Könyvajánló - Helena Henschen: Egy bűntény árnyékában
1932. március 7. Egy köztiszteletnek örvendő svéd járásbírót és két háztartási alkalmazottját holtan találják a férfi stockholmi lakásán. A gyanúsított az áldozat, Hjalmar von Sydow fia, Fredrik. A fiatal férfi még aznap este Uppsalában halántékon lövi a feleségét, majd saját magával is végez egy étteremben. Mi történt?
Fredrik és Ingun
Mit tehet valaki, ha gyilkosság történt a családjában, ráadásul a gyilkos a saját nagybátyja, aki megölte apját, annak háztartási alkalmazottait, majd a feleségét, végül önmagával is végzett? Hogyan lehet élni a bűn árnyékában? Helena Henschen nem követte a rokonai által választott utat, ő nem akart elhallgatásba zárkózva élni, mintha mi sem történt volna. Regénye félig tényfeltáró mű, a korabeli dokumentumok, fényképek és családi beszélgetések alapján egyéni nézőpontból ugyan, de megkísérli rekonstruálni az eseményeket, a 20. századi Svédország leghírhedtebb bűnügyének hátterét. Apró részletekből épül fel nagybátyja, Fredrik von Sydow és felesége, Sofie története, egy fokozatosan széthulló, elidegenített és hazugságokkal teli családi élet. Ám az írónő számára ugyanilyen fontos rögzíteni magának a szembenézés vállalásának lelki következményeit is, és megértenie kapcsolatát az emlékek súlya alatt zárkózottá vált édesanyjával, a gyilkos húgával. Az igazság kimondása rendkívül nehéz – a regényben megidézett rokonok egy része álnéven szerepel –, de nincs más lehetőségünk, ha tiszta emberi viszonyokat, emberhez méltó életet akarunk teremteni.
Az igen kiterjedt, német gyökerekkel rendelkező svéd von Sydow család számtalan ismert, köztiszteletnek örvendő embert, jogászt, politikust, tudóst, egyebet adott a svéd társadalomnak, az ismert, tavaly elhunyt színész, Max von Sydow sem csak névrokon volt: Fredrik és az ő egyik szintű felmenői testvérek voltak.
A szerző Helena Henschen maga is leszármazott: az áldozat, Hjalmar az ő anyai nagyapja, édesanyja Fredrik húga volt. A von Sydow családban ez a megrázó eset nagyon sokáig tabu volt, nem beszéltek róla, de Helena fel akarta ezt oldani, és megkérte a halálos ágyán fekvő édesanyját, hogy mesélje el, amit tud, szeretné, ha ez a családi tragédia egyszer ki lenne beszélve, az okok feltárva. Az édesanyja engedélyt adott az unokatetvérének, Monicának, hogy elmesélje Helenának a történteket, amit láttak, tudtak, de csakis az ő halála után. Ez végül így is történt: Helenát fél évvel az édesanyja halála után felkereste az unokanővére.
Hjalmar von Sydow
1932. március 7-én a 23 éves, épp tanulmányait folytató Fredrik és felesége, a szintén 23 éves Sofie (valójában Ingun - a kötetben egyes emberek nevét a szerző megváltoztatta) felkeresik apjukat. A férfi valamivel 4 előtt ér haza a stochholmi lakásába, a liftben együtt utazik a felette lakó fiatal fiúval, akinek aznap tartották a szülinapi partiját a barátaival. Nem sokkal később a felettük lakó nő fura, ütemes, tompa zajokat hall lentről, amit nem tud mire vélni - még a 6 körül hazaérő férjének is elmeséli a különös hangokat. 5 körül hazaér Monica, aki akkor velük élt, Hjalmar elhunyt felesége testvérének a lánya, aki egyidős a saját lányával, 15 éves. A lány amikor hazaér, meglepve tapasztalja, hogy zárva van az ajtó, ezért becsönget. Fredrik nyit ajtót, és közli vele, hogy Hjalmar elutazott Göteborgba, a szakácsnő és a szobalány pedig szabadnapot kapott, majd ad neki pénzt, hogy elmenjenek vacsorázni. Monica látja, hogy Fredrik felesége a szőnyegen térdelve sikál valamit: azt mondja, kilöttyent a vörösbor. A fiatal lány bemegy a szobájába, és fura hangokat, hörgést hall a szomszéd szobából, ahol a szakácsnő lakott. Gondolja, hogy biztos alszik és horkol. Várakozás közben eszébe jut, hogy Fredrik nem adott neki pénzt, ezért kikiált neki, és a fiatal férfi rögtön ott terem, a kezébe nyom egy bankjegyet, és mondja neki, hogy ha hazaért a húga, menjenek vacsorázni és elmehetnek moziba is.
Fredrik és felesége hamarosan elköszönnek és elhagyják a lakást, az olvasó Monica ekkor leteszi a könyvet, és kimegy a folyosóra. Észreveszi, hogy ott lóg a nagybácsi kabátja, a kalapját is látja, és egyéb tárgyait, és furcsának találja. Nem sokkal később hazaér Hjalmar lánya is, és az unokatestvére ekkor elmeséli a történteket. Együtt fedezik fel a lakást, és végül észreveszik, hogy a szőnyeg és a falak is vérnyomokkal vannak tele, egy véres vízzel teli vödröt is találnak. Szólnak Fredrik barátainak, akik nemsokára oda is érnek, és a két fiatal lányt felküldik a felső szomszédhoz, megkérik, hadd maradjanak ott éjszakára.
Karoline Herou holtteste
Hjalmar von Sydow és a szakácsnője, Karoline Herou, valamint a szobalány, Ebba Hamn kegyetlen gyilkosság áldozata lett. Egy tompa tárggyal, valószínűleg egy vasalóval verték őket agyon - hogy az áldozat fiának, Fredriknek a felesége csak szemtanú-e, vagy segített is a férjének, nem tudjuk. Hogy pontosan mi volt az indíték, nem tudjuk. A fiatal férfi mindig is problémás volt, rendszeresen használt drogokat és túl sok alkoholt fogyasztott, a kapcsolata a családjával és a feleségével is igen viharos volt. Nagy eséllyel szenvedett valamiféle pszichiátriai elváltozásban, de a kor nevelési stílusa és társadalmi berendezkedése is rányomta bélyegét az életére, csakúgy, mint a feleségének. A fiatal párnak négy évvel korábban, még kiskorúként született egy lányuk, akit a család nyomására Olaszországban hagytak a lány magyar nevelőanyjának nővérénél.
Fredrik és Sofie még aznap este taxival Uppsala városába utaztak, ekkor a rendőrség már kereste őket. Végül egy étteremben a férfi lelőtte a feleségét, és rögtön utána - a rendőrök szeme láttára - saját magával is végzett. Ez a tragédia rányomta a bélyegét az egész családra, és végül Helena Henschen, az áldozat unokája volt az, aki egy regény formájában felfedte és talán feloldotta a nagy családi tabut is.
Helena 2004-ben írta meg a könyvet, amiért meg is kapta az Európai Unió irodalmi díját. A regénye egyrészt tényfeltáró mű, korabeli újsághíreken, rendőrségi beszámolókon és a tanúk vallomásain alapszik, illetve a családtagjainak az emlékein. Feleleveníti és hátteret ad mind Fredrik, mind Sofie gyerekkorának, megjelenítve a kor társadalmát. Több nevet megváltoztatott a műben, amely mégsem tekinthető teljesen tényirodalomnak: számos részletet nem ismerünk, amelyek szerepelnek a kötetben, itt az írói képzelet egészítette ki a hézagokat. Különleges és magával ragadó olvasmány, melyet Harrach Ágnes fordított magyarra.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése