Töltsd fel az agyad!

 Könyvajánló - Bear Grylls: Töltsd fel az agyad!

Bear Grylls új könyve egy egész évre elegendő tanácsot ad ahhoz, hogy szembenézzünk bármilyen nehézséggel, amit az élet elénk sodor. A vadon törvényei és a Sose add fel! című könyvek szerzője saját túlélési tapasztalataiból, valamint sportolók, felfedezők, történelmi személyiségek és egyéb hírességek lenyűgöző történeteiből merítve oszt meg velünk egy sor olyan tippet, amelyekkel kialakíthatjuk, fejleszthetjük és a hétköznapokban is hasznosíthatjuk saját mentális ellenálló képességünket.

A világhírű kalandor elmeséli, hogyan győzte le félelmeit, hogyan törte át azokat a falakat, amelyek addig korlátozták, és hogyan jutott el odáig, hogy képes legyen emberfeletti teljesítményt nyújtani akár a legreménytelenebb helyzetekben is. Will van der Hart motivációs tréner és kommunikációs szakember segítségével útmutatót ad, hogy mi is leküzdhessük a stresszt, megváltoztassuk a rossz szokásainkat, bátrabban álljunk a kihívások elé, kalandosabb életet éljünk, és felülemelkedjünk a hiedelmeinken.

Van valami nagyon különös abban, amikor egy világhírű túlélő mesél nekünk a túlélésről. Mert Bear Grylls esetében sosem pusztán a vadonról, a hegyekről, a jéghideg folyókról vagy a sivatag perzselő homokjáról van szó – hanem rólunk is. Mindennapi emberekről, akik bár nem mászunk meg gleccsereket és nem alszunk krokodiloktól hemzsegő mocsarakban, mégis nap mint nap szembenézünk a saját kis „vadonjainkkal”: a félelmeinkkel, a stresszel, a szokásainkkal, amelyek gyakran nagyobb akadályt jelentenek, mint bármelyik sziklafal.

Bear legtöbb tévés műsorát nem kedveltem túlzottan. Aztán elolvastam az életrajzi könyvét, azt, mi mindenen ment keresztül a kiképzése majd a balesete során, után, és megtanultam tisztelni az erejét, a kitartását.

A Töltsd fel az agyad! tulajdonképpen egy egész éves útiterv a belső erőnk újrafelfedezésére. Grylls olyan, mint egy tapasztalt vezető, aki nem kiabál ránk, hanem mellénk áll, és megmutatja: lehetséges másképp élni. Minden oldalán érződik, hogy nem elméleti okoskodásról van szó, hanem saját tapasztalatokról, újra és újra próbára tett emberi kitartásról. Amikor Bear arról ír, hogyan győzte le a félelmeit, vagy hogyan küzdött meg a korlátaival, tudjuk, hogy valóban ott volt – és valóban győzött.

A könyv erőssége, hogy nem csak a saját történeteire támaszkodik: híres sportolók, felfedezők, történelmi alakok példái is helyet kapnak, mind-mind egy-egy apró inspiráció, amelyek azt mutatják: a mentális ellenálló képesség minden emberben ott rejlik, csak elő kell hívni. És itt jön képbe Will van der Hart motivációs tréner, akinek segítségével a kötet nemcsak inspirációt nyújt, hanem gyakorlati tanácsokat is: hogyan kezeljük a stresszt, hogyan változtassunk rossz szokásainkon, és hogyan merjünk nagyobbat álmodni, mint eddig.

Olvasás közben az embernek az az érzése támad, hogy Bear Grylls egyszerre barát, mentor és egyfajta nyers erővel teli tanító. Nem díszletekkel, nem szép szavakkal akar meggyőzni – hanem azzal, hogy újra és újra bebizonyította: bármit túl lehet élni, ha az ember elég bátor ahhoz, hogy szembenézzen a félelmeivel. A Töltsd fel az agyad! így nem csupán egy könyv, hanem egy eszköztár, amelyet bármikor elővehetünk, ha úgy érezzük, kezdünk elakadni az élet sűrűjében.

Bear Grylls 1974-ben született Angliában, és mára a világ egyik legismertebb túlélési szakértője és tévés kalandora lett. A Man vs. Wild sorozattal vált világhírűvé, amelyben a legextrémebb helyzetekben mutatta be a túlélés alapjait. Korábban a brit hadsereg különleges egységében, az SAS-ben szolgált, alpinista, ejtőernyős és számos expedíció vezetője. Több könyv szerzője – köztük önéletrajzi és motivációs művek, valamint kalandregények gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Nemcsak a képernyőn, hanem az életben is folyamatosan inspirál: előadásain, könyveiben és példáján keresztül emberek millióit bátorítja arra, hogy merjenek kilépni a komfortzónájukból, és fedezzék fel, milyen erő rejlik bennük.

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

A csatamágus

Könyvajánló - Taran Matharu: A csatamágus (Idéző-trilógia 3.)

Megérkezett a New York Times-bestseller Idéző-trilógia lélegzetelállító zárókötete!

A csatamágus az Idéző-trilógia záródarabja, és hát, ahogy az lenni szokott, itt dől el minden. Fletcher, a főhős, már nem az a bizonytalan fiú, aki az első kötetben próbálta kitalálni, hová tartozik. Mostanra igazi vezérré kellett érnie, mert az egész birodalom jövője múlik azon, hogy képes-e szembeszállni a démoni erőkkel és az embereket megosztó intrikákkal. Szóval, ha valaki szereti az epikus lezárásokat, itt bőven talál izgalmat.

Ha pedig eddig elkerült a figyelmed ez a sorozat, akkor ajánlom figyelmedbe az előző kötetekről írt rövid ajánlóimat:

#1 Az újonc

#2 Az ​inkvizíció

A történet nem csak a nagy csatákra fókuszál. Nagyon sok szó esik a lojalitásról, barátságról és arról, hogyan lehet hűnek maradni az elveinkhez akkor is, ha minden összeesküdött ellenünk. Fletcher társai, a törp Othello és az elf Sylva – akik közül már az előző kötetekben is megkedveltünk pár karaktert – fontos szerepet kapnak, és az ő sorsuk is sokszor szívszorítóan alakul. Ez a könyv egy igazi érzelmi hullámvasút.

Persze a fantasy világépítés sem marad háttérben. Matharu tovább bővíti a démonokkal teli univerzumot, ahol a mágia, a stratégiák és a politikai játszmák egyszerre mozgatják a történetet. A démonidézés és a csaták látványos leírásai pedig biztosítják a pergő akciót. Olyan ez, mintha egy stratégiai videójáték és egy klasszikus fantasy regény szerelemgyereke lenne.

Van itt minden, ami egy jó kis pörgős regényhez kell: klassz karakterek, egy veszedelmes küldetés és amerre a szem ellát ellenséges fellegek gyülekeznek. És amikor azt hiszed, hogy már így is van elég baja a kedvenceidnek, akkor még egy ősellenség is előkerül. A cél nemes, elhozni a békét és helyreállítani a világot, de az út során számos lehetetlennek tűnő akadály és életveszély várja Fletcheréket minden sarkon.

Ami igazán különlegessé teszi A csatamágust az az, hogy a szerző ezúttal sem félt komolyabb témákhoz nyúlni. Szó van előítéletekről, társadalmi különbségekről és arról, hogyan lehet egy sokszínű közösségből valódi szövetséget kovácsolni. Ez ad mélységet a sztorinak és nem hagyja, hogy csak sima szórakoztató fantasyként tekintsünk rá.

Összességében a kötet méltó lezárása a trilógiának: pörgős, érzelmes, tele fordulatokkal és úgy csapja le a labdát, hogy az olvasó egyszerre érzi magát elégedettnek és kicsit szomorúnak, hogy vége. Ha szereted a fantasykat, ahol a hős útja nem csak kardcsapásokban, hanem önismeretben is mérhető, akkor ez a könyv neked való.

A könyvet a Fumax Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

írta: Taran Matharu
fordította: Tüzér Tamás
424 oldal
méret: 142x198 mm
ISBN 978-963-470-464-5

Többet szeretnél megtudni a könyvről?

Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Az esőpiac

Egy világ, ahol bármi lehetséges - te elcserélnéd az életedet valaki máséra? Az esőpiac című könyv aranyos, felnőtteket is elbűvölő mai mese. A vastag lapok és a fejezetenként új oldalakon való kezdés miatt gyorsan végig lehet rajta szaladni, jópofa szereplői hamar az ember szívébe lopják magukat. 

KÖNYVAJÁNLÓ

AZ ESŐPIAC

Szerző: You Yeong-Gwang

Fordító: Borbély Judit Bernadett

Kiadó: 21. Század Kiadó

Serin, a főhős lány, nagyon szegény családban él, amiben ketten vannak az anyjával. Még a mindennapi betevő megszerzése is komoly erőfeszítéseket igényel, de a főhősnek szerencsére van egy álma: jegyet kapni az Esőpiacra. A hely mágikus, tele van varázzsal, és nem lehet csak úgy bekerülni ide: írnod kell egy történetet, ami a balszerencsédet festi le, aztán a társaság majd eldönti, van-e elég érdekes az írásod, voltál-e benne annyira keresetlen és őszinte, hogy megérdemeld a jegyet. Serin, miután a könyvtárból kivette és bevágta az eseményről szóló könyvet, úgy dönt, hogy nincs mit veszítenie, és megírja sanyarú sorsát az Esőpiacnak. Fáradozásait egy jeggyel honorálja a csodás hely, Serin tehát elindul, hogy szerencsét próbáljon és megváltoztassa az életét.

A szerencsét próbálni nagyon is helyén való kifejezés az üggyel kapcsolatban: a piacon ugyan lecserélheti életét egy jobbra, de csak egy hete van, hogy megtalálja és kiválassza ezt a tökéletes életet. A csapda abban rejlik, hogy amennyiben nem találja meg ennyi idő alatt álmai életét, örökre a piac fogságában ragad. 

Az Esőpiacon, amely a monszun első napján jelenik meg a való világban, minden lehetséges. Karakterei bámulatosak, számos bonmotot rejt például Issha alakja, aki kísérőül szegődik Serinhez, mert ő a kalauzmacska - de olyan cica, amely kiskutyaként viselkedő szellemlény. Képes kedvére változtatni méretét, ami önmagában is remek helyzetekhez vezet. A helyen zálogház is található, amely balszerencsék felvásárlásán keresztül tartja fenn az Esőpiacot, de található itt elfeledett emberi emlékekből főzött mártás is, a hajszalon fodrásza pedig arról ismeretes, hogy folyton rálép a hajszárító vezetékére. 

Ilyen mágikus helyen keresi Serin a megváltást, de ki gondolta volna, hogy mielőtt belép a helyre, milyen kalandok során fogja végigküzdeni magát céljáig. Elbűvölő mese is, amibe komoly minőségi megjelenést feccölt a 21. Század kiadó a kiadáskor (kemény fedlap, védőborító, igényes papír, kényelmesen olvasható betűméret, illusztrációk). A könyv az lett, amire a szerző számított műve alakítása során: szórakoztató, könnyed, de gondolatgazdag olvasmány, ami megmelegíti az olvasók szívét és a kötet letétele után is velük marad a történet. Mozgalmas események jellemzik a művet, és annak ellenére, hogy lerágott csont a tanulsága, mégis örömmel lapozgattam a könyvben.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

A monszun első napján megjelenik egy régi, viharvert épület. Ez az esőpiac. Odabent varázslatos könyvesboltokat, fodrászokat és parfümériákat találsz – mindent, amire csak vágysz.

De meghívó nélkül nem léphetsz be.

Serin szűk lakásban lakik az édesanyjával, és jobb, fényűzőbb életről álmodik. El se tudja hinni, milyen szerencsés, amikor kap egy szelvényt, amivel beléphet az Esőpiacra.

A piacon lecserélheti az életét egy újra. Egy jobbra.

Serin, amikor elmegy a piacra, magával viszi Ishát, a macskát, és egy titokzatos árny követi kettejüket. Azt mondják neki, pusztán egy hete van, hogy kiválassza a legjobb életet, és ezután tökéletes boldogságban éljen.

Viszont van egy csapda.
Ha nem találja meg álmai életét, örökre a piac fogságában ragad.

You Yeong-Gwang 1984-ben született Koreában. Ételfutárként dolgozott, és közben írta meg könyvét, amelyből nemzetközi bestseller lett. Minden olvasójának azt kívánja, hogy a maga módján találjon rá a boldogságra, ahogyan ő is rátalált, miközben ezt a történetet írta.

Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak!

A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti képre kattintva,
ahol beleolvasó is található.
Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok

Cím: Az esőpiac

Eredeti cím: The Rainfall Market

Szerző: You Yeong-Gwang

Fordító: Borbély Judit Bernadett

Kiadó: 21. Század Kiadó

Megjelenés: 2025. június 04.

Kötés: Keménytáblás

ISBN: 9789635685967

Tévelygő csillagok

 Könyvajánló - Tommy Orange: Tévelygő csillagok

Colorado, 1864. Star túlélte a Sand Creek Massacre-t. A Fort Marion börtönébe viszik, és arra kényszerítik, hogy angolul tanuljon és keresztény módra imádkozzon.

Egy nemzedékkel később Star fiának, Charlesnak a Carlisle Indián Iskolába kell járnia. Az iskola alapítója, Richard Henry Pratt brutálisan bánik Charlesszal. Az iskola célja, hogy eltörölje az őshonos történelmet, kultúrát és nemzeti identitást.

Pratt korábban börtönőr volt, ő felügyelte Start a Fort Marionban.

Charles akaratát nem tudja megtörni a kíméletlen bánásmód. Diáktársával, Opal Violával a közös jövőjüket tervezgetik. Amikor kiszabadulnak az intézményből, követni fogják saját vérvonalukat.

Tommy Orange első regényében, a Sehonnaiban a városi indiánok jelenéről mesélt, arról a gyökértelenségről, amelyet egy sokszor elfeledett, sokszor megtagadott múlt kényszerít a mára. Hősei sehonnaiak voltak, mert már nem tudtak azonosulni az ősi hagyománnyal, de a városi életbe sem simultak bele igazán. Egy hatalmas és kaotikus pow-wow volt az a pont, ahol minden szál összeért, minden történet rímelt egymásra – és közben világossá vált, hogy a múlt súlya és a jelen bizonytalansága elől nincs menekvés.

A Tévelygő csillagok ennek az előzménye. A regényben visszafelé indulunk az időben, a gyökerekhez, ahhoz a ponthoz, ahol minden elkezdődött: a mészárlásokhoz, az elhurcolásokhoz, az asszimiláció erőszakos és kegyetlen kísérletéhez. Colorado, 1864. Star túléli a Sand Creeki mészárlást – azt a pillanatot, amikor egy nép jövője egyszerre hullott darabokra a fegyverek ropogása és a vér áradása közben. Starból rab lesz, Fort Marion falai közé zárják, el akarják törölni a nyelvét, a hitét, a múltját. És a trauma, amelyet a leszármazottak is hurcolnak, itt kezdődik.

Egy nemzedékkel később Star fiát, Charlest már a Carlisle Indián Iskolába viszik. Ez az intézmény a civilizációs kísérletnek nevezett brutalitás szimbóluma: „megölni az indiánt, megmenteni az embert” – így hangzott Pratt, az iskola alapítójának szlogenje. Pratt az a férfi, aki valaha Start felügyelte rabként, most pedig a fiát akarja megtörni diákjaként. Ez a folytonosság dermesztő. A múlt nem engedi el a jelent, sőt, mintha minden újabb generációval csak újraírná önmagát, újabb és újabb sebeket ütve a testeken és a lelkeken egyaránt.

De Charles nem törik meg. Ott van benne a szívósság, a dac, a belső hang, amely nem engedi, hogy végleg elszakítsák gyökereitől. A barátsága, majd a szövetsége Opal Violával reményt ad: talán lehet jövő, talán lehet út a fájdalmon keresztül. Az ő történetük nem csupán túlélés, hanem a megőrzés ígérete is – annak, hogy egy vérvonal, egy hagyomány, egy emlékezet továbbvihető, bármilyen kegyetlen erők próbálják is kioltani.

Olvasás közben az volt az érzésem, hogy a Tévelygő csillagok olyan, mint egy gyászének és egy háborús krónika egyszerre. Fájdalmas, húsba maró, időnként kíméletlenül nyers – mégis van benne valami felemelő. Orange nem próbálja szebbé festeni a múltat, nem áltatja az olvasót azzal, hogy a vér és a könny végül is megtisztító. Nem: a trauma itt trauma marad, a veszteség pedig veszteség. És mégis, a regény minden sorából árad a kitartás, az ellenállás, a makacs ragaszkodás ahhoz, hogy ami egyszer volt, annak nyoma nem tűnhet el nyomtalanul.

Ha a Sehonnai a mában botladozó, identitásukat kereső városi indiánok könyve volt, akkor a Tévelygő csillagok a múltban gyökeret verő, de kegyetlenül kitépett sorsoké. Két oldala ugyanannak a történetnek. Az egyikben az árnyék még csak vetül, a másikban már itt van. Együtt mutatják meg, hogy a múlt és a jelen nem különálló, hanem egymásra rétegződő tapasztalat, olyan, mint a pók hálója, amely egyszerre otthon és csapda.

Érezni, hogy Orange írásában ott munkál a düh – jogos, égető, néha szinte elvakító. De most valahogy letisztultabb, mint a Sehonnai bevezetőjében volt. Mintha a távolság, a történelmi távlat engedne némi nyugalmat is: a regény inkább krónikás hangon mesél, mintsem szónokol. És ez talán még erősebbé teszi. Nem kell üvölteni ahhoz, hogy a fájdalom átüsse a papírt – éppen a csendesebb hangok azok, amelyek a legmélyebben hatnak.

A cím, Tévelygő csillagok, gyönyörű szimbólum. A csillag egyszerre jelenti a vezérlő fényt, az égi otthont, de egyúttal a tévelygést is: azokat, akik kiestek a pályájukról, akik nem találják már az útjukat. Az indián sorsok pontosan ilyenek: tévelygők, mert erőszakkal űzték ki őket abból a világból, ahol értelmük volt, és nem találják sem a gyökereiket, sem a jelenüket. De fénylenek is – mert a túlélésük, a dalaik, a történeteik mégis fennmaradtak, és még ma is ott élnek minden olyan emberben, aki elég bátor ahhoz, hogy szembenézzen a múlttal.

Számomra a Tévelygő csillagok nem csupán történelmi regény. Inkább emlékmű. Egy emlékmű a veszteségeknek, az eltörölt életeknek, de egyúttal a megőrzött szavaknak is. Olyan könyv, amelyben egyszerre hallatszik a puskaropogás és a dobszó, egyszerre az ima és a káromkodás. És amely végül ugyanazt súgja, amit a Sehonnai is: hogy bármennyire is szétszórt, sebzett, gyökérvesztett legyen egy nép vagy egy ember, a történetei által sosem lesz igazán sehonnai.

Tommy Orange 1982-ben született Kaliforniában, az oklahomai Cheyenne és Arapaho törzsek tagjaként. Eredetileg hangmérnöknek tanult, később azonban a Santa Fe-i Institute of American Indian Arts intézményben szerzett mesterdiplomát írásból. Első regénye, a Sehonnai (There There, 2018) hatalmas kritikai és olvasói sikert aratott: számos irodalmi díjat nyert, és Pulitzer-díj finalistája lett. 2024-ben jelent meg második könyve, a Tévelygő csillagok (Wandering Stars), amely részben előzménye, részben folytatása a Sehonnai-nak. Orange ma is Santa Fében él, kreatív írást tanít, és kortárs indián irodalom egyik legerősebb hangjaként tartják számon.