Egy éhes közgazdász elmagyarázza, hogy működik a világ. Meghökkentő párhuzamokat húz, például hogy tartotta fenn a banán a rabszolgakereskedelmet, vagy mi köze Zsukov marsallnak a Coca Colához, miközben eszközöket ad egyének kezébe ahhoz, hogy megértsék az alapokat és a közgazdasági elméletek gyakorlati oldalát ismerve, jobbá tehessék saját életüket. 

KÖNYVAJÁNLÓ

EMÉSZTHETŐ KÖZGAZDASÁGTAN

Szerző: Ha-Joon Chang

Fordító: Kenyeres Anna

Kiadó: HVG Könyvek

Ételekkel, kulináris hagyományokkal párhuzamba állított közgazdaságtan, ez a koreai születésű Ha-Joon Chang műve egy mondatba foglalva. Az Emészthető közgazdaságtan gazdasági elméleteket vesz górcső alá, ételekkel párosítva. Globális világot élünk, egyrészt a gazdasági elméletek  befolyása a kormányzati döntésekre egyértelmű, ettől függ, hogy az adott igazgatási területen milyen lesz az adózás, mennyi jut jóléti  kiadásokra, mekkora lesz a kamatláb, ezek pedig kihatnak a polgárok munkájára, munkabérükre, hiteleik törlesztőrészleteire vagy egyéb gazdasági helyzetükre. Oké - de mi köze ennek kulináris jellemzőkhöz? Az egyhangúság öl, tartja a szerző, mind a közgazdaságtan, mind az étkezés területén. Értjük, folytatja, hogy a világ nagy részén évtizedek óta a szabadpiaci nézet uralkodik és azt tartja a legtöbb szerveződés kívánatosnak, de mi van, ha az éppen úgy unható, mint mindennap a paradicsomleves? 

Ha nem értjük a világunkat, boncolgatja a szerző, akkor hogy érthetnénk meg, hogy miért vagyunk éppen lejtmenetben saját életünkben, és a kiváltó okokat megértve mit és ami még fontosabb, hogyan lehetne tenni azért, hogy úrrá legyünk nehézségeinken? A közgazdaságtan elméletei nem olyan bonyolultak (de, igen, azok), cserében helyenként roppant szárazok, semmi szórakoztató nincs bennük. Ha-Joon Chang ezzel pontosan tisztában van, éppen ezért zöldségnek tekinti a fentieket, amit ha szépen megeszünk, kapunk mellé fagyit is - ezek a gasztronómia világát testesítik meg. Csak anyánkkal ellentétben, aki a fenti metodikával operált, hogy lenyomja a gyerekek torkán az egészséges ételeket, az író előbb a fagyival édesíti meg a mondanivalója kifejtését.

Persze, vannak olyan országok, ahol szívesen fogyasztják a zöldségeket is, mert az európai párolt zöldségen túl ezernyi elkészítési módját ismerik és számtalan fűszerrel ízesítik, amit örömmel fogyasztanak az emberek. Ha-Joon Chang is ezt teszi a száraz közgazdaságtannal: élvezetes előadásmódban, változatosan, összetettebb ízvilággal tálalja őket. A közismertek mellett elővesz ritkán tárgyalt elméleteket is, szót ejt a gazdaságpolitika politikai és akár filozófiai oldaláról is, és a jelenlegi gazdasági berendezkedések már létező vagy csak elképzelt alternatíváiról. A világ működése így válik jobban megérthetővé, ami eszközöket generál az ember kezébe, hogy kicsiben és nagyban jobbá tehesse az életet.

Így kerül a marhahús párhuzamba az 1815-ös Corn Laws törvénycsomaggal, amely célja a brit gabonatermesztők védelme volt. A kritikusok szerint e törvény nélkül Anglia olcsóbb gabonatermékekhez jutott volna, ami több élelmiszert jelenthetett volna az ország szegényebb rétegének. De képet kapunk arról is, hogyan tartotta fenn a banán a rabszolgakereskedelmet, mi köze Zsukov marsallnak a Coca Colához, a Vaskancellár (Bismarck) miért kovácsolt szövetséget a vasiparosok és a rozstermesztők között, vagy miért szemellenzős mind a kapitalizmus, mind a szocializmus az igazságosság és az egyenlőség tekintetében, csak más-más módon.

Szokatlan szemszögök, rendhagyó párosítások, meghökkentő igazságok és jó sztorik jellemzik a művet, miközben az egyén és a nagy társadalmi egységek működési jellemzőit tárgyalja közgazdasági elméletek tekintetében. Nagyszerű olvasmány laikusoknak (is), akik amúgy nem szeretik a száraz közgazdaságtant.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Miért lett a répa narancssárga, és mit tanít ez nekünk az innovációról?

Miként válhat manapság is „banán-köztársasággá” egy multinacionális vállalatoknak szabályozás nélkül teret adó ország?

Hogyan alapozta meg a rozs (és Bismarck, a szocializmus legnagyobb ellensége) a világ első jóléti államának kialakulását?

Évtizedek óta a szabadpiacot tartjuk ideális gazdasági berendezkedésnek – az egysíkúság azonban, ahogy az étkezésben, úgy a gondolkodásban sem egészséges. Mítoszromboló, szellemes és elgondolkodtató könyvében Ha-Joon Chang közgazdász az összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit úgy elemzi és teszi „fogyaszthatóvá”, hogy a világ minden tájáról származó ételekről szóló történetekkel fűszerezi.

Miközben őszintén vall a csokoládéfüggőségéről, vagy arról ír, hogy a szardella a világon a legtöbbet és legváltozatosabban felhasznált halfajta, sokat tanulhatunk globalizációról, éghajlatváltozásról, bevándorlásról, megszorításokról, az automatizáció térnyeréséről, posztindusztriális tudásalapú gazdaságokról, valamint a kapitalizmus és a szabadság összefonódásáról. Ha megismerjük és átlátjuk a világunkat alakító gazdasági történések hátterét, akkor alkalmazkodhatunk a változásokhoz, és jobban felkészülhetünk a jövő kihívásaira.

Ha-Joon Chang a londoni SOAS Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és kutatója, a világ egyik vezető közgazdásza. Az Economics: The User's Guide, Bad Samaritans és a 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról bestsellerek szerzője.