Hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Hogy lehet, hogy már 1883-ban kialakult a Magyarországi Vegetáriánus Egyesület, amely a nyugati civilizáció kóros állapotára orvosságot kereső reformmozgalmak egyike volt? Mit jelentett 1900-ban a Julius Meinl- üzlet Budapesten? Mit tanított a spanyolnátha, az első globális járvány, a Coviddal kapcsolatban? A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötet, a Magyarország globális története 1869 és 2022 közötti eseményeket gondolt újra a világtörténelem szempontjából, pártállásra, faji és vallási meggyőződésre tekintet nélkül: csak az értelem számít, a józan ész. Hogyan hatottunk és hatunk mi magyarok a velünk és általunk megcselekedettekkel világra?
Könyvajánló - Laczó Ferenc - Varga Bálint (szerkesztők): Magyarország globális története
Amikor az ember fellapozza a művet, és a tartalomjegyzéket kezdi el tanulmányozni, óhatatlanul szembeötlik, hogy a közismert gazdasági és történelmi tényeken túl (világháborúk, gazdasági válságok, klímaváltozás) számos olyan fejezetcím is szerepel, amelyek kevésbé ismertek az átlagember előtt. Ki tudja ma már, hogy mikor lett bevett vallás Magyarországon az iszlám? Hogy mikor jelent meg Magyarországon a magyar divatipar? Hogy mi az a internetto? Hogy miért fontos, hogy a tudományos közösség félsivatagként tekint a Homokhátra? Hogy magyar élelmiszerbolt nyílik Londonban?
Az informális kereskedelem
A vaskos könyv Magyarország modern kori történetével és jelenével foglalkozik, nem titkolva azt a célt, hogy a fentiek újragondolásához szeretnének hozzájárulni. Persze, a mű vastagsága ellenére a terjedelmi korlátok miatt képtelenség a teljességre törekedni, ugyanakkor azokat a fő szempontokat mindenképpen tárgyalni igyekszik, amelyekkel Magyarország csatlakozik vagy hat a globális változókra. Aki kedvet érez hozzá, össze is számolhatja, hány szerző munkáját tartalmazza a kötet, de én elárulom, hogy nyolcvankét ember járult hozzá tudásával felkészültségével a műhöz (névjegyzékük a cikk végén található). Hivatásukat tekintve történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok. Az események elemzése tudományos színvonalon történik, de miután mindenkinek szól, ezért laikusoknak is közérthető stílusban, emészthető módon kerültek lejegyzésre az eseményekkel kapcsolatos írások. Ahogy a könyv fogalmaz, reményeik szerint "az itt összegyűjtött újszerű és izgalmas írások sokkal inkább inspiratív beszélgetések és számos további kutatás kiindulópontjaiként szolgálnak majd."
A könyv transznacionális jelenség, az európai országok történetét globális szempontból újragondoló művek része, hiszen Európa számos országában jelent már meg ehhez hasonló munka. A szerzők alkotásaik során elsősorban arra voltak kíváncsiak hogy az ország sokrétű, globális hatású kapcsolatai miként alakították a modern kori és a mai magyar társadalmat, gazdaságot, kultúrát, életmódot, és a magyar politikai folyamatok mennyiben értelmezhetők transznacionális és globális keretekben, különös tekintettel a rendszerváltozásokra, a különböző demokratikus és nem demokratikus folyamatokra.
Mi történik tulajdonképpen az elemzések során a nagy nemzeti elbeszélésekkel? Mit akarnak a szerzők? Mindent lebontani vagy csak érdemben kiegészíteni és újragondolni? Ezt mindenkinek magának kell megválaszolni pártállása, világnézete, vallása és bármilyen más rá jellemző tulajdonsága alapján. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a fentiek nem a valóság egyoldalú értelmezését jelentik, feltétlenül kihangsúlyozandó az értelem használatának prioritása. A legfontosabb kérdés politikai jellegű: "mit jelent egy nemzethez tartozni a mai globalizált, de mégis nemzetközpontú világban?" (Stéphane Gerson)
Magyar nők Svájc szex iparában
Tudod mikor és miért jött létre a GYES intézménye? (Ez fontos és összefügg a címmel.) Az 1970-es évek gazdasági válságának hatására vezették be a három éven keresztül igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátást. Hogy miért? A nők, főleg az alacsonyabb végzettségű nők, egyre inkább kezdtek kiszorulni a beszűkülő munkaerőpiacról, amit az állam a GYES intézményének létrehozásával igyekezett kompenzálni. Az államszocializmus alatt ugyan nőtt a nők foglalkoztatási aránya, de az állam részéről az emancipációs törekvések alapvetően kimerültek a munkaerőpiaci részvétel elvi ösztönzésében. Emellett sokkal kevesebb pénzért dolgoztatták a munkahelyeken a hölgyeket, az állam pedig informális módon egyre inkább azt erősítette a társadalmi párbeszédek során, hogy a nők feladata a háztartás, a gyerekek, a fogyatékkal élők és az idős hozzátartozók ellátása. A rendszerváltozás után sem volt túl sok munkahely, pláne nem a jól fizető munkahelyekből, amelyek a nőket tárt karokkal várták volna, a gyermekvállalás utáni három "szabad" évet viszont továbbra is fenntartották az anyák, később az apák számára is, mint szabad akaraton alapuló igénybevételi lehetőséget. Az alsó osztálybeli nők egyre inkább elszegényedtek, és kényszerűen vagy a könnyű pénz megszerzésének érdekében egyre inkább kezdtek becsatornázódni a szexiparba. A helyzet a rendszerváltás után sem változott jelentősen, így az országban szegénységben élő, többségében roma nők (de nem csak ők!) 2008 után kezdtek tömegesen megjelenni olyan országokban, ahol a prostitúciót dekriminalizálták. Így fordulhat elő, hogy a 2008-as válság utáni években Amszterdam piroslámpás negyedében az egyik közterület beceneve Nyíregyháza utca lett, vagy hogy Svájcban is megjelentek az ingázó fiatal magyar nők (csak 90 napig maradhattak "munkásként" az alpesi országban), testüket kínálva és hazahozva az ott megkeresett pénzt saját vagy családjuk megélhetésére.
Nem történelemkönyvet tart az olvasó a kezében, nem gazdasági, nem földrajzi, nem szociológiai, nem néprajzi, nem szépirodalmi, nem politikai, és még sorolhatnám napestig a különféle címkéket, de nem, ez a tudományos igényességgel összeállított, olvasmányos mű mindezek egyvelege, amelyek fenn felsorolásra kerültek. Mindenből egy kicsi, amely a magyar relevanciával bíró transznacionális folyamatokat egy-egy jellemző eseményen keresztül mutatja be.
Nem érdemes egy hajtásra, egy ültő helyben abszolválni a művet. Kis adagokban, egyszerre egy-egy történetet kóstolgatva, elolvasva, az ágy mellé téve, elgondolkodva hatásos igazán az elemzések abszolválása. Előfordulhat, hogy olyan címeket is találsz, amelyek nem tartanak érdeklődésedre számot. Semmi nem fog történni, ha kihagyod őket. Sőt! Eleinte szemelgesd ki azokat a cikkeket, amelyek elsőre megragadták a figyelmedet, amelyekről hallottál már, de sosem jutottál el odáig, hogy valósághű képet kapj mélyebb összefüggések szempontjából. Aztán előbb-utóbb úgyis érdekelni fog az egész.
A könyv maga is segít az összetartozó cikkek egybefésülésében: az írások végén felsorol pár címet, amely az adott témához tartozó, az összefüggések megértéséhez szükséges egyéb írásokat tartalmazza. Terészetesen a végén komoly szószedet és forráslista is rendelkezésre áll a visszakeresés megkönnyítésére és a hitelesség alátámasztására.
Fülszöveg
Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsett mozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Gamal Abdel Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők?
A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői – történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok – az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki.
Meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része.
Laczó Ferenc (a képen balról) történész, a Central European Universityn szerzett doktori fokozatot. Docens a Maastrichti Egyetemen. Az európai és globális politika- és eszmetörténet kutatója. Tizenkét könyv szerzője vagy szerkesztője. Magyar nyelvű monográfiája: Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt. Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban. Legutóbbi munkái (egyaránt társszerkesztőként): The Legacy of Division. East and West after 1989; The Routledge History Handbook of Central and Eastern Europe in the Twentieth Century. Volume 3. Intellectual Horizons. A The Hungarian Historical Review és a Review of Democracy szerkesztője.
Varga Bálint (a képen jobbról) történész, a Mainzi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa (2013–2022), majd a Grazi Egyetem adjunktusa (2022-től). Kutatási területe az Osztrák–Magyar Monarchia transznacionális története. Magyar nyelvű fő műve: Árpád a város fölött. Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán. Szerzőként és szerkesztőként további két magyar és egy angol nyelvű könyvet jegyez. A The Hungarian Historical Review szerkesztője.
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a borítóképre kattintva.
Kövess minket Facebookon is!
A képek a Corvina Kiadó oldalairól származnak.
Megjegyzés küldése