Mire elég egy szerelem? Mindent pótolhat-e az életben? Jó-e, ha úgy kapaszkodik bele bárki is, mint az életébe? Erről, és még sok másról ír Lucinda Riley Az olasz lány című drámai romantikussággal körített korai regényében. A General Press kiadó gondozásában megjelent művet családi és opera kulisszatitkok, szerethető mellékszereplők, utálható, gyarló és esendőnél is esendőbb, hiú férfi, tisztaságában naiv asszony, valamint fejlődéstörténet jellemzi. Szerettem olvasni.
Könyvajánló - Lucinda Riley: Az olasz lány
1966-ban Rosanna Antonia Menici 11 éves, Nápoly legősibb kerületében, Piedigrottában él. Ugyanekkor a korábban szomszédságában lakó, tőle 17 évvel idősebb Roberto Rossini a milánói Scala scuola di musicájának nagyreményű növendéke. A csenevész, bátortalan kislány egy magánrendezvényen Roberto Rossini után énekli el az Ave Mariát. Roberto, aki addig Rosanna nővérének dekoltázsán legelteti szemét, elámul a zeneileg képzetlen kislány tiszta hangjától. Tanítani kell! - szögezi le az énekes Rosanna apjának, - mert kincs van a torkában. A lány attól a pillanattól olthatatlan szerelemre gyullad a már kész férfi iránt.
Legközelebb 1972-ben találkozunk hőseinkkel. Rosanna 17 éves, elnyer egy zenei ösztöndíjat, és Milánóban tanul tovább. Ugyanitt él és dolgozik a Milánói Scalaban Roberto is, akinek hangja erős és jellegzetes, az évek múlásával egyre gazdagabb, mellette rendelkezik a legjobb színpadi képességekkel, és tudja, hogyan vigyen érzelmeket az általa megformált szerepekbe. Tehetsége ellenére azonban nem kedvelik őt a társulatnál, mert öntelt, hiú és képtelen a farkát a gatyájában tartani, túl sok összetört szív marad hódításai után. Ami nagyobb baj, hogy Paolo de Vito, aki nemcsak a zeneiskola igazgatója és Rosanna pártfogója, hanem egyben a Scala művészeti igazgatója is, szintén ismeri Roberto viselt dolgait. Megbízhatatlannak, néha gyerekesnek, és egyértelműen önzőnek találja a színpadon, pályatársai nem szívesen dolgoznak vele, ezért nem is bízza meg nagy szerepekkel, amelyekkel kiugorhatna az ismeretlenségből. Roberto már külföldre kacsintgat, amikor egy jeles és gazdag pártfogója megdolgozza az impresszáriót, hogy évadnyitáskor mégiscsak adjon neki egy vezetőszerepet. Így lesz belőle világhírű tenor.
1976-ra Rosanna elvégezi a zeneiskolát, karrierje száguldásba kezd egy szerencsés beugrás alkalmával, amikor a vezető operaénekesnőt helyettesíti: azonnal ügynökre és nemzetközi hírnévre tesz szert, mint szoprán énekesnő. Ennek ellenére még mindig szinte kislány, nemcsak testileg, de lekileg is érintetlen. Viszonya még soha senkivel sem volt, tartogatja magát gyerekkori szerelmének, minden látható jel és józan ész dacára, hogy a férfi szoknyapecér és megbízhatatlan. 21 éves, naiv idealista, nincs felkészülve azokra a traumákra, amit a megváltozni képtelen Roberto oldalán kell megtapasztalnia, fülig szerelmesen és nagyon is házasan vele.
Innentől datálódnak a problémák, és kezdődik a valódi téttel rendelkező élet. Rosanna elhiszi, hogy majd ő és a szerelmük megváltoztatja a férfi kedvezőtlen jellemvonásait - mert hogy mind a ketten egymásnak az igazit jelentik. Deklaráltan és nagy I-vel. Persze: dőre remény, a valóság lépten-nyomon beleköp a vágyott idilljükbe.
 |
| A szerző, Lucinda Riley |
A mű cselekményén, alkalmazott fogásain érződik, hogy a szerző korai regénye, amit hasonlítani sem érdemes a beérkezett, biztos kézzel témákhoz és megoldásokhoz nyúló író műveihez - hiába a 2014-ben történt átírás, a vezérszálhoz és a kifuttatott véghez képest csodát tenni nem lehet vele. Ugyanakkor (már) megvan benne az a lendület és formagazdagság, amely nem hagyja cserben az olvasót akkor sem, ha azt érzi, hogy a valóságban ez élhetetlen felállás, hogy ennyire önmaga ellensége senki sem lehet, mint ezek a hősök. A levél meg, amit fiának ír... Minek? Baklövéseim sorozata? Persze, mindenki azt szeretné, ha a gyereke megértené, mit, miért csinált s miért pont úgy. Bár... az okulj a sorsomból talán helyesebb vonulat. Ne kövesd el az én hibáimat... nem is fogja, helyettük majd elköveti a sajátjait.
Minden citált gyengesége ellenére örömmel javaslom olvasásra a művet, mert finoman átsegíti hőseit (és az olvasót) a sorokon. Számos családi és opera kulisszatitok, szerethető mellékszereplők, utálható, gyarló és esendőnél is esendőbb, hiú férfi, tisztaságában naiv asszony, fejlődéstörténet jellemzi a cselekményt. (Akkor képzeld el a később megjelent műveit! Ezt sem tudtam letenni, hát még azokat!)
Fülszöveg
Két kivételes tehetség - egy rögeszmés szerelem
Rosanna Menici még csak tizenegy éves, amikor megismerkedik Roberto Rossinivel, a férfival, aki örökre megváltoztatja az életét. A fiatal tenor ekkor már ismert sztár a szülővárosában, Nápolyban, és alig figyel a félszeg lányra. Ám amikor a családi ünnepségen az első énekhangok megtöltik a szobát, már nem tudja levenni a tekintetét Rosannáról. Hat évvel később Rosanna és Roberto újra találkoznak a milánói operaházban, és a két művész közös útra indul, hogy tehetségükkel meghódítsák az egész világot. Egymás iránti szenvedélyes szerelmük megszállottsággá válik, nem törődnek a múlt árnyaival sem, ami a boldogságukat fenyegeti.
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted!
Kövess minket Facebookon!
Megjegyzés küldése