Csiffáry Gabriella Akiktől más lett a világ című kötete főhajtás a magyar szellemi élet nagyságai előtt. Magyar találmányok, felfedezések, újítások és kitalálóik, akik nem mindig jutottak el a hírnévig, pedig megérdemelték volna. 

Telkes Mária napelemmel fűthető lakásának terve (1948)

Könyvajánló

Szerző: Csiffáry Gabriella

Kiadó: Corvina Kiadó

Akiktől más lett a világ

Csiffáry Gabriella ebben a művében magyar találmányokról, felfedezésekről, újításokról értekezik, és a hozzájuk kapcsolódó emberekről, akik mindezeket kiötlötték, megvalósították, ha nem is mindegyiket, de a találmány tervei fennmaradtak. Az Akiktől más lett a világ az első kötet a fenti témában, továbbiak fogják követni új találmányokkal és felfedezésekkel. Jelenleg ötven olyan zseniális agy kitalációiról értekezik a mű, amelyek a maguk korában igazi szenzációt jelentettek, Szentgyörgyi Albert C vitaminjától kezdve Pavlics Ferenc holdjáró autójáig.

Találmány és eredettörténet: az igazán sikeres műszaki és tudományos találmányokat - nem véletlenül - több nemzet is magáénak vallja, nem is érdemtelenül. Egy újítás története gyakran nem csak úgy kipattan feltalálója fejéből. Ahogy Selye János írja: "A nagy vívmányok históriását minduntalan homályos részletek zavarják meg. Rádöbben, hogy minden jelentős felfedezésnek voltak előfutárai, sőt, gyakran olyanok is, akik jóval a >>tulajdonképpeni felfedezés<< előtt már a lényegre is rátapintottak." Csiffáry Gabriella ezeket a történéteket is beépítette a felfedezések, vívmányok kortörténetébe, nem elhallgatva azt sem, ha valakinek korábbi receptjét, elgondolását vette az illető saját termékéhez. 

Ki gondolná, hogy a sósborszesz egy Werther nevű egyén továbbfejlesztett receptjéből származik? A paplanernyő Leonardo da Vinci találmányára hajaz, a porlasztó feltalálója körül is viták generálódtak még a szabadalom bejegyzése körüli időszakban is. Hosszú lenne felsorolni, hány találmány útját kísérték tulajdonjogi pereskedések, különösen akkor, ha egymástól függetlenül alkották meg az újdonság technológiai leírását. A differenciálszámítás két nagyja is körömszakadtáig védte és magáénak vallotta az elméletet (Isaac Newton és Gottfried Wilhelm Leibniz), vagy az energiamegmaradás törvénye kitalálói is hasonlóan jártak (Julius Robert von Mayer és James Prescott Joule).

Érdekes történetek a tudomány, technika újítóinak sorsával, anekdoták, tényirodalom, legendaoszlatás, ez mind jellemző Csiffáry Gabriella művére. Abszolút humán érdeklődésű tudásanyagommal azonban néhol nem értem a folyamatokat, illetve azok hasznosításának elmaradását. Pl. mi a helyzet a klímaválság kontra Oláh György metanolelméletével: most akkor alkalmazható, jó és kívánatos-e a szén-dioxidból energiát nyerni, vagy sem, segít vagy sem a klímaválságon? És ha igen, vannak erre akarat,  szakemberek, üzemek? Tudja ezt valaki?

A szerzőnek szentek a források, jobban szeret tényekkel, adatokkal dolgozni, mint alátámasztani a legendákat, vagy éppen gyártani azokat.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Gyűjteményes ​kötetünk Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be. Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét. „Verancsics Faustus ejtőernyőjének repülő emberét (Homo volans) egy merev rúdhoz rögzített, négyszögletes vászonra erősített kötelek tartották. A feltaláló különösen fontosnak tartotta, hogy az ejtőernyő szerkezetének felületét az ember súlyának megfelelően méretezzék. Többek szerint 1617-ben, Velence egyik tornyáról leugorva Verancsics maga próbálta ki ejtőernyőjét… Nem tudjuk, hogy valójában mi valósult meg abból a majdnem félszáz technikai ötletből és tervből, amit a Machina novae-ban ismertetett, de kétségtelen, hogy nagyformátumú gondolkodó és műszaki alkotó volt.”