Az 1400-as évek elejére olyan igény merült fel Európában, ami korábban nem volt: megnőtt a könyvek iránti érdeklődés. A kontinens sok részén, Franciaországtól a Németalföldi területeken át Itáliáig sokan gondolkodtak azon, hogy is lehetne gyorsabban és olcsóbban könyveket készíteni. A "győztes" végül Gutenberg lett.
Johannes Gutenberg, teljes nevén Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (1400?-1468) neve mára halhatatlan lett, köszönhetően az európai könyvnyomtatáshoz kapcsolódó találmányainak, melyekkel könnyebbé és gyorsabbá tette a könyv készítését, lehetővé téve a sorozatgyártást. A Gutenberg-Biblia, az ún. 42 soros Biblia az 1450-es évek közepén készült el Mainzban, Gutenberg szülővárosában.
Persze könyvnyomtatás létezett már korábban is, a 11. századtól Kínában is egyfajta nyomtatási eljárással dolgoztak, de ez Európában jórészt ismeretlen volt. Gutenberget tartják az egyedüli és kizárólagos feltalálójának sokféle eszköznek és eljárásnak, de ez nem ennyire egyértelmű. Procopius Waldfoghel cseh ötvös, aki Avignonban élt, Johannes Mentelin strasbourgi nyomdász és Laurens Janszoon Coster nevéhez sok egyedi eredmény fűződik, ahogy jelentős munkát végzett a tours-i királyi pénzverde vésnöke, Nicolas Jenson, akit 1458-ban Mainzba küldtek, hogy tanulmányozza Gutenberg eljárásait. Később ő alkotta meg Velencében a mai napig is használatos "roman" betűtípust.
Korábban a kódexeket papírra írták, díszítették, majd kézzel lemásolták, ferdítették, fordították. Gutenberg arra jött rá, hogy ha képes lenne fémből betűket és alakzatokat előállítani, akkor azokat többször is fel lehetne használni, csak annyi volt a dolguk, hogy elkészítsék az oldal "inverzét" fémből, a betűket bekenjék festékkel, és papírra vagy pergamenre nyomják - máris készen volt egy oldal! A valóságban persze ennél bonyolultabb volt a dolog, mert rengeteg munkába és időbe, anyagi erőforrásba telt, amíg képesek voltak egy kézzel másolt kódex szintjére emelni a nyomat színvonalát. Gutenberg 20-30 éven át kísérletezett, amíg végül megjelent a 42 soros Bibliája. Miután Strasbourgból hazatért szülővárosába, egy tehetős polgár, Johann Fust támogatásával és egy Párizsban tanult írnok, Peter Schöffer segédletével belevágott a munkába. Eljárásuk során a legfinomabb pergament használták, és a nyomtatásra is nagyon odafigyeltek, így a 42 soros Biblia tökéletesen képes bemutatni az akkori északnémet betűtípusokat. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, Gutenberg neve és találmánya fennmaradt, és egy művészettörténész azt mondta, hogy ez az egyetlen művészeti ág, ahol ismeretlen a fejlődés. Az első kinyomtatott könyv minden utódjánál jobb.
Az első köteteket 1454-ben a frankfurti vásáron árulták, elég drága ingóság volt, de nagyon hamar elfogyott, a találmány pedig igazi szenzációvá vált. A 42 soros Biblia és a nyomtatási eljárás gyorsan elterjedt egész Európában, nevét pedig értelemszerűen onnan kapta, hogy egy oldalra 42 sor került, és két hasábban szedték. Az első kiadás nagyjából 180 példányban készült el, ebből 50 a mai napig megmaradt.
Megjegyzés küldése