A Krimi ma-sorozatban a Prae Kiadó gondozásában szeptember végén megjelent egy szenzációs krimi Mészöly Ágnes tollából, Megrajzolt gyilkosságok címmel. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, a dramaturgia, a karakterek, a konfliktus és a rejtélyek azonnali olvasásra sarkalltak pár tucat oldal abszolválása után. Kortárs magyar szerző krimijével ennyire ritkán voltam elégedett, az biztos.
 |
| A szerző, Mészöly Ágnes és műve, a Megrajzolt gyilkosságok a Prae Kiadóban |
Könyvajánló
Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok
Egy sorozatgyilkos tartja rémületben a középkorú, sportos férfiakat, akik jellemzően egyedül futnak valamiféle terepen, főleg Budapest félreeső területein. A tettes elfogja, elkábítja őket, valahol megöli és elégeti a maradványokat, egy pici testrész kivételével, ami lehet egy ujj vagy fog is akár. A nyomozók Rajzolónak nevezték el az elkövetőt, mert az elrablás helyeit berendezi, oltárt épít nekik, fehér téglalap alakú selyem terítőt tesz rá, azon kerek fejű fémdoboz a kicsi testrésszel, amelyre fekete lakkal idézetet biggyeszt, valamint mangákat rajzol, amelyeknek minden esetben van valami jelentősége az áldozattal kapcsolatban. Meg kell abban egyeznünk, hogy a Rajzoló vérprofi, szinte semmi nyom nincs utána, amin a rendőrség elindulhatna, ráadásul a nyomozására kirendelt osztag vezetője egy karrierista, öntelt faszkalap (bocs, a szerző fogalmaz így). Sehol semmi kapaszkodó tehát, és hiába emelik a nyomravezetői díjat már több millió forintra, egyszerűen nem mutatkozik semmiféle eredmény. Ebbe a reménytelen folyamatba lép be civilként Gota, a volt főügyész.
Dr. Szabó Ágota (Gota), a kötet egyik főhőse, ötvenes éveiben járó özvegyasszony, aki egy évtized alatt több gyilkost juttatott rács mögé, mint ügyészkollégái mindösszesen. Ez az asszony egy titokzatos, agyonhallgatott ügy után egyszerűen kilépett az ügyészségről, és azóta adásvételi szerződéseket és hagyatéki ügyeket intéz egy középszerű közjegyzői iroda alkalmazottjaként. Rémesen okos, nagyon tudatos, nem mellesleg PTSD-ben szenved. Részéről az események azzal indulnak el, hogy éppen klasszikus kis feketében feszít egy temetésen, amikor találkozik egy felemás bakancsot viselő bűnügyi technikussal, Gyulai Domokos őrmesterrel, aki közös ismerősük végső búcsújára jött ugyanúgy, mint Gota. Ez a rendőrségi vezető is, akit éppen temetnek, a Rajzoló áldozatává vált, és Gota felfigyel a szertartás során a fiatal bűnügyi technikus nyomozással kapcsolatos, dühös morgolódására, szagot kap, és... és ebből lett a szenzációs krimi kifejtve. A rókabérci események után ez az első bűnügy, amibe bele akar folyni, egy-két nyomozó kompetenciáját azonnal és simán megkérdőjelezi, továbbmenve, a sorozatgyilkosos ügyben kijelölt főnököt idióta seggfejnek tartja, akire egy bevásárlást sem bízna rá, nemhogy egy gyilkosság nyomozását. Mindenesetre az ügy felgöngyölítése során nagy szüksége lesz a szuper erejére, ami nem más, mint a konokság. Gota rendőrségi szakértői megbízást kap, mindenféle anyaghoz való hozzáféréssel és bárhová történő belépéssel. Az ügy egy pontján úgy érzi, a tettes elvesztette a folyamattal kapcsolatos konzisztenciáját, jelentsen ez bármit is, de nagyon fontos momentum!
December 9-e, már fél egyet is elütötte az óra, éjszaka van. Ránéztem a hatalmas stószban feltornyozott könyvekre, és azon tűnődtem, melyiket szeressem közülük. Az a szerencsés, amit most kihúzok onnan, még karácsony előtt megjelenhet a blogunkon, ajánló formájában. Ráérősen szemlélgettem, kóstolgattam a címeket, néha legyintettem, hogy most ehhez nincs kedvem, máskor érdeklődéssel összevontam a szemöldököm - és hogy megerősítsem azt a sztereotípiát, miszerint mindig az egyenes út a legrövidebb - ráböktem az oszlop legfelső kötetére. Nos, a kiszemelt mű az első tucat oldalon megvett magának kilóra. Egyáltalán hogy lehetséges, hogy eddig nem került olvasásra nálam? Ahogy reggel virtuálisan szétlelkendeztem erről szóló véleményemet barátaim, ismerőseim között, egyik azonnal megerősítette, miszerint "úgy van, emberek, ez egy baromi jó könyv!" - majd hárman is jelezték fél órán belül, hogy akkor mi ezt most megvesszük.
A szerző kiadott könyveinek utánanézve, a Rókabérc, haláltúrára azonnal rátettem a célt beszerzésügyileg, a Márta evangéliumához viszont már volt szerencsém, kifejezetten remek próza.
Pataki Ádám százados a másik főhős, nyomozó, kisebbségi csoportba tartozik (cigány), alacsony termetű - tehát halmozottan hátrányos helyzetű, amivel berkeken belül rajta kívül kevesen foglalkoznak, ismerve a nyominger éles eszét, hajthatatlanságát, de ravaszságát és kiváló stratégiai érzékét is. Amúgy pedig úgy néz ki, mint egy zsebtolvajbanda főnöke, vagy esetleg egy közepesen nívós strici. Az ismerősei úgy jellemzik, hogy a férfi személyisége egy három éves, állandóan sértődött kisfiú és egy bölcs guru elegyének állandó robbanással fenyegető keveréke. Ezek a tulajdonságai pedig számos humoros (oké: főleg fekete humoros) helyzetet teremtenek a történet során.
A kötet nagyszerű krimivé állt össze, kellően megragadja az olvasót már az első lapokon, ahol éppen egy áldozat rituális kivégzésére kerül sor. Rendőrségi állományba tartoztam magam is évtizedekig, így bátran mondhatom, hogy a belső berkekben történő erőfitogtatások, idiótaságok abszolút értékben fedni képesek a műben leírtakat: igen, létezik cezaromániás, karrieréhes, székébe kapaszkodó, idióta főnök, léteznek a bűnözői köröknek súgók, a bulvármédiának kiszivárogtatók, de léteznek lelkes alkalmazottak (ők főleg fiatalok), tettrekész középkorúak, akik viszont már kellő vértezettséggel rendelkeznek a rendőri munka külső-belső anomáliáival szemben, és igen, léteznek cinikusak, kiégettek és közömbösek, akiket legfeljebb egy ilyen volumenű sorozatgyilkosság rendít meg... valamennyire. A mű hősei nem fekete-fehérek, hanem olyanok, mint az életben: jók is, rosszak is, heroikusak is és esendők is. Megállapításra kerül az is, hogy megfeszített tempójú munka mindig valami más kárára megy, leggyakrabban a magánélet szenved sérelmet (ezért is kevés a nyomozók között a sikeres házasság vagy a jó szülő megállapítás, melyik partner vagy gyerek viseli ezt el mentálisan érintetlenül hosszútávon?). A karakterek remekül sikerültek, alapos kidolgozottsággal, szinte élnek a lapokon és belépnek a nappalimba egy kávéra.
Idézetek a könyvből
Ez a nő kurvára idegesítő, gondolta. Mindig, még a legapróbb hülyeségben is igaza van. Pont, mint az anyám.
Mindenkinek joga van ahhoz hogy működőképes életet építsen a sebeire.
– Nem sok minden van, amit össze lehet hasonlítani.
– Akkor hasonítsd össze azokat a dolgokat, amik nincsenek.
– Ez úgy hangzott, mint egy zen buddhista tan.
– Micsoda?
– Olyan bölcsesség. Keleti bölcsesség.
– A Keleti környékéről alig tudok valamit, én a Nyugatinál nőttem fel. Ott ilyeneket nem tanítanak, bár ha úgy vesszük, azt is ott tanultam, hogy az, ami nincs, néha jobban meghatározza az életedet, mint az, ami van.
Elütni a többitől könnyű, kitűnni a többi közül nehéz.
A „szerette volna” és a „szándékában állt” közül egyik sem jogi kategória.
A dramaturgia is el van találva, amely nem más, mint az események és az információk elrendezési művészete. Itt egységes, követhető, izgalmas és élvezetes. Gyönyörűen egymásra épülve fokozzák a feszültséget, a nyomozás során előforduló helyben járást, az isteni szikra fellobbanását, a körülményes adatgyűjtést, a véletlen szerepét, a kihallgatások adok-kapok játékát, a sziszifuszi tévutakat, amikbe fantasztikus erőket fektettek, hogy aztán elvessék a verziót - de a rendvédelmi szerven belüli hierarchia és megoldási modellek leírása is kiváló betekintést enged az ottani erőviszonyokra. Barátság, tisztelet, tétova érdekszövetségek, árulások, könyöklések, gyarlóságok, önérzetekbe beletaposások, konfliktusmegoldási lehetőségek, szakmai elismerések egy pillantással - ezek mind remekül kidomborodnak a műben. Lábjegyzetben a verziók témájához: valóban úgy van az, ahogy annak idején a Kriminalisztika Tanszéken belém verték: amikor minden lehetséges verzió elvetésre kerül, akkor figyelembe kell venni a lehetetlent. Bingó! Pontosan így cselekednek főhőseink is.
A párbeszédek csipkelődnek, szabadszájúak - igen, ahogy a rendőrségen mindig. Így adják ki magukból a "parancs, értettem" feszültségét a számukra idióta utasítások hallatán. Nincs mese, valahogy nekik is védekezni kell mentális egészségük érdekében. A szereplők hitelesen viselkednek, igen, előfordul, hogy számukra jeles személynek elmondanak ezt-azt folyamatban lévő nyomozásról, mert pontosan vagy ösztönösen tudják (még inkább érzik), kiben bízhatnak és kiben nem. Ilyen pl. a pályakezdő BTO-s és Gota krimi elejei párbeszéde. Igen, a rendőrségen belül ezért fejek hullanak - ha kitudódik. De általában NEM tudódik ki. Kiszivárogtatás egészen más indíttatásból következik be, általában bosszú vagy nyereségvágy az indíték, és szinte kivétel nélkül rendőrségi belső körökből kerül ki az elkövető. Ezek laikus szemmel logikátlanságoknak tűnhetnek a krimiben, de nem, belülről ismerve a rendszert: nem azok.
Hogy mi lesz a krimi rejtélyeinek megoldása? Ki a sorozatgyilkos és hogyan találják meg? Ehhez muszáj kezedbe venni a művet, mert én el nem árulom.
Szerintem olvassátok!
Alapos, izgalmas, humoros és krimi.
Igen, ezt mind tudja.
Fülszöveg
Bizarr gyilkosságsorozat borzolja a kedélyeket Budapesten. Az elkövető szabályos időközönként csap le felnőtt, erejük teljében lévő férfiakra, akiket sportolás közben ragad el. A helyszíneken másnap rejtélyes dobozok tűnnek fel, melyekben a rendőrség nemcsak hamvakat, de testrészeket is talál, sőt tehetséges művészre valló rajzokat, amelyek az eltűnt személyt és halála körülményeit ábrázolják. A nyomozók tehetetlenek, az idő pedig ellenük dolgozik. Amikor a gyilkos következő áldozata egy olyan rendőr lesz, aki addig elszántan az ügyön dolgozott, Pataki százados úgy határoz, felkeresi Szabó Ágota egykori sztárügyészt, az öt évvel korábbi rókabérci mészárlás túlélőjét, hogy tapasztalatával segítse a munkájukat. Bár Gota épp csak kilábalt a haláltúra sokkjából, beleveti magát a nyomozásba, és a nem hétköznapi arcokból verbuválódott csapat elkezdi a versenyfutást az idővel.
Ahogy Gota megismeri az áldozatok és hozzátartozók titkait, majd egyre jobban elmélyed a rajzolós gyilkos világában, úgy kerül veszélybe ő maga és a környezetében élők is. Vajon sikerül megakadályozni a következő gyilkosságot? És mit jelenthetnek a tudatosan elhelyezett maradványok, a baljós mangák, amelyekkel a tettes mintha üzenni akarna valamit?
Mészöly Ágnes új krimije, a Megrajzolt gyilkosságok izgalmas folytatása a 2018-ban megjelent Rókabérc, haláltúrának, nem utolsósorban határozott, öntudatos női szereplői révén, akik mindent egy lapra tesznek föl, hogy elérjék céljukat.
Mészöly Ágnes 1971-ben született, Pestszentlőrincen nőtt fel. A Steinmetz Miklós Gimnáziumban szerzett érettségi után egy évet az utolsó hónapjait élő Nyugat-Németországban dolgozott, majd a Nemzetközi Pető Intézetben szerzett konduktori diplomát. A kétezres évek elején kezdett írással foglalkozni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ (PPKE VJTK) kommunikáció szaka és a MÚOSZ újságíróiskolájának elvégzése után alkotta meg első, Sünimanó című meseregényét, de néhány éven keresztül az irodalmi tevékenységgel párhuzamosan dolgozott konduktorként és fejlesztő pedagógusként is. Jelenleg is Pestszentlőrincen él férjével és négy gyerekével. Főként meséket, ifjúsági regényeket ír, ritkábban online újságokba vagy nyomtatott periodikákba.
Forrás: Wikipédia
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!
Köszönjük, Prae Kiadó!
Kövess bennünket Facebookon!
Megjegyzés küldése