A világ ikonikus helyei - Preikestolen - Rogaland, Norvégia
A Preikestolen, vagy magyarul „Szószék-szikla”, Norvégia egyik legkülönlegesebb geológiai alkotása: egy majdnem tökéletesen négyszög alakú, lapos tetejű, 25×25 méteres sziklaplató, amely 604 méterrel lebeg a Lysefjord felett, lenyűgöző látványt nyújtva a mélyben hömpölygő vízre és a tájra.
A kőzetanyaga túlnyomórészt prekambriumi gránit, amely több mint egymilliárd éves, a szikla mai formája azonban jóval fiatalabb: a jégkorszak végén, nagyjából 10–12 ezer évvel ezelőtt alakult ki. A gleccserek óriási, lassan vándorló jégtömegei felfeszítették a repedéseket a gránitban, és a fagyás–olvadás ciklusok tovább tágították ezeket a töréseket. A jég végül „letisztította” a falakat, és egy majdnem szabályos kőpárkány maradt utána – egy olyan forma, amely egészen földöntúlinak hat, mintha valaki szándékosan faragta volna.
A Preikestolen Rogaland megyében, a Nyugat-Norvégiára jellemző, mély fjordokkal és meredek hegyfalakkal tagolt vidéken található. A 42 kilométer hosszú Lysefjord északi oldalán áll őrszemként, Stavanger városától körülbelül egyórányi útra. A fjord neve – „Fény-fjord” – már önmagában is varázslatos: a keskeny víztükörre beeső fény megtörik a meredek falakon, és különös, ezüstös ragyogást ad a tájnak.
A sziklához több helyi mítosz és hiedelem kapcsolódik. A fjord vidékének folklórjában a természetformák gyakran óriások, trollok vagy régi istenek kőbe dermedt alakjai. Egyes történetek szerint a Preikestolen egy troll-gyűlések helyszíne volt, mások szerint egykori óriások szószéke, ahonnan az istenekhez szóltak. A legelterjedtebb legenda azonban azt mondja, hogy a Preikestolen egy napon óriási robajjal a fjordba fog szakadni, de csak akkor, amikor egy esküvői menetben pontosan hét fivér és öt nő keveredik össze. Ez a különös feltétel a norvég mondavilágban gyakori feltételes katasztrófa-jóslatok körébe tartozik. Ilyenkor a természet valamelyik nagy formációja – egy kőfal, egy hegygerinc, egy tengerszoros – egy nagyon ritka, szinte lehetetlen esemény bekövetkeztéhez van kötve. A norvég és általában az északi folklórban a 7-es szent, mágikus szám: gyakran kapcsolódik a sorshoz, a teljességhez, az isteni beavatkozáshoz (hét testvér, hét nővér, hét troll, hét hullám stb.).
Az 5 önmagában ritkább, de a 7-tel együtt jól csengő, könnyen megjegyezhető ritmust ad a mesének. A történet szóbeli hagyományból ered, ahol a ritmus, a dallam, a könnyen mondható számkombinációk sokat számítanak.
Bár senki sem tudja, honnan ered ez a furcsa jóslat, a helyiek generációk óta ismerik, és egyfajta különös, szórakoztató mítoszként kezelik, amelyet előszeretettel mesélnek a turistákni is. A Preikestolen ennek ellenére mozdulatlan és masszív, de a legenda hozzájárul ahhoz a finom feszültséghez, amit a hely sugároz: egyszerre örök és törékeny.
A Preikestolen mára Norvégia egyik legismertebb látványossága, és évente több mint 300–400 ezer látogató keresi fel. Maga a szikla nincs bekerítve, nincs korlát, és épp ez adja a hely legszebb élményét: a látogató és a természet közötti kimondatlan bizalomra épül. A túra a Preikestolen Fjellstue parkolótól indul, nagyjából 3,8 km hosszú, és 350 méteres szintemelkedést tartalmaz. Jól jelölt ösvény, de meredek sziklás részek és pallók váltják egymást; eső után csúszós, télen pedig csak megfelelő felszereléssel ajánlott. A kilátópont egész évben szabadon látogatható, de a norvég hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek az ösvény karbantartására, a természetes élőhelyek megőrzésére és a turistaáradat szelíd mederben tartására. A hely védettség alatt áll, és minden látogató felelőssége, hogy ne hagyjon nyomot maga után – szó szerint és átvitt értelemben is.
Megjegyzés küldése