Könyvajánló - Liz Moore: Hosszú, fényes folyó
Mickey és Kacey testvérek. A két lány egykor elválaszthatatlan volt, de már eltérő pályára kerültek, noha ugyanazokat az utcákat róják. Mickey zsaru, Kacey pedig az árnyékos oldalon mozog, a legsötétebb sarkokban, drogfüggők és szexmunkások között. Mickey gyilkosságsorozat után nyomoz, és Kaceynek nyoma veszik. Mickey halálra rémül – mi van, ha a testvére a következő áldozat? Ebben a közegben mindennaposak a halálesetek, a gyilkosság sem ritka. Mickey vajon meg tudja menteni a testvérét, mielőtt túl késő?
A regény ugrál az időben, egyrészt megismerjük a MOST-ot, amikor Mickey rendőrként dolgozik Philadelphia városában, járőrként főleg a Kensington városrészben, amely a drogosok és prostituáltak kedvelt helye; név szerint ismeri az ott dolgozó lányokat és több dílert is, a húga, Kacey is ezen a lecsúszott helyen élt, mára szinte teljesen elszakadtak egymástól, de Mickey időről időre látta őt az utcán, és így megnyugodott, hogy rendben van. Sok a gyilkosság, főleg az ott húzódó elhagyatott vasúti sínek mentén.
Mickey az apja miatt lett rendőr, és megpróbálja eltartani szeretett és egyedül nevelt 5 éves kisfiát, Tommyt. Megpróbálja jobb hellyé tenni a világot, tenni valamit az emberekért, ezért szolgál. Kap egy új társat Lafferty személyében, eközben drogtúladagolásnak álcázott kegyetlen gyilkosságsorozat kezdődik a Kensyn, valaki prostituáltakat öl. Mickey sima járőr, de már az első esetnél felismeri a gyilkosságra utaló jeleket, ám a felettese, nagyon úgy tűnik, hogy el akar tussolni valamit. Idővel ráébred, hogy pár hete már nem látta az utcán a húgát, és aggódni kezd, mi történt vele.
Aztán ott van a másik idősík, az AZELŐTT. Itt megismerjük a múltjukat, gyerekkorukat, amikor még elválaszthatatlanok voltak, hogy hogyan kerültek a nagyanyjuk felügyelete alá, hogy mennyire mérgező módon nevelte őket, Kacey fokozatos lecsúszását, züllését, az iskoláikat, és persze Mickey életét is megismerjük. A történet nem csak a két idősíkon mozog, sokszor minden átmenet nélkül hónapokat ugrunk előre vagy hátra az időben, de ezek az időugrások nyomon követhetőek.
Ez számomra bár thriller-elemeket használ, nem az. Ez inkább egy kemény hangú családi dráma. A thriller pörgős, feszültségkeltő, akciódús, itt viszont a regény elbeszélésmódja, stílusa miatt semmi hasonlót nem éreztem. Határozottan nyugodtnak, tárgyilagos hangvételűnek tűnik, még akkor is, amikor a főhős épp rohan, menekül, próbálja megmenteni a húgát. Ez a tárgyilagosság viszont nem tesz neki rosszat, az év egyik legkülönlegesebb regénye ez számomra. Tökéletesen beleillik a KULT könyvek világába, a szöveg stílusa nagyon szép, már-már lírai. E/1-ben íródott, a narrátor Mickey, és jelen idejű történet, talán ez is hozzátett ahhoz, hogy nagyon különleges hangvételűre sikerült. Gyönyörűen bemutatja ezt a lecsúszott, drogos világot is, a vágyat a szer iránt, a mindent elsöprő akaratot, ami akkor is ott van, akkor is magához láncol, ha tudod, hogy meg fog ölni. És eközben a prostitúcióról, a drogos nők hihetetlenül kiszolgáltatott helyzetéről és arról, hogy ezt hogyan használják ki mások. Rendőrök is.
Meglehetősen kiábrándító, mégis valahol reményt is nyújtó, a hasonló problémákat közelebb hozó, fontos könyv. Liz Moore zseniálisan jeleníti meg a rossz családi mintákat, a fájdalmat, a kimondatlan és kimondhatatlan érzelmeket.
Liz Moore 1983-ban született, pályafutását New York-i zenészként kezdte majd 2012-ben jelent meg az első regénye. A Hosszú, fényes folyó a negyedik regénye, az első magyarra fordított, melyet Gömöri Péter ültetett át magyar nyelvre. Remélem, a korábbi regényeit is megismerhetik a magyar olvasók majd, mert nagyon különleges hangvétellel írta meg ezt a könyvét legalábbis. Kíváncsi lennék a többire is. :)
Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron.
Megjegyzés küldése