A titokzatos kelme - a selyem - örökre megváltoztatta a világot. A selyemút elnevezése önmagában jelkép volt, amely a mesés keletre utalt. De vajon mi a története ennek az Európát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalnak? Hogyan kapcsolódtak össze az ókor és a középkor államalakulatai e kulturális és gazdasági főütőér mentén? A selyemút igazából sosem csak út volt, hanem fogalom: kelet és nyugat összekapcsolásának gondolata.
Könyvajánló - April Madden: A selyemút története
Ez a főleg ifjúságnak szóló, de felnőttként is élvezhető tartalmú kemény kötéses, rengeteg színes képpel ellátott könyv rengeteg történelmi érdekességet és összefüggést láttat meg a selyemúttal kapcsolatban. A régi világot azonban nemcsak a selyemúttal kell összefüggésbe hozni, hiszen a térség akkor sem elszigetelt államokból állt, hanem lehetőségeihez mérten ugyanúgy érintkezett minden ország gazdasági-kulturális téren, mint a történelem során bármikor. Már Krisztus előtt 3000-ben olyan helyeken találtak a régészek Baltikumból származó borostyán gyöngyöt, ahová csak kiskereskedés útján kerülhetett el (például Egyiptomban). A selymet Krisztus előtt 2600 körül találhatták fel az ősi Kínában (vannak, akik akár 2000 évvel korábbra is teszik ezt az időpontot), de magát a selyemhernyót már Krisztus előtt 5000 és 3000 között ismerték abban az országban, csak nem a gumóját használták fel, hanem megették a lárvákat.
A kötet kitér az ókori bronzkereskedelemre, a különböző drágakövek piacára, ókori Kína történetére, a mongol hódításokra, a selyemút ősi városaira, utakra szárazföldön és tengeren át, Perzsia aranykorára, Nagy Sándorra, aki az akkor ismert világ peremén túlra vezette hadait, a világ legrégebbi ismert buddhista szentélyének feltalálási helyére, Takszilára, amely város több, mint ezer éven át virágzott kereskedelmi és tudományos központként. A műben lehet olvasni India filozófus királyáról, Asókáról, aki a világ első ismert jóléti államát építette fel, a selyemút vallásairól, hiedelmeiről is említés esik, ahol a kereskedés érdekében mindenki tartózkodott a vallási villongástól - hiszen tudjuk a békétlenség a kereskedés halála - így a selyemút lehetővé tette, hogy a hitek békésen találkozzanak, kicserélésre kerüljenek az eszmék.
Petra
Olvashatunk még Petra gazdag és világpolgárrá vált kereskedőtársadalmáról, az Akszúmi Királyságról, a bizánci selyem-monopóliumról, ahol Konstantinápoly már ~1500 évvel ezelőtt 1 millió lakossal rendelkezett - emellett bármely másik akkori európai város lélekszáma egyszerűen eltörpült - és a luxuscikkek lerakata lett. Szó esik Aniról az elveszett városról, Bagdadról, amely a selyemút egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt és a béke városaként is emlegették, a mongol birodalomról, Marco Polo utazásairól, Szamarkandról, Timur Lenk rémuralmáról, majd a selyemút hanyatlásáról és jelenlegi újjászületéséről.
Érdekes, olvasmányos, igényes, hiteles mű egy olyan kereskedelmi útról, amely térben és gondolatiságban összekötötte Európát Ázsiával.
Olvassátok!
Fülszöveg
A selyemút évszázadokon át a „mesés” Kelet (vagy Nyugat – ez nézőpont kérdése) jelképe volt. De vajon mi is zajlott valójában az Európát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalon, és az mit árul el az ókor és a középkor allamalakulatainak összefonódásáról? Gyakran úgy hisszük, hogy a történelem e korszakaiban a népek megmaradtak a maguk köreiben, s csak néhány birodalom tört be ismeretlen területekre, hogy kiterjessze az ismert világ határait. Az igazság azonban ennél sokkal összetettebb: az áruk és az eszmék szárazföldön és vízen át messze vidékekre eljutottak a kereskedők jóvoltából, akik rájöttek, hogy a világ sokkal nagyobb, ragyogóbb és összefüggőbb, mint korábban elképzelték.
A kötet egyebek mellett ezekről témákról szól:
A selyem története
Kereskedelmi útvonalak Európa és Ázsia között
A selyem az ókori világban
Nagy Sándor a selyemúton
Kulturális csodák a selyemút mentén
A bizánci selyemmonopólium
Marco Polo – egy velencei Kublaj kán udvarában
Időutazás Szamarkandba
A selyemút hanyatlása és mai újjászületése
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a borítóképre kattintva.
Kövess minket Facebookon is!
- 216 x 286 mm, keménytáblás
- 128 oldal
- ISBN 978-963-544-545-5
- Fordító: Pál Attila
- A magyar változatot szerkesztette: Nádori Attila
Megjegyzés küldése