Nyomozás 1961. év Szovjetuniójában, ahol mindent átitat a paranoia és a félelem a mindennapi élet és hatalmi elitet kiszolgálókkal kapcsolatban. Egy ifjú tudós halála miatt felkeveredett a fekália, akinek elhunyta sokkal több megfejteni valót von maga után, mint a hirosimai bomba többezerszeresét tudó fegyver kifejlesztése, amin a tudós dolgozott. 

KÖNYVAJÁNLÓ

A FEKETE NAP

Szerző: Owen Matthews

Fordító: Kallai Nóra

Kiadó: Maxim Kiadó

Alexander Vaszin a KGB őrnagya. Ez a KGB már nem az a KGB, ami Sztálin alatt volt, de 1961-ben még így is rettenetes hatalma van a Szovjetunióban. Vaszint a gyilkossági csoportból emelték ki az állambiztonsági szervekhez, hozzáértése, tapasztalata és alapos, bulldog módra szívós tulajdonságai miatt. A férfi hisz a dol­gok rend­jé­ben, ab­ban, hogy a dol­gok­nak úgy kéne len­ni­ük, ahogy len­ni­ük kéne, és nem úgy, ahogy van­nak. Még elképzelni is rettenet az elit részéről, mire lennének képesek egyesek az országban, ha nem állna a hátuk mögött valaki egy gumibottal. Perpillanat neki is van takargatnivalója: főnöke feleségével keveredett viszonyba, amire asszonya, Vera, rájött és veri a hisztit miatta. Félő, hogy Vera képletesen kitöri a nyakát, vagy valaki kihasználja ezt az információt a nyomozás során.

Alapkonfliktus: a hruscsovi időkben dr. Fjodor Petrov, egy térképen sem lévő városka ifjú, rettenetesen tehetséges tudósa haldoklik. A szervezetében többezerszeres dózisú, halálos méreg pár milligrammnyi tömege dolgozik, ami hamar beállítja nála a halált. A férfi sokak szerint zseni és újító volt, továbbá az apja miatt az egyetlen ember, aki a kutatóintézet élet-halál urának ellentmondhatott (és éppen ezért a haláleset után az apa korrekt nyomozást kér a Politikai Bizottság mindenható emberétől). A város neve Arzamas-16, lakói az átlag szovjet állampolgárok által sosem látott magas színvonalon élnek: a tudósok és családtagjaik egy elképesztően hatékony fegyver kidolgozásán és tesztelésén vesznek részt (RDSZ-220). A feladathoz képest semmi sem fontos, még egy tudós halála sem - semmi sem vonhatja el a figyelmet a Hirosimára ledobott atombomba többezerszeres hatékonyságú fegyverének létrehozásáról. Pedig Vaszin szerint Fjodor Petrov nem öngyilkos lett, mint azt a városka védelmi-biztonsági feladatokat ellátó részleg főnöke (Zajcev) állítja. Mi a fontosabb? Az államérdek vagy egyetlen ember életének elmetszése? Ha nem lenne az áldozat apja az, aki, már régen eltusolták volna az egészet, de így homokszem került a gépezetbe Vaszim által.

Ezernyi elfojtást, traumát kell kibontani ahhoz, hogy a nyomozó valamennyire feltárja a térképen sem szereplő városka lakóinak egymás közötti dinamikáját, hogy úrrá lehessen a számára megfejtendő ügy sarokpontjain létező ellentmondásokon. Hová tegye Zajcev indulatain túli hataloméhségét, bizonyos ügyekkel szembeni közönyét és cinizmusát? Mi a helyzet az igazgató feleségével, aki fiatal, jólöltözött és mindene megvan, mégis szuicid gondolatokat forgat a fejében? Kivel állt szoros kapcsolatban a meggyilkolt fiatal tudós és kinek lépett annyira a tyúkszemére ahhoz, hogy az a halálát okozza? Miért hallgat mindenki, és aki mégis beszél, igazat mond-e?

A meztelen igazság keresése naivitás, mutatnak rá többen, sőt, káros az egészségre is. Szinte mindenki, aki kénytelen részt venni az intézet részéről Vaszim nyomozásában, egy dolgot tart szem előtt: a KGB-s hagyja ki őket a Fjodor Petrovval kapcsolatos ügy komplikációjából. Vaszimnak egyre inkább meggyőződésévé válik, hogy a rendszer működéséhez elengedhetetlen a görbe utakon való járás, mint ahogy jómaga sem lenne képes egyenes úton eredményeket felmutatni az ügyben: az objektív valóság mintha senkit sem érdekelne. Dúl a paranoia, a karakterek nagy része kiégett, cinikus ember, akik tulajdonságai változatos képet mutatnak a hatalom iránti vakbuzgóságtól a csendben megrokkanó, tehetetlen lázadásig, közönyig, aminek alapja a félelem a hatalommal és a regnáló elitet kiszolgálókkal szemben. A becsület, tartás devalválódott fogalmak ebben diktatúrában, mindenki túlélni igyekszik, ahogy tud és ahogy lehet.

Mi lesz a vége? Mit fedez fel Vaszim, és mire elég az általa kiderítettek? Kiderül, ha belelapozol a kötetbe.

Fülszöveg

1961. Szovjet-Oroszország középső részének mélyén egy olyan hely van elrejtve, amely nem szerepel egyetlen Arzamas-16 nevű városon sem. Itt elkötelezett tudósok és technikusok közössége építi a világ legerősebb nukleáris szerkezetét, amely háromezerszer erősebb, mint Hirosima.

De napokkal a bomba tesztelése előtt holtan találnak egy fiatal fizikust. A testében annyi radioaktív méreg van, ami ezrek halálát okozná. Az arzamai hatóságok szerint öngyilkosság történt – azt akarják, hogy a holttestet eltüntessék, az esetet iktassák és felejtsék el. Moszkvát azonban riasztja, hogy mi történik ezen a különös, elszigetelt helyen.

Ezért Alexander Vasin KGB őrnagyot küldik nyomozásra. Amit Arzamaszban talál, semmihez sem hasonlítható, amit eddig tapasztalt. Az eszét a Szovjetunió legzseniálisabb elméi közül néhányan teszik próbára – különcök, hazafiak és disszidensek, akiknek, mivel munkájukat olyan létfontosságú nemzeti jelentőségűnek tartják, megadatott a szabadság, hogy úgy gondolkodjanak és cselekedjenek, úgy éljenek és szeressenek, ahogy akarnak. Arzamaszban ugyanis semmi sem állhat a projekt útjába. Még a gyilkosság sem…

Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.
• Oldalszám: 416
• Fordította: Kallai Nóra
• Megjelenés: 2025.05.20.
• ISBN szám: 9789634998563