Könyvajánló - Egill Bjarnason: A megkerülhetetlen Izland
Kötelező olvasmány mindenkinek, aki arról álmodik, hogy Izlandra utazzon.
Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal, hogy az izlandiak (nem Kolumbusz) fedezték fel először Amerikát, de túl szerények ahhoz, hogy beszéljenek róla. Ha nincs Izland, az ember nem tette volna a lábát a Holdra, Tolkien soha nem írta volna meg A Gyűrűk Urát. Ez a könyv történelmi körútra vezeti az olvasókat, bemutatva, hogy Izland milyen döntő szerepet játszott olyan változatos eseményekben, mint a francia forradalom, Izrael állam megalapítása vagy a női egyenjogúság kivívása. Ez a kis nép újra meg újra a történelmi események frontvonalában találta magát és formálta az általunk ismert világot.
Izland napjaink egyik vágyott úticélja, elsősorban a gyönyörű és szélsőséges természeti képződményei miatt, de nem titok az sem, hogy az egyik legolvasottabb nemzet és a létszámot tekintve az egy főre jutó jó írók száma kétségkívül itt a legmagasabb - ahogy volt mindig is, hiszen Európa egyik legrégebbi folyamatos írott történelme áll rendelkezésünkre a sagák jóvoltából. Hogy ezt a világtól azért valamennyire mégis elzárt helyzete, a tűz és a jég váltakozása, az egyedi társadalma és szokásai teszik, jó kérdés. Valószínűleg mind együtt.
Mára azért már közismert tény, hogy Amerikában először Európából a vikingek jártak, Vörös Eirik és fia, Szerencsés Leif, ám bizonyos szerencsétlen körülmények miatt végül visszatértek Izlandra illetve Grönlandra, és többet nem mentek arra, de a sagáikban azért feljegyezték ezeket. Az viszont kissé kevésbé ismert tény, hogy a nagy európai forradalmakat, köztük a francia forradalmat is közvetve ugyan, de Izland idézte elő. Na nem úgy, ahogy egyesek ma képzelik, hogy a bizonyos háttérhatalom embere volt Robespierre, akit Izland küldött oda személyesen, hogy tönkretegye az országát, hanem egy vulkánkitörés által, ami előidézte az ún. kis jégkorszakot, ami során, több százezer ember és állat halt éhen Európa-szerte (és hatása még Japánban is érződött). Ez az éhínség volt az utolsó csepp a francia nép poharában.
Természetesen ennél tevőlegesebben is részt vett aztán Izland a történelem folyásában, pl. nagyon fontos bázis volt a második világháború idején, de köze volt Izrael állam létrehozásához, a nemi egyenlőség kivívásához, és az amerikai holdprogramban is fontos szerepe volt, ugyanis az űrhajósok itt gyakorolták a holdraszállást. Nem is hinnénk, hogy ez a kicsi, nehezen megközelíthető, elzárt sziget ennyire fontos szerepet játszott a világtörténelem alakulásában.
Egill Bjarnason kötete kronológiai sorrendben mutatja be ezeket tömören, röviden, lényegretörően, de mégis olvasmányosan és apró részleteket sem kifelejtve a történetből. Érdemes elolvasni mindenkinek, akit érdekel ez a különös, gyönyörű kis sziget és a rajta élő emberek élete és története, hiszen sokkal nagyobb befolyása volt egész Európa - és közvetve az egész világ történelmére, mint gondolnánk. A könyv Fejérvári Boldizsár fordításában a Figura Kiadó gondozásában jutott el a magyar olvasókhoz.
Köszönöm a lehetőséget a Figura Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Megjegyzés küldése