1464. augusztusában sorra öldöklik az apácákat a Szűz Mária-sziget (mai Margitsziget) zárdájában, egyesek szerint a bentlakók léha, regulától eltérő magatartása vezetett el idáig: magukra vonták a 200 éve halott, és kanonizálás nélkül is szentnek tartott Margit (IV. Béla lánya) haragját. Vajon tényleg a szent öl vagy nagyon is gyarló vágyak és bűnök mentén kell keresni a cseppet sem spirituális elkövetőt? 

Könyvajánló
Gáczer L. Tamás
Az úr szukái

Még mindig az Úr 1464. esztendejében járunk, akár az előző részben, ahol Marcus már szert tett némi hírnévre: kiváló mentális egészsége nem hagyja, hogy az ítélet-végrehajtási feladatainak pszichikai oldala megviselje, orvosi tanulmányaiból kifolyólag pedig megfelelő szaktudással és a lehető legkisebb kínnal szenvedteti el kliensein a különböző ítéletek végrehajtását, az elítélt nem hal meg előbb, mint szükséges, de nem is szenved tovább, mint ami előírás szakmájában. Nem utolsó sorban a sorozat első darabjában véghez vitt nyomozása országnagyoknál is hírnevet szerzett neki.

Így adódik aztán, hogy egy szép napon Szilágyi Erzsébet üzen érte, hogy látni kívánja a budai hóhért. Akit I. Mátyás anyja maga elé idéz, annak azonkívül, hogy megjelenjen színe előtt, sok választása nem akad. A nagyhatalmú asszony nem is titkolja viszolygását a férfitől, de mindez nem számít, feladata van számára: ebben a kényes történelmi helyzetben, amikor Buda és a király minden lehetőséget megragad az ország nemzetközi tekintélyének megerősítésére (Mátyást hivatalosan pár hónapja koronázták királlyá), a Szűz Mária-szigetén* fekvő kolostorból - ahol IV. Béla lánya, Margit szolgált 200 évvel azelőtt - titokzatos pergament juttatnak el Erzsébethez, ami szerint módszeresen öldöklik az apácákat. Ennek fele sem tréfa, dönti el az asszony, és azt a feladatot adja a perzekutornak, derítse ki, mi folyik a szigeten. Marcus meghökkenten fogadja a kérést: egy apácazárda a helyszín, ahová férfiember be sem teheti a lábát, hacsak nem pap vagy mesterember, ráadásul ők is csak a terület korlátozott részére léphetnek be - hogy a Máriába fog bejutni oda? De Szilágyi Erzsébet csak legyint: megoldod, hóhér.

*(mai Margitsziget)

A helyzetet bonyolítja, hogy pont Árpádházi Margit szentté avatása elbírálásának ügye folyik a Szentszéken, ami újabb lehetőséget nyújtana az ország tekintélyének erősödése tárgyában. De az apácáknál és a kolostort felügyelő szerzetesrendben felüti a fejét a pletyka: a sorozatgyilkosságok elkövetője a kolostorban szolgálatot teljesítő apácák léha és regulától eltérő viselkedése miatt megdühödött Margit, akit a nép már halála óta nagyra becsül, relikviáinak pedig gyógyító hatást tulajdonít. Nagy tét: egy szent hírneve és becsülete! Ha ez a hír eljut a döntőbírák fülébe, hogy Margit öldösi az apácákat, és nem tudnak egyértelmű tettest felmutatni helyette, a szentté avatási eljárás minden eddigi eredményét semmissé teheti, és Mátyásra sem vetítene jó fényt - ez pedig megengedhetetlen. Szilágyi Erzsébet keze hosszú, mindenképpen igazságot akar tenni és.. hát igen, bosszút is akar állni, már csak a felelősök hiányoznak hozzá.

Na - eljutottunk a hatvanadik oldalig a durván 500 oldalnyi terjedelemből. Fantasztikusan izgalmas krimiben van része az olvasónak, személy szerint minden sorát örömmel abszolváltam. Természetesen nem Szent Margit öldököl, inkább nagyon is gyarló emberi vágyak és törtetések adják a megoldást a gyilkosságokhoz, valamint két szerzetesrend is verseng a kolostor feletti irányításért, ami jócskán megkavarja az egészet. Külön (fájdalmas) története van annak is, hogyan jut be Marcus az apácazárdába, és hogyan szerez információkat a gyilkosságok körülményeiről. 

A szereplők egy része valós történelmi személyek (Anna priorissza, Medgyesaljai provinciális, Adrás práter, Kostyán Pál és Szilágyi Erzsébet), mint ahogy a krimi hátteréül szolgáló események egy része is valós (a zajló szerzetesi reform, Margit kanonizációja, a domonkosok és a szigeti apácák helyenként eldurvuló konfliktusa, amibe az uralkodó és a pápa is beleavatkozott). Az évszámok és egyes emberek beosztásból való eltűnése, valamit Margit szentté avatásának kurta-furcsa elmaradása mind-mind beillesztődtek a cselekménybe. Úgy történt, ahogy Gráczer L. Tamás megálmodta? Ugyan, ki tudná azt! De akár így is történhetett volna, nem ezért szép a történelmi fikció műfaja?

A középkor hiteles keretei közé illesztett krimi jócskán merít a múltból a helyszínek, személyek ábrázolása során, valamint a mindennapi tevékenységek leírása is az olvasók elé idézik az akkori ételkészítési, gyógyítási, higiéniai, büntetési gyakorlatot, de szagokat és ízeket is igyekszik elképzelhetővé tenni a remekbe szabott leírásokkal, lábjegyzetekkel. Ugyanígy tesz az akkori babonák és ereklyekultusz citálásával is. Párbeszédei élők, hitelesek, a szereplők lelépnek a lapokról, dramaturgiája óvatosan adagolja a tudnivalókat, a végén a megoldáson meg egyenesen elképedtem. Ahogy már írtam fenn, őszintén remélem, hogy nem ez az utolsó része a sorozatnak, nagyon akarok még hasonlóan lebilincselő történeteket A budai hóhér sorozatból!

Hogy miért éppen Az úr szukái a cím? Mert a Domonkos-rend tagjait az úr kutyáiként szokták emlegetni, így a női elhivatott rend belső vallási körökben megnyerte magának az úr szukái becenevet.

Kellően humoros, megrendítően (és gyomorforgatóan) hiteles, kifejezetten izgalmas krimi - szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Buda, ​1464. Marcus, a hóhér nap nap után végzi dicstelen munkáját az Úr nevében, a fáradalmakat pedig kedvese, a Molnár utcai fürdőházban dolgozó Regina karjaiban piheni ki. Egy forró augusztusi délutánon azonban az anyakirályné, Szilágyi Erzsébet különös feladattal bízza meg: derítse ki, mi zajlik a Szűz Mária-sziget zárdájában, ahol egyre-másra halnak meg az apácák. Az idő sürget: az ország türelmetlenül várja, hogy Boldog Margitot a pápa végre a szentek sorába emelje, ám a halálesetek mindezt semmissé tehetik, és nemcsak a klastromra, de a zárdát támogató uralkodóra is rossz fényt vethetnek. Míg egyesek Margit túlvilági bosszújára gyanakszanak, amiért az apácák néhány éve szakítottak „az Úr kutyáival”, a Domonkos-renddel, Marcus a titokzatos elhalálozások mögött sokkal evilágibb okokat sejt – ám hogy igazát bizonyítsa, meg kell találnia a gyilkost, legyen az akár szent, akár ember, akár az ördög.

A budai hóhér sorozat második könyvében, A háromfa hölgye című nagy sikerű történelmi krimi folytatásában Marcus, az éles eszű, talpraesett hóhér és Regina ezúttal a Nyulak szigetére indul, ahol a csodák és szentek misztikus világa várja őket, melynek hatása alól az örökké kétkedő hóhér sem tudja magát kivonni.

Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, lebilincselő olvasmány, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete.

Gráczer L. Tamás (a képen) történelemtanári és könyvtárosdiplomával rendelkezik. Korábban G. L. Thompson (Kossuth Kiadó) és Gál Dorina (Ventus Libro) álnéven jelentek meg a könyvei.

Előző regényével (A háromfa hölgye) elnyerte a Prae Kiadó krimipályázatának első díját 2021-ben. A kötet 2022-ben jelent meg a fenti kiadónál.

A szerző portréját Mariia Kashtanova készítette.