Bicikliút a hóviharban

Első generációs munkáslány élete, sorsa a Rákosi- és Kádár-korszak fordulóján, ingázás és egyéni életút történelmi kontextusba téve, érzékeltetve mostohasorsukat már a címben is: Bicikliút a hóviharban. 



KÖNYVAJÁNLÓ
BICIKLIÚT A HÓVIHARBAN

Szerző: Kisőrsi-Farkas Zsófia
Kiadó: Jaffa Kiadó
Kötés: keménytábla, 216 oldal

Kisőrsi-Farkas Zsófia Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban című könyve kortörténeti lenyomat az elmúlt politikai rendszer ingázó munkásairól, egy rejtett történet a szocialista Magyarországról, ami egy egyszerű falusi nő, Szombat Jutka mindennapi életén keresztül meséli el a magyarországi államszocializmus hétköznapjait és a társadalmi átalakulásokat. A kötet központi témája az ingázás szerepe a 20. századi magyar munkásosztály mindennapjaiban: hogyan kényszerültek falusi nők – mint Jutka – nap mint nap több tíz kilométert megtenni gyárak felé, biciklivel, vonattal vagy gyalog, még zord időjárásban is, hogy megélhetést szerezzenek.

A főhős: Szombat Jutka, aki 1939-ben született egy Vas megyei faluban, nyolcgyermekes parasztcsalád legkisebb gyerekeként. Fiatal felnőttként éri meg az erőszakos téeszesítést, minek következtében az addig evidens vidéki földművelésből a városi gyári munkába kerül egy szövőgyárba, és hosszú éveket tölt azzal, hogy minden nap ingázik otthona és munkahelye között, gyakran hóviharral és zord időjárással küzdve.
Élete története nem önmagában áll, hanem egy jelenséget világít meg: az első generációs munkásnők nehézségeit, identitását és otthoni kötődéseit a szocialista modernizáció idején.

A könyv történelmi háttere az 1950-60-as évek Magyarországát jeleníti meg a Rákosi- és Kádár-korszak fordulóján, amikor a paraszti társadalmi szerkezet bomlott, a téeszesítés erőszakosan átalakította a vidéki életet, és rengeteg falusi lakos városi ipari munkaerővé vált.
Ebben az időszakban a városi-vidéki mobilitás – vagyis a napi ingázás – mindennapos tapasztalat volt. A könyv részletesen bemutatja a közlekedés problémáit, a lakhatási nehézségeket, a munkaerő-közvetítő rendszert és a társadalmi előítéleteket a vidéki munkásokkal szemben. 

A mű esettanulmányon alapuló társadalomtörténet: Jutka élettörténetén keresztül a szerző nem egyszerű életrajzot ad, hanem olyan perspektívát, amely rávilágít az államszocializmus hétköznapi tapasztalataira és dilemmáira. A kötet a személyes interjúkra épül, és így az egyéni emlékezeten keresztül meséli el a történelmet, miáltal hiteles, emberközeli képet ad a korról. Társadalmi kontextusa jelentős, a könyv egyszerre szól a vidéki-városi átmenetről, a nemek szerepéről, a munka és lakhatás viszonyáról, valamint a közösségi és egyéni döntések motivációiról.

Ez a mű különösen ajánlott:

történelem és társadalomtudomány iránt érdeklődőknek, akik a magyar 20. század szociális aspektusait szeretnék megérteni;
diákoknak és tanároknak, akiknek a szocialista rendszer hétköznapi működése a témájuk;
olvasóknak, akik a személyes élettörténetekkel emberközelibb történelemre vágynak;
- valamint mindenkinek, aki értékeli a személyre szabott szociális történeteket egy nagyobb korszak kontextusában.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Szombat Jutka huszonéves korában az erőszakos téeszesítés következményeként egyik napról a másikra gyári munkásnak állt. Az egy falusi, nyolcgyermekes, földműves család tagjaként, Váton született fiatal lány az 1950-es évek második felétől naponta ingázott lakó- és munkahelye között, és hosszú évek teltek el az életében, mire a tornácot erkélyre, a vályogházat összkomfortos panelra cserélhette.
Jutka történetén keresztül megismerhetjük, hogy az első generációs munkások többségének milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük a munkaközvetítő irodák kígyózó soraiban, a gyári futószalag mellett, az állomásokon a vonatra várva, vagy akár a hóviharban a földekre biciklizve. De legfőképp megérthetjük, hogy milyen nagyobb erők állhattak a hétköznapi emberek mindennapi döntései mögött.

KISŐRSI-FARKAS ZSÓFIA társadalomtörténész, az ELTE BDPK Történelem tanszékének oktatója. Alap- és mesterszakos tanulmányait az ELTE BTK-n végezte. Doktori címét 2022-ben szerezte az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris történeti Doktori Program hallgatójaként. Fő kutatási területe a 20. századi magyar társadalom.

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.
Kövess minket Facebookon is!


Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes