmakat és birodalmakat létrehozni. A könyv egyik alapállítása, hogy az emberi együttműködés kulcsa a közös képzeletbeli konstrukciókban rejlik. Ilyenek például a vallások, a nemzetek, a pénz vagy az emberi jogok eszméje – olyan történetek, amelyekben sokan hisznek egyszerre. Ezek a „közös mítoszok” tették lehetővé, hogy idegenek is megbízzanak egymásban.

Harari gondolatmenete szervesen illeszkedik a modern globáltörténeti irányzatba. A 20–21. század történészei egyre inkább az emberiség egészének történetét vizsgálják, nem csupán nemzeti narratívák mentén. A könyv különösen aktuális a globalizáció, a geopolitikai feszültségek és a digitális korszak kontextusában. A 21. században az emberiség példátlan mértékű együttműködési rendszerekben él: globális gazdaság, nemzetközi intézmények, tudományos hálózatok. Ugyanakkor a nacionalizmus, vallási konfliktusok és politikai polarizáció ismét felszínre hozzák az „ellenségképzés” mechanizmusait. Harari történelmi perspektívája segít megérteni a felnövő generációval, annak leegyszerűsített nyelvén, hogy ezek a feszültségek nem új jelenségek, hanem az együttműködés árnyoldalai.

A könyv szerint az ember biológiailag nem a leggyorsabb vagy legerősebb faj, de kiemelkedően rugalmas a társas szerveződésben. Az együttműködés alapjai:

- közös narratívák
– mítoszok, vallások, ideológiák,
szimbólumok és nyelv – az absztrakt gondolkodás képessége,
intézmények – állam, jogrend, piacgazdaság,
- bizalom rendszerei – például a pénzbe vetett hit.

A professzor szerint a pénz az egyik legerősebb univerzális bizalmi rendszer, két teljesen idegen ember képes együttműködni pusztán azért, mert mindketten hisznek az adott valuta értékében. Ugyanez igaz a jogi rendszerekre vagy a nemzetközi normákra is. Ugyanakkor az együttműködés ára a kirekesztés lehet: minden „mi” létrehoz egy „ők”-et is. A könyv egyik fontos gondolata, hogy a béke nem az ellenségek eltűnéséből, hanem az együttműködés kiterjesztéséből fakad.

A tudós gondolkodása gyakran provokatív, nem fél megkérdőjelezni a „természetesnek” hitt társadalmi konstrukciókat. A könyv egyik legfontosabb üzenete, hogy az emberiség túlélése a jövőben is a globális együttműködésen múlik, különösen olyan kihívások esetén, mint a klímaváltozás vagy a mesterséges intelligencia. A mű gondolati íve szervesen kapcsolódik Harari korábbi munkáihoz, így azok olvasói számára ismerős, mégis új szempontokat kínál. A kötet közérthető nyelvezettel, társadalomtudományokban járatlan fiataloknak és más korú, laikus emberek számára is befogadható tartalommal bír. A mű gazdag illusztrációit Ricard Zaplana Ruiz készítette.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Vajon hogyan válhatnak az ellenségek újra barátokká? A szerző által adott válasz az egyik leghihetetlenebb történet, amit valaha hallottál. Ráadásul igaz!

A könyvek, filmek, sőt a videójátékok is tele vannak háborúkkal és csatákkal. De honnan erednek a konfliktusok? Több mint 2000 évvel ezelőtt az emberek együttműködtek, és történeteket cseréltek
egymással, sőt más vidékről származó házastársat választottak maguknak. Így új városok és kultúrák
jöttek létre, nyelvek és szokások terjedtek el. Ám néha a köztünk lévő különbségek erősebbnek bizonyulnak mindannál, ami összeköt minket… Vajon hogyan lehetnénk megint barátok?

A világhírű történész, Yuval Noah Harari sorozatának harmadik kötetéből nemcsak ez derül ki, hanem
megismerheted a különböző ókori civilizációk egyesülésének történetét is, és hogy miként jöttek létre belőlük a mai országok és kultúrák.

A térképnek, az idővonalnak és a részletgazdag képeknek köszönhetően úgy élheted át a történelmet, ahogyan eddig soha!


Yuval Noah Harari 1976-ban született Izraelben, és a jeruzsálemi Héber Egyetem történésze. Középkortörténettel kezdte tudományos pályáját, majd kutatásainak fókusza az emberiség nagyléptékű történelmi folyamataira helyeződött át. Nemzetközi hírnevét a Sapiens című könyve hozta meg, amely több mint ötven nyelven jelent meg. Munkáiban a biológia, a történelem és a filozófia határterületeit kapcsolja össze. Gondolkodása közérthető, mégis provokatív, gyakran vitákat kiváltó.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.
Kövess minket Facebookon is!



Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes