A világ ikonikus helyei – Sigiriya, az Oroszlán-szikla
Srí Lanka szívében, a sűrű dzsungelből kiemelkedve áll egy hatalmas sziklatömb, amely úgy magasodik a környező síkság fölé, mintha csak valaki elhagyta volna. Ez a Sigiriya, vagyis az Oroszlán-szikla, amely a világ egyik legkülönlegesebb és leglátványosabb történelmi emléke. A hely egyszerre természeti csoda, régészeti kincs és mitológiai szimbólum – nem véletlenül tartják Ázsia egyik legikonikusabb látványosságának.
A szikla mintegy 200 méterre emelkedik ki a síkságból, vulkanikus eredetű képződmény, amely több millió éve formálódott. Ami igazán különlegessé teszi, az az, hogy a tetejét és oldalait az ókorban mesterségesen alakították ki, így egyszerre különleges természeti képződmény és többszáz éves történelmi emlék is egyaránt. A szikla tetején hajdan királyi palota állt, körülötte pedig teraszos kertek, csatornák, tavak és vízrendszerek – a világ egyik legősibb, mérnöki pontossággal megtervezett kertkomplexuma.
A Sigiriya története szorosan összefonódik a legendákkal. A krónikák szerint Kassapa király (477–495) építtette a palotát, miután apja meggyilkolásával megszerezte a trónt, és tartott bátyja, Moggallana bosszújától. Kassapa a dzsungel közepén magasodó sziklát választotta menedékül, ahol bevehetetlen erődöt és egyben fényűző palotát emeltetett. A szikla oldalára gyönyörű freskók kerültek – égővörös, sárga és arany színekben tündöklő nőalakok, „Sigiriya dámái”, akik máig megőrizték bájukat, noha csupán töredékük maradt fenn.
A szikla tetején kialakított palota falai között Kassapa évtizedekig biztonságban élhetett, ám végül a múltja mégis utolérte: bátyja seregei legyőzték, ő pedig öngyilkosságot követett el. A sziklapalotája így elhagyatottá vált, később buddhista kolostorként funkcionált.
Nevét a hatalmas oroszlánkapuról kapta, amely a szikla tetejére vezető út bejáratánál állt. A látogatók egykor egy monumentális oroszlán száján keresztül léptek be a palotához vezető lépcsőhöz. Bár mára csupán az állat óriási mancsa maradt meg, még mindig lenyűgöző látvány, és jól érzékelteti, milyen grandiózus lehetett az építmény.
A Sigiraya azonban több, mint pusztán egy palota és erőd. A helyet övező mitológia szerint a szikla eredetileg Alakamanda néven ismert mennyei város volt, amely a félistenek, a yakshák lakhelye volt. Más hagyományok szerint Ravana király, a Rámájana eposz démoni uralkodója is kapcsolatban állt vele. A helyi népmesék gyakran említik Sigiriyát, mint az istenek és emberek közötti kaput, amely egyszerre nyújtott védelmet és jelentett szakrális központot.
A szikla körül kiépített kertek szintén világhírűek. Ezek a világ legrégebbi fennmaradt kertjei közé tartoznak: szimmetrikus vízmedencék, szökőkutak, barlangtemplomok, valamint gondosan kialakított pihenőhelyek váltják egymást. A vízrendszer mérnöki precizitása ma is lenyűgözi a kutatókat – a több mint 1500 éves szökőkutak még mindig működnek, ha a monszunesők elég vizet hoznak.
Sigiriya a világörökség része, és máig megőrizte varázsát. Látogatói nem csupán a lenyűgöző kilátás miatt másznak fel a szikla tetejére, hanem azért is, mert ott állva szinte kézzel foghatóvá válik az idő: egyszerre érezzük az ősi királyság dicsőségét, a buddhista szerzetesek csendjét és a mitológia ködös, titokzatos világát.
Megjegyzés küldése