Az ókori Róma sokakat lenyűgöz, politikája, kultúrája még napjainkban ismert és helyenként elismert. Jelen dokumentumregényben Mary Beard ecseteli a Római Birodalom császárainak jelentőségét, furcsa szokásaikat, erényeiket és gyarlóságaikat az úgynevezett római autokrácián belül.
![]() |
Caligula |
KÖNYVAJÁNLÓRÓMA CSÁSZÁRA
Szerző: Mary BeardFordító: Rindo Klára, Szabados TamásKiadó: Kossuth Kiadó
Az egyik leghíresebb: Gaius Julius Caesar
Megvilágításra kerül az uralkodók hátországa is, a cselédektől az arisztokrácia tagjaiig, akik sosem akartak császárok lenni, mégis, cselekedeteik által életben tartották a regnáló rendszert, ahogy a szerző fogalmaz: "ravasz arisztokraták, rabszolga szakácsok, szorgalmas titkárok, udvari mulattatók – és még egy orvos is, aki az egyik ifjú princepset gyógyította, amikor torokgyulladása volt. Bemutatunk most nőt és férfit, akik a hatalom csúcsán álló ember elé vitték ügyes-bajos dolgaikat az elveszett örökségtől kezdve az ablakból leejtett éjjeliedény miatt bekövetkezett tragédiáig."
Krisztus előtt 44-től kezdi a mű Julius Gaius Caesarral és Krisztus után 235-ben fejezi be a császárok sorát a szintén meggyilkot Severus Alexanderrel. Közel harminc császár izgalmas, helyenként kalandos élete és uralkodása van kielemezve és kontextusba helyezve segítőikkel, ellenségeikkel egyaránt. A vezetői poszt akkor is csábító volt, és mintha akkoriban sem lett volna kifejezett életbiztosítás uralkodónak lenni. Vad és kegyetlen világot éltek akkoriban, a pénz és a hatalom - mint bármelyik más korban is - mákonynak bizonyult Krisztus előtt és Krisztus után is.
Igényes, részletes, fotókkal, képjegyzékkel, családfákkal, térképekkel, név és tárgymutatóval, idővonallal, névmagyarázattal, napjainkig látogatható helyszínek megnevezéseivel, epilógussal ellátott dokumentumregény, tényirodalom. Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Mary Beard a nagy nemzetközi sikert aratott SPQR című könyvében az ókori Róma ezeréves történetét mondja el a vaskori kezdetektől egészen addig, amíg az egykori kis városállam a Földközi-tenger vidékének vitathatatlan urává vált. Most, több mint harmincévnyi tanítás és tudományos kutatás után Beard a Római Birodalmat uraló egyéneket állítja reflektorfénybe. Julius Caesarral kezdi a sort, és csaknem háromszáz éven, mintegy harminc császáron keresztül a 235-ben meggyilkolt Severus Alexander uralmáig kalauzolja az olvasót.
A Róma császára nem az uralkodók megszokott, kronologikus felsorolása, amelyben egyik császár követi a másikat: az őrült Caligula, a szörnyeteg Nero, a filozófus Marcus Aurelius, a perverz Heliogabalus és így tovább. Beard ehelyett más, mélyebb és fontosabb kérdéseket vet fel: valójában miféle, mekkora hatalommal rendelkeztek Róma császárai? Tényleg annyi vér áztatta a császári palota padlóját? Milyen vicceket mesélt Augustus? Mi történt valójában Hadrianus és kegyeltje, Antinous között? Beard könnyedén vegyíti a magasztosat a profánnal, megmutatja, milyen volt a császár élete a palotában, a versenyeken, az utazásai során, sőt még azt is, hogy miként ment a mennybe.
Eközben elmeséli a császári hatalommal kapcsolatos ókori fikciókat, megdönt néhány, általunk kinyilatkoztatásként kezelt feltevést, köztük azt a képzetet, hogy a császárok mind egy szálig brutális és kegyetlen zsarnokok voltak. Beard bemutatja a császárok feleségeit, szeretőit, riválisait, rabszolgáit, udvari mulattatóit, a katonáit és az egyszerű embereket, akik petíciókat nyomtak a kezébe, akiknek ügyes-bajos dolgaiban Augustus ítélkezett, és akik juttatásait az adójáról elhíresült Vespasianus fia hagyta jóvá.
A szex, a társadalmi osztályok és a politika finoman árnyalt bemutatásával a Róma császára megkérdőjelezi az ókori rómaiak császári hatalommal kapcsolatos elképzeléseit (és egyúttal a mieinket is), amikor bemutatja, milyen volt a leggazdagabb, legfényűzőbb, leghatalmasabb és legveszélyesebb római polgárnak lenni; úgy foglalja össze a római történelmet, mint eddig még soha senki.
Megjegyzés küldése