Könyvajánló - Kate Kitagawa, Timothy Revell: A számok titkos élete
A matematika hosszú utat tett meg azóta, hogy az emberiség először kezdett matematikai gondolatokat karcolni csontokra, agyagra és papírra. Történetünk Hüpatiától, az első nagy matematikusnőtől vezet el bennünket Karen Uhlenbeckig, az első nőig, aki elnyerte az Abel-díjat, a „matematikusok Nobel-díját”. Útközben persze bejárjuk a világot, hogy találkozzunk zseniális tudósokkal, csillagászokkal és matematikusokkal, olyan emberekkel, akik jelentős szerepet játszottak a számok világa rejtett igazságainak feltárásában. A több ezer évre és szinte minden matematikai tudományágra kiterjedő kötet maga a rendkívül lenyűgöző narratív történelem. A matematika történetét úgy meséli el, amilyen valójában – gyönyörűen kaotikus együttműködés.
A matematika sokaknak rideg, zárt rendszerként él a fejében: képletek, szabályok, jó és rossz megoldások világa, ahol kevés hely jut a történeteknek. A számok titkos élete azonban már az első oldalakon világossá teszi, hogy a matematika valójában mennyire emberi vállalkozás. Tévedésekkel, zsákutcákkal, vitákkal, megszakított életpályákkal és ritkán elismert munkákkal teli történet – épp annyira kaotikus, mint maga az emberi történelem.
Kate Kitagawa és Timothy Revell könyve nem klasszikus matematikatörténet, hiszen nem képleteken, hanem embereken keresztül mesél: gondolkodókon, tanárokon, kísérletező elmeken, akik sokszor nem is sejtették, hogy amit csinálnak, évszázadokkal később a „főáram” részévé válik. A kötet Hüpatiától, az ókori Alexandria kivételes tudósától indul, és Karen Uhlenbeckig vezet, aki első nőként kapta meg az Abel-díjat – azt az elismerést, amelyet gyakran a matematika Nobel-díjaként emlegetnek. Ez az ív már önmagában is beszédes: nemcsak a tudomány fejlődését rajzolja ki, hanem azt is, kinek volt joga gondolkodni, tanítani, publikálni, és kinek nem.
A könyv nem próbálja elhitetni, hogy a matematika fejlődése egyenes vonalú, szükségszerű és diadalmas folyamat volt. Épp ellenkezőleg. A szerzők újra és újra megmutatják, hogy a tudomány ugrásszerűen, sokszor egymástól függetlenül, különböző kultúrákban haladt előre. Ugyanazokra a problémákra gyakran több helyen, több válasz is született – és nem mindig az „objektíven jobb” megoldás maradt fenn, hanem az, amelyik mögött hatalom, intézmény vagy publikációs lehetőség állt.
Ez különösen érzékeny pontja a könyvnek. A tudományos verseny logikája – az elsőség kényszere, a nevekhez kötött felfedezések – sokszor torzítja azt, ahogyan utólag visszatekintünk. A „nagy elsők” mítosza mögött ott húzódnak azok az ismeretlen elődök, akiknek munkája nélkül semmi sem születhetett volna meg. A számok titkos élete következetesen bontja le ezt az egyszerűsítő narratívát, és helyette egy sokszereplős, együttműködésen alapuló történetet kínál.
A könyv időben egészen az írott történelem előtti korszakig nyúl vissza. Az első matematikai tevékenység nyomai nagyjából húszezer évvel ezelőtti, rovátkákkal jelölt csontok formájában maradtak fenn. Innen indul el az a hosszú, kanyargós út, amely során az emberiség megpróbálta értelmezni a mennyiségeket, a rendet, a mintázatokat. A szerzők végigvezetnek bennünket az ókori Babilon, India, Kína, a maja civilizáció és Európa matematikai világán, miközben folyamatosan hangsúlyozzák: nem egyetlen „helyes” fejlődési irány létezett.
Különösen izgalmasak azok a részek, ahol a könyv olyan kérdésekre ad választ, amelyekről ritkán esik szó: hogyan számolt az ember a nulla előtt, miért volt forradalmi gondolat a semmi számmá emelése, vagy kik voltak a huszadik század „női számítógépei”, akik emberi számolóegységként dolgoztak, miközben munkájuk nélkül a modern technológia elképzelhetetlen lett volna. Ezek a történetek nemcsak informatívak, hanem sokszor kifejezetten megrendítőek is.
A könyv olvasásához nem szükséges matematikai előképzettség. Sőt: kifejezetten azok számára lehet érdekes, akik nem tartják magukat „matekos” alkatnak. Nem ad kedvet visszaülni az iskolapadba, de segít megérteni, hogy a matematika nem egy elvont, idegen nyelv, hanem az emberi gondolkodás egyik legrégebbi és legkitartóbb formája.
A számok titkos élete végső soron nem a számokról szól, hanem rólunk. Arról, hogyan próbálunk rendet találni a világban, hogyan építünk egymás gondolataira, és hogyan felejtünk el időnként egész életműveket, mert nem illettek bele a hivatalos történetbe. Ez a könyv emlékeztet rá, hogy a tudomány – minden objektivitása ellenére – valódi emberi történet, tele szenvedéllyel, küzdelemmel és kérdésekkel, amelyekre nincs végleges válasz.
Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a kultúrtörténet, a tudomány emberi oldala, vagy egyszerűen csak szeretné más szemmel nézni a számokat. Nem kell szeretni a matematikát ahhoz, hogy ez a könyv megszólítson – elég, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogyan gondolkodott az ember az elmúlt húszezer évben.
A kötet Dr. Szegedi Péter fordításában, a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg, a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron!
Megjegyzés küldése