Leolvadás - minden hiba közös oka

Miért hibásodnak meg a rendszerek és mit tehetünk ellene? - teszi fel a kérdést Chris Clearfiled és Tilcsik András a Leolvadás című, Kossuth Kiadó gondozta könyvben. Odaég a vacsora, összeomlik egy metrohálózat vezérlőrendszere, közösségimédia-fiaskó a világhírű Starbucksnál, BP olajszennyezés a Mexikói-öbölben - valamennyi katasztrófának közös gyökere van: egy apró sérülékenység vagy magában a rendszerben, vagy a rendszert üzemeltető emberekben. A Kossuth Kiadó üzleti könyve, a Leolvadás című kötet egyaránt alkalmazható háztartások és a föld legkisebb-legnagyobb vállalkozásai működtetésében is.

Könyvajánló - Chris Clearfiled és Tilcsik András: Leolvadás

Az egyre bonyolultabb rendszerek egyre több meghibásodási lehetőséget hordoznak magukban, amellyel az emberi agy már nem képes lépést tartani, és leggyakrabban az apró hibák fajulnak elképesztő katasztrófákba, mégpedig azáltal, hogy azokat figyelmen kívül hagyjuk. Nem ébred fel a gyanú az intő jelekre, a korán jelentkező kis zavarok jelenlétére: a figyelmetlenség, a feltételezés (azt hittem, hogy...) és nyegleség, gondatlanság, közömbösség (mittudomén', jó lesz az úgy, nincs most erre idő, nem érdekel) a kudarc és az akár emberi életekbe is kerülő balesetek szülőanyja. A bekövetkező kár és annak elhárítása érdekében tett erőfeszítések anyagi oldaláról nem is beszélve.

Gondoljunk csak Kasszandrára! A hiúságában megbántott Apollón arra kárhoztatta, hogy lássa a jövőt, de senki se higgyen neki. A sokrétű rendszerek üzemeltetői általában ebbe a hibába esnek: mind leki, mind anyagi okokra visszavezethetően nagyon nehéz bevallaniuk, hogy a rendszer összeomlása és ezáltal a károkozás figyelmetlenségen, gondatlanságon alapul, és a hibák első jelentkezésekor elfojtják a tényleges feltárást és az öncsalás (bagetellizálás, tagadás) vezet a leolvadáshoz. Márpedig ennek egy atom- vagy vizierőműben rettenetes következményei lehetnek. A Kasszandra-effektust az a személy éli át, aki erősködik, hogy már pedig ki kell vizsgálni azt a felfedezett apró hibát az erőmű működésében, de senki sem hisz neki.

Tilcsik András 
Szombathelyen született, diplomáját és doktori címét a Harvard Egyetemen szerezte. Jelenleg a Torontói Egyetem docense, az intézmény Rotman Menedzserképző Iskolájának kutatója. Rendszeresen publikál a legrangosabb társadalomtudományi szakmai lapokban. Munkássságát az Amerikai Szociológiai Társaság és az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala is díjjal ismerte el.

Amikor komplex rendszerekkel kerülünk kölcsönhatásba, egyszerűen feltételezzük, hogy az jól működik. És ha nem? Ha szennyezetté válik a víz? Ha nem segít a kórházi beavatkozás? Vagy mihez kezdjünk a koronavírus-járvánnyal? Még 2019-ben volt hazánkban egy konferencia, amely a Felelős Értelmiség elnevezésű csoport rendezésében valósult meg. Néhány hónappal a koronavírus létének köztudatba kerülése előtt Szathmáry Eörs evolúcióbiológus professzor a sertéspestissel és a Zika-lázzal kapcsolatban azt nyilatkozta, a klímaváltozással kapcsolatban megállíthatatlanul nyomulnak az új gazdatestre talált kórokozók, amelyek elsősorban a nagyvárosokban koncentrált közösségekben élőket fenyegeti. Ez a vírusjárvány, amelynek éppen negyedik hullámát éljük (vagy fogjuk élni, oltás ide vagy oda), szintén egy nagy leolvadás, ami arra figyelmeztet, hogy hasonló katasztrófák esetében
1) a megelőzésen kívül semmi sincs az emberiség kezében,
2) melegágya a gazdasági növekedési hajsza (főleg), a klímaváltozás és a növekvő egyenlőtlenség.

Ki tudna mindezekkel vitatkozni? A jó hír az, hogy tanulással, tanítással és független szakértők bevonásával mindezt meg lehet előzni. Valóban nehéz egy rendszeren belül hierarchiával vagy csoportnyomással, esetleg csalókkal szembeszállni, de nem lehetetlen. Az együttműködés és a kölcsönös tisztelet, valamint bizonyos ellenőrzési tevékenységek olyan státuszt kell, hogy kapjanak, amelyek akár a tulajdonossal szemben, gazdasági érdekek ellenében is felülírhatnak mindent. Persze, ezt nem egyszerű kivitelezni. Hogy mennyire nem egyszerű, arra állnak példák a könyvben, a teljesség igénye nélkül: az Enron bukása, a Lehman Brothers-ügy, a Twitter-katasztrófa, a 2017-es Oscar-gála vagy a fukusimai atomerőmű-baleset és az ezekből levonható következtetések. Néha egyszerűen csak meg kellett volna kérdőjelezni a konszenzust. 


Chris Clearfield

A Harvard Egyetemen fizikát és biokémiát tanult, majd tőzsdei szakemberként dolgozott. A komplexitás és a rendszerhibák kapcsolatáról számos írása jelent meg. Seattle-ben él, ahol saját kutató- és tanácsadó cégét vezeti. Szabadideje egy részében pilótaoktatóként tevékenykedik.

A szerzők két külön tudományterületről jöttek, Chris Clearfiled tőzsdei kereskedőként kezdte pályáját, íróasztal mögül nézte végig a Lehman Brothers bukását. Tilcsik András kutató, aki azt vizsgálja, miért birkóznak meg oly nehezen a szervezetek a bonyolultsággal. Közös jellemzőjük, hogy  mindketten harvardi diákok voltak.

Mi a lényege a műnek, és miben lehet gyakorlati hasznára ez bármely terület dolgozójának, beleértve a háztartást is? Hogyan kerülheted el a bukást, a katasztrófát, a balesetet, a csődöt - gyakorlatilag, még mielőtt a baj bekövetkezett volna. 

Jómagam egyre inkább preferálom - amiben csak lehet - az egyszerűbb konstrukciókat, pont a bonyolult rendszerekben rejlő nagyobb meghibásodási lehetőségek miatt. Azt vallom, ami kell, az kell, de vannak nem fontos "kell-ek" is. Sosem fogok például víztakarékos mosógépet venni, mert a víztakarékosságnak is megvannak a maga hátulütői - a kevesebb vízzel nem minden mosópor lesz kompatibilis, nekem  meg nincs kedvem kísérletezgetni. De sosem fogok hiper-szuper kocsit sem venni, mert amikor egy ilyen megállt alattam egy kétezer forintos mütyűr  tönkremenetele miatt az autópályán, nosztalgikusan gondoltam életem értelmének negyven éves Zsigájára, ami esetenként egy oldalbarúgástól IS hajlandó volt továbbmenni az útján. Jelenleg egy fapados Suzukiban ülök, amiért istennek hála, hogy gondos karbantartással sosincs semmi baja, és ha rá kell nézni a szerelőnek, az nem százezernél kezdődik. 

Ez sokkal több annál, mint bárki gondolhatná. Saját szakterületemen azt szoktam mondani, hogy a megérzéseimre hallgatni kell. Egy apró rezdülés, egy fintor, egy mellénézés, egy hangszín is árulkodó lehet, amivel foglalkoznom kell, aminek okát ki kell deríteni. Lehet, hogy csak egy félreértés okozza, de lehet, hogy komoly ellentét, amellyel dolgom van, ha nem akarok pofára esni. A konyhában ugyanezzel a metodikával élek: amikor úgy érzem, hogy a tűzhelynél KELL lennem, akkor felállok és a tűzhelynél vagyok: máris nem égett oda a rizs a folyamat legelején, a pirításnál, vagy éppen a végén, párolásnál. Ezernyi gyakorlati haszna van a könyvnek akár az egyénre szabva, akár globális értelemben.

Szerintem szerezd be ezt a művet!



A kötet kedvezményes áron megvásárolható a borítóképre kattintva a kiadó honlapján.

Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak!

Kövess minket Facebookon!

Cím: Leolvadás
Szerző: Chris Clearfiled,Tilcsik András
Kiadó: Kossuth Kiadó
Oldalak száma: 304
Megjelenés: 2021. április 01.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635443734

Méret: 230 mm x 157 mm


Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes