Amikor egy város működése mágiára van alapozva, és egy maroknyi idealista úgy gondolja, hogy az egyenlőség jegyében a jóléti monopóliumokat le kell bontani, de egy isten bekavar a demokráciakezdeménynek... Hogy ebből mi lesz?!
KÖNYVAJÁNLÓ
PARTSZAKADÁS
Szerző: Robert Jackson Bennett
Fordító: Sárpátki Ádám
Kiadó: Fumax Kiadó
Kötés: keménytábla, 544 oldal
Robert Jackson Bennett Partszakadás című regényéről (az Alapítók-trilógia 2. része) el lehet mondani, hogy méltó folytatása az első résznek. Talán még emlékszünk az előző könyvben szereplő fő karakterekre, akik ebben a részben folytatják kalandjaikat. A Kohómentiek szeretnének úrrá lenni a várost sújtó viszálykodás, klikkrendszer és árulás hármasán, valamiféle demokráciát próbálnak elhinteni a nép között azzal, hogy a szkriptek ingyenes elhintésével például mindenki ingyen tiszta vízhez juthasson, de Valéria (istenféle) szerint eonokra nyúló kora alatt az emberiségnek még sosem sikerült úgy elosztani az erőforrásokat, hogy azokat széleskörű hozzáférés esetén ne rosszra használták volna. A történet központi eleme a szkriptelés tudománya, a hétköznapi tárgyak értelemmel való felruházása, amely forradalmasítja a társadalmat, de egyben összeütközések, egyenlőtlenségek, érdekkülönbségek forrása is. Az alapkonfliktus tehát adott: a főhősök célja, hogy ezt a tudást demokratizálják, szemben a hatalmas kereskedőházakkal, akik eddig monopolizálták azt. Ugyanakkor egy ősi, hatalmas lény, a hierofant (Kraszédész Magnus) feltámasztása fenyegeti a világ egyensúlyát, ami egyre nagyobb veszéllyel jár.
Hogy a főbb karakterek úrrá legyenek a helyzeten, meg kell szerezni az aranytölcsért a Hegyből, ami nagy kihívás, óriási mutatvány, pláne, hogy a Kraszédész Magnus segítségével átjátszották a Hegyet és annak minden technikai bravúrját az istent (Kraszédészt) segítő klánnak, a Dandolóknak. Erre Sancia és társai gyakorlatilag elloptak néhány Tribuno definíciót, amik lényegében miniatűr Heggyé változtatták bázisukat, a Kohómente épületét, benne pedig Valéria az erre befolyást gyakorló kisistenféle próbál ellenállni teremtőjének, aki nem mellesleg Kraszédész maga, ugyanúgy, mint Klefé is az előző részből. Mire fognak menni vele Magnus ellen?
Ráadásul kiderül, hogy a Teremtő (Kraszédész) ... hát.. bonyolult. Valéria - aki szembe fordult vele - például azért teremtetett általa, hogy alkosson egy szenvedés, fájdalom, háború nélküli világot, amelyben az emberiség biztonságban lehet, virágozhat és örök egyetértésben élhet. Ezen hőseink nagyon megdöbbennek és ezernyi kérdés merül fel bennük mind megoldásaik, mind Kraszédész tetteinek mozgatórugói iránt, ráadásul Valéria is saját érdekei mentén cselekszik, eltitkolva ezernyi ismérvet a Kohómentiek elől. Kraszédész Magnus meg mintha megőrült volna, miután nem sikerült eredeti célját elérni (békés Föld). Minden idők leghatalmasabb, legveszélyesebb, emberből lett istene, aki korábban egymaga eltörölt a föld színéről nem is egy civilizációt… Azért csinálta ezt az egészet, mert valamiféle tökéletes, békés utópiát akart teremteni? Vagy? Egyszerűen hihetetlen.
Ebben a sci-fi/fantasy hibrid regényben, amely hozza a mágikus rendszert és a világépítést, miközben a karakterdrámát és az epikus konfliktusokat modern spekulatív elemekkel vegyíti, a karakterek sokrétűen felépítettek. Sancia Grado a történet motorja és egyik vezető karaktere, ügyes, eltökélt és lojális. Szembeszáll a múltbéli hibákkal és a hatalommal, miközben a társadalmi igazságosságért küzd. Szövetségesei (Orso, Gregor és mások) sokoldalú figurák, akik különböző háttérrel és motivációval járulnak hozzá a csoport céljaihoz. A történet a varázslatot és technológiát egyaránt fontos szereplővé teszi a narratívában.
Ezt a könyvet olyan olvasóknak ajánlom, akik szeretik a komplex, világépítő fantasyt/sci-fit, ahol a mágia rendszere logikus és mélyen integrált, érdeklődnek az etikai és társadalmi konfliktusok iránt egy spekulatív közegben, kedvelik a személyes fejlődést és csapatdinamikát hangsúlyozó történeteket és értékelik a hosszabb, epikus olvasmányokat (a könyv 500 oldalon felüli).
Az első részről írottakat itt találod.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Alighogy megmentették Tevanne metropoliszát a teljes pusztulástól, Sancia Grado és újdonsült szövetségesei máris újabb fába vágják fejszéjüket: nem kevesebbet akarnak, mint elültetni a mágiaipari forradalom magjait. Ha sikerrel járnak, a szkriptelés, vagyis a hétköznapi tárgyak értelemmel való felruházásának tudománya Tevanne összes polgára számára elérhetővé válik, azoknak a hatalmas kereskedőházaknak a legnagyobb bosszúságára, akik eddig hétpecsétes titokként őrizgették ezt a tudást.
Sancia egyik ellensége azonban elkeseredett cselekedetre szánja el magát és megkísérel feltámasztani egy legendás alakot – egy hierofantként ismert, halhatatlan lényt. A hierofant réges-régen mindennapi ember volt, ám a szkriptelés segítségével már-már isteni teremtménnyé alakította magát. Amint felébred, semmi sem állhatja útját abban, hogy saját irtózatos képére formálja a valóságot.
Ha pedig Sancia és társai képtelenek megakadályozni ezen ősi hatalomnak a visszatérését… Akkor egy istennel csak egy másik isten szállhat szembe.
Robert Jackson Bennett 2025-ben elnyerte a legjobb regényért járó Hugo-díjat.
Robert Jackson Bennett amerikai szerző, aki főként fantasy, sci-fi és horror műfajokban alkot. 1984. június 22-én született Baton Rouge-ban, Louisianában, és Texasban nőtt fel. Diplomáját az University of Texas at Austin intézményben szerezte, ahol angol nyelv és irodalom szakirányon végzett. Az Alapítók három részesre tervezett alkotásán túl legismertebb művei közé tartozik az Isteni városok-sorozat könyvei vagy a magyarul is megjelent Horzsolások című történet. Többször jelölték és díjazták például Hugo-, Shirley Jackson- és World Fantasy-díjjal is. Jelenleg is Austinban él, és aktívan ír különböző spekulatív történeteket.A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a lenti képre kattintva
a kiadó oldalán.
Ami még érdekelhet
Megjegyzés küldése