Miért nem igazságos a világ?

Miért nem igazságos a világ? Harari professzor könyve kiskamaszoknak szól, amelyben lendületes, gördülékeny prózával, fiatalos, humoros szlenggel, mókás, részletgazdag illusztrációkkal magyarázza el történeteink és a mezőgazdasági forradalom máig ható előnyeit és hátrányait egyaránt, egyedi történelemkönyvet létrehozva, amelyet a korosztálynak szóló egy iskolai könyv sem tud hatékonyságban és összefüggések láttatásában utolérni. 



Könyvajánló
Yuval Noah Harari

A világ urai
Miért nem igazságos a világ?

Harari professzor ifjúságnak szánt könyve, a Miért nem igazságos a világ? - A világ urai-sorozat következő darabjaként látott napvilágot az érdeklődő olvasók számára. Kénytelenek vagyunk tényként felfogni, hogy a világ nem igazságos, szinte mindig voltak a földön szegények, gazdagok, erősek, gyengék: amióta az ember kiemelkedett az állatvilágból, azóta mindig vannak olyanok, akik egyenesen imádnak a másikkal undokoskodni, néha pusztán csak azért, mert megtehetik. 10 ezer évvel ezelőtt ritkák (na jó: ritkábbak) voltak a háborúk, a járványok és bizony, a fejlődő világ szégyene a tömeges éhezés is. A történelem kezdetén ritkán éheztek az emberek, dacára a mai elképzelésünk szerinti kegyetlen körülményeknek. Alkalmazkodtak, ha egy területről elfogyott az ennivaló, egyszerűen egy másik helyre költöztek. Ezt változtatta meg a gabona étkezési célú bevonása a termesztésbe. A búza-árpa-stb. földeket nem lehetett elköltöztetni, így egy helyben kellett maradni miattuk. Amikor pedig egy helyben marad az ember, elkezd mindenféléket felhalmozni, amikkel útnak indulni nem lehet, de legalábbis nem egyszerű összecsomagolni és cipelni magunkkal. (Költöztél már valaha? Ugye, mekkora macera és milyen szervezési tervet igényel?)

Így adódott, hogy meg kellett szervezni a társadalmat, lettek nagyvezetők, kisvezetők és a többi ember, akik egész napját lefoglalta az irányítás, ami együtt járt azzal, hogy egyre több hatalmat szívtak el másoktól: egy maréknyi ember diszponált ezrek felett. Lettek emberek, akik könnyebb munkával többet hasítottak ki maguknak a közösből, mint azok, akik az effektív munkát végezték. Lettek emberek, akik megmondták a többieknek, hogy mit és mikor csináljanak, és ha nem tették, akkor erővel is kikényszeríthető volt a cselekedet. Cserében a település közös használatú részei elkoszolódtak, állandó tisztogatásra volt szükség, ami tovább differenciálta a lakók munkavégzésének fajtáit. Aki nem szeretett volna állandó zajban élni, folyton kását és kenyeret enni, annak mai divatos fogalommal élve, ki kellett vonulnia a közösségből, és visszatérni a régi (ősi) megélhetési módozatokhoz. 


A fenti metodika azonban keveseknél működhetett, mert egyrészt generációk múlva elfelejtődtek a régi megélhetési módszerek és a hozzájuk rendelt készségek, másrészt a civilizációval nemcsak átkok, hanem előnyök is jártak: biztonság, tulajdon, de ezekre az előnyökre is több perces gondolkodással jutottam el, míg a hátrányokat csípőből és napestig tudnám sorolni, amik a mezőgazdasági forradalommal együtt jártak. Megjelent a tartozás, az adó, a szegénység, a rabszolgaság, a kiszolgáltatottság, az eleve elrendeltség, stb. fogalma, és hogy minél hatékonyabban lehessen elnyomni vagy számonkérni a feladatok végrehajtását, a fizetnivalók nyilvántartását, feltalálták a számok fogalmát és az írásbeliséget.

Harari professzor számos, könnyen érthető leírással és mókás ábrázolásokkal illusztrálva helyezi ifjú (és már nem annyira ifjú) olvasói elé a 10 ezer évvel ezelőtt történt mezőgazdasági forradalom máig is tartó hatásait az emberiség életére. A civilizáció nem is olyan remek dolog, mutat rá, ha azzal óriási egyenlőtlenségek és civilizációs betegségek járnak együtt. A szabálykövetés is ekkoriban kezdett tért hódítani, aminek egyértelmű következményei félelemben tartották, és tartják ma is az embereket. Hiszen ma is rettegsz, hogy lekésel egy munkahelyi határidőt! Ma is vannak emberek, akik szerint a szellőztetni kívánt ágyneműt nem láthatják meg az utcáról! Vagy hogy tejet és húst nem főzhetsz egy edényben! (A bolognai szószom felsírt a gondolatra, hiszen nálam pontosan így kerül elkészítésre, a darált húsra tejet öntök...) És hogy miért vagyunk szabálykövetők? Mert kikényszerítik VAGY magunktól, önként, dalolva vetjük alá magunkat nekik - és erről a mesélt történeteink tehetnek. Egy ország történetei annyiszor elhangzottak már, hogy eszébe sem jut senkinek sem megkérdőjelezni azokat. Pedig, ha csak a fent hivatkozottakat megvakarnánk egy cseppet, legtöbb esetben már is kilógna a lóláb. A nyitott, kíváncsi,  gondolkodó és cselekedni is merő ember a legveszélyesebb a regnáló hatalomra. (Nem is szereti egyik sem az ilyen egyéneket.) Ha egy történet nem is igaz, de él a belévetett hit, tömegeket lehet vele sakkban tartani.

Nagyon szerettem olvasni a gördülékeny előadásmóddal, briliáns logikával felépített írásokat. A részletgazdag, mókás illusztrációk (Ricard Zaplana Ruiz munkája) nagyszerűen egészítik ki a szerző akaratát: könnyen érthető és követhető történetmesélés a történeteinkről és a mezőgazdasági forradalom messzemenő következményeiről. A fiatalos szleng kifejezetten humoros, egyedi történelemkönyvet hozott létre, amelyet az érdeklődő kiskamaszoknak korosztályában egy iskolai könyv sem tud hatékonyságban és összefüggések láttatásában utolérni.

A kötet a négy részesre tervezett A világ urai-sorozat második része.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Hogyan lett minden ilyen igazságtalan? A világ urai második kötetéből kiderül, hol romlottak el a dolgok az emberiség története során, és hogyan tehetnénk még mindent jóvá. Gondoltad volna, hogy a búzatermesztéssel való ártatlan kísérletezés éhínségekhez, járványokhoz és háborúkhoz vezetett? Vajon miért találták fel az ókori okostojások az írást, és miért kell adót fizetni? A magyarázatban segít két szószátyár csontváz, egy arany fülbevalós krokodil, na meg ötvenmilliárd depressziós csirke. Sőt megtudhatod, hogyan jutott az ember a növények és állatok irányításától odáig, hogy saját társai felett is uralkodjon. A részletgazdag képeknek köszönhetően úgy élheted át a történelmet, ahogyan eddig soha. A Sapiens című bestseller szerzőjének legújabb sorozata a kiskamasz olvasóknak szól.


Yuval Noah Harari (Kiryat Ata, Izrael, 1976. február 24. –) izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének professzora. A Sapiens - az emberiség rövid története hozta el a világhírt neki. 65 nyelvre, 45 millió példányban kelt el eddig világszerte.

Köszönöm a lehetőséget a Lampion Könyveknek!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.
Kövess minket Facebookon is!

Termékadatok
Cím: Miért nem igazságos a világ?
Szerző: Yuval Noah Harari
Fordító: Torma Péter
Kiadó: Lampion Könyvek
Sorozat: A világ urai
Oldalak száma: 168
Megjelenés: 2023. szeptember 13.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789636142186
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes